Eger utcáin sétálva nap mint nap olyan nevekkel találkozhatunk, amelyek sokak számára csupán táblákon szereplő feliratok. A város történetének mélyebb megismerése azonban feltárja, hogy ezek az utcanevek jelentős személyiségek emlékét őrzik. Az egykori városvezetők, költők, irodalmárok, repülős úttörők és egyházi személyek mind hozzájárultak Magyarország és Eger fejlődéséhez. Az alábbiakban öt ilyen névadó életútját mutatjuk be.
Eger és a beszélő utcanevek
Eger utcanevei nem pusztán tájékozódási pontok, hanem a város történelmének élő emlékei. Számos közterület olyan személyek nevét viseli, akik valamilyen módon hozzájárultak a város vagy az ország kulturális, politikai és tudományos fejlődéséhez. A helytörténeti kutatások és az egri „Beszélő utcanevek” program is ezt a hagyományt mutatja be.
Rózsa Károly – Eger első népképviseleti polgármestere
A legtöbben ismerik Rózsa Ferenc nevét, akinek emlékét a kommunista korszakban számos közterület őrizte. Kevésbé ismert azonban Rózsa Károly, akiről Egerben utcát neveztek el.
Rózsa Károly Eger polgármestere lett az 1848. június 9-én megtartott közgyűlésen, amikor az 1848. évi XXIV. törvény alapján a város rendezett tanácsú városi rangot kapott. Ez jelentős mérföldkő volt Eger történetében, hiszen ekkor kezdődött meg a modern városi önkormányzatiság kialakulása.
Néhány héttel később, 1848. június 26-án került sor az első népképviseleti választásra. A mintegy 18 500 lakosú városban 2062 választójoggal rendelkező polgár élt, akik közfelkiáltással választották országgyűlési képviselővé Csiky Sándort.
Bajza József – a magyar irodalmi kritika úttörője
Bajza József (1804–1858) a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi alakja volt.
Gyöngyösön kezdte tanulmányait, majd Pesten jogot hallgatott, de érdeklődése hamar az esztétika, a filozófia és az irodalom felé fordult. Egyetemi évei alatt kötött barátságot Toldy Ferenc-cel, aki bevezette őt Kisfaludy Károly körébe.
Bár költőként indult, legnagyobb hatását irodalomkritikusként és tanulmányíróként fejtette ki. 1837-ben a Nemzeti Színház igazgatója lett. Nevéhez fűződik a magyar színikritika megalapozása és a reformkori irodalmi élet egyik legfontosabb fórumának, az Athenaeum körének szervezése.
Napjainkban a magyar irodalomtörténet a reformkor egyik legjelentősebb kritikusa és kulturális szervezője között tartja számon.
Dayka Gábor – a magyar felvilágosodás költője
Dayka Gábor (1769–1796) tragikusan rövid életet élt, mégis maradandó nyomot hagyott a magyar irodalomban.
Költészete a magyar felvilágosodás fontos része volt. Bár életműve egyetlen kisebb kötetben elfér, stílusa és gondolkodásmódja jelentős hatást gyakorolt a későbbi nemzedékekre.
A nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc különösen nagyra értékelte munkásságát. Hatása érződik a nála jóval ismertebb költők, például Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel műveiben is.
Endresz György – az óceánrepülés magyar hőse
Endresz György (1893–1932) a magyar repüléstörténet egyik legismertebb alakja.
Az első világháborúban pilótaként szolgált, majd a polgári repülésben folytatta pályafutását. Nevét világszerte ismertté tette, hogy 1931-ben a Justice for Hungary repülőgéppel végrehajtotta az első sikeres magyar Atlanti-óceán átrepülést.
A világ óceánrepülőinek találkozójára tartva 1932. május 21-én Rómában tragikus baleset érte. Navigátorával, Bittay Istvánnal együtt életét vesztette. Emléke ma is él a magyar repülés történetében.
Foglár György – az egri jogi oktatás megalapítója
Fotó: Margit Kiszály
Foglár György a 18. századi Eger egyik kiemelkedő egyházi személyisége volt.
Bécsben végezte teológiai tanulmányait, majd Egerben szolgált kanonokként és püspökként. Legnagyobb érdeme, hogy 1740 és 1745 között mintegy 50 000 forintos költséggel létrehozta az egri jogi iskola alapjait, amely később az egri jogakadémia fejlődésének alapkövévé vált.
Munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Eger a 18. században az ország egyik fontos oktatási és kulturális központjává váljon.
Összegzés
Az egri utcanevek mögött nem egyszerűen történelmi személyek nevei rejtőznek, hanem olyan emberek emlékezete, akik formálták a város és az ország múltját. Rózsa Károly a modern önkormányzatiság kezdetét jelképezi, Bajza József a reformkor szellemi életének meghatározó alakja, Dayka Gábor a magyar felvilágosodás költője, Endresz György a magyar repülés úttörője, míg Foglár György az egri felsőoktatás egyik megalapozója volt.
Az utcanevek így nemcsak eligazítanak bennünket a városban, hanem arra is emlékeztetnek, hogy Eger történelme emberek sorsain, teljesítményén és örökségén keresztül él tovább.
Források
- Talányos egri utcanevek – Egri Történeti Ismerettár
- Beszélő utcanevek – Eger helytörténeti adatbázis
- Egri Főegyházmegye
- Magyar Nemzeti Levéltár – Heves Vármegyei Levéltár
- Egri Topotéka helytörténeti gyűjtemény
Az eredeti cikket N. Z. írta 2005-ben az Egri Történeti Ismerettár számára, a fenti szöveg annak kibővített, aktualizált és ismeretterjesztő feldolgozása.
Megjegyzés küldése