Eger történelmi belvárosának egyik legismertebb műemléke az egri minaret. A karcsú, vörös homokkőből épült torony évszázadok óta a város egyik jelképe, mégis sokáig „Csonkamecset” néven emlegették a helybeliek. Az elnevezés eredete a török hódoltság korába és a minaret viszontagságos történetébe vezet vissza.
A dicsőséges 1552-es várvédelem után negyvennégy évvel, 1596-ban Eger városa török kézre került. A hódítók a települést rövid időn belül vilajeti központtá fejlesztették, és számos keleties jellegű építményt emeltek. A városban mecsetek, dzsámik, fürdők és minaretek épültek, amelyek közül több korábbi keresztény templom átépítésével jött létre.
A török világ egyik legismertebb utazója, Evlia Cselebi 1664–1666 között járt Egerben. Leírásaiban külön említést tett a Széles utcai Kethüda mecsetről, amely a mai Knézich Károly utca déli végén állt. A dzsámi eredetileg középkori keresztény épület volt: valószínűleg a tatárjárás utáni időszakban emelt Szent Katalin-kápolna. A 17. század elején alakították át muszlim imahellyé, ekkor épülhetett mellé a ma is álló minaret.
.jpg)
Egerben a minaret (Fotó: Getty Images)
A torony eredetileg nem úgy nézett ki, mint napjainkban. Felső részét egy kúpos, valószínűleg vörösrézzel borított fasisak zárta le. Ez a tetőszerkezet ismeretlen időpontban elpusztult, és a minaret hosszú időn át fedetlenül, „csonkán” állt. A helyiek feltehetően ezért kezdték el „csonka mecsetként”, illetve „csonkamecsetként” emlegetni a környéket és a tornyot.
A 91 évig tartó török uralom 1687 decemberében ért véget. A kivonuló oszmán csapatok után a város fokozatosan újjáéledt. A korábbi mecseteket keresztény templomokká alakították. A Kethüda dzsámit már 1688-ban Szent József tiszteletére szentelték fel. Az épület jelentős szerepet kapott Eger egyházi életében: 1713 és 1717 között, a korabeli székesegyház átépítése idején ideiglenes püspöki főtemplomként működött.
1727 után az irgalmas rend vette birtokba az épületet, amely rendi kápolnaként szolgált. A minaret azonban továbbra is toronysisak nélkül magasodott a város fölé. Egy 19. század eleji rajz tanúsága szerint a torony ekkor valóban „csonka” állapotban állt az egyre romló állagú egykori mecset mellett.
A műemlékvédelem gondolata a 19. század első felében kezdett elterjedni Magyarországon. Ennek köszönhetően 1829–1830 körül Pyrker János László érsek bádogból készült, harang alakú sisakot helyeztetett a minaretre, megmentve azt a további pusztulástól. Bár az új tető nem követte az eredeti oszmán formát, jelentősen hozzájárult a torony fennmaradásához.
Magának a mecsetépületnek azonban nem jutott hasonló sors. Az irgalmas rend új templomának építése miatt az egykori dzsámi feleslegessé vált, ezért 1841 őszén lebontották. Ezzel Eger egyik legjelentősebb török kori épülete tűnt el végleg a városképből.
A minaretet a 19. század végén újabb csapás érte. 1895-ben villám sújtotta a tornyot, amely súlyosan megrongálódott. A Műemlékek Országos Bizottsága ezt követően teljes helyreállításról döntött. Az 1896–1897-es restaurálás során kialakították a ma is látható kősüveget, amely ugyanabból a kőanyagból készült, mint maga a torony.
Napjainkban az egri minaret Magyarország három fennmaradt török kori minaretjének egyike, és egyben Európa legészakibb, szinte teljes épségben fennmaradt oszmán minaretje. A 40 méter magas, tizennégy szög alaprajzú építmény különleges építészeti megoldásaival tűnik ki. Belsejében 97–98 lépcső vezet a kilátóerkélyhez, ahonnan páratlan panoráma nyílik Eger történelmi belvárosára.
Az elmúlt években ismét jelentős felújításokon esett át. Az állagmegóvási munkálatok során megerősítették az alapozást, helyreállították a kőburkolatot és felújították az erkélyt, így a látogatók ma ismét biztonságosan felkereshetik ezt az egyedülálló műemléket.
Az egri minaret története jól példázza, miként válhat egy egykori megszállás emléke a város kulturális örökségének megbecsült részévé. A „Csonkamecset” elnevezés ma már nem pusztán egy régi népi megnevezés, hanem emlékeztető arra a hosszú útra, amely a török hódoltságtól a műemléki megőrzésig vezetett.
További történeti érdekességek
- Az egri minaret a Kethüda-dzsámi részeként épült a 17. század elején.
- A város 91 éves török uralma alatt több minaret is állt Egerben, de mára csak ez maradt fenn.
- A hagyomány szerint a visszafoglalás után a tornyot 400 ökörrel próbálták ledönteni, de olyan masszívnak bizonyult, hogy végül meghagyták.
- A torony ma mintegy 40 méter magas, és Európa legészakibb fennmaradt oszmán minaretjeként tartják számon.
- A műemléket a közelmúltban ismét felújították, és látogatható.
Források
-
Hevesy Sándor: „Csonkamecset” (1970) – Eger Történeti Ismerettára
Eredeti cikk - Eger Város Hivatalos Oldala – Minaret
- Egri minaret története és műemléki adatai.
- Ismét látogatható az egri minaret (2026)
Ez a fogalmazás egyaránt felhasználja Hevesy Sándor 1970-es írásának teljes történeti mondanivalóját és a legfrissebb műemléki információkat az egri minaretről.
Megjegyzés küldése