Eger városának egyik legismertebb és legjelentősebb történelmi városrésze a Hatvani hóstya. Nevét a Hatvan felé vezető országútról, illetve az ezen az útvonalon álló Hatvani kapuról kapta, amely évszázadokon keresztül a város egyik legfontosabb bejárata volt. A városrész története szorosan összefonódik Eger fejlődésével, a városfalak történetével és a magyar történelem jelentős eseményeivel.
A 18. század elején Eger városát még falak vették körül, amelyekben mindössze négy, kocsiforgalomra is alkalmas kapu biztosította a ki- és bejutást. A Budáról érkező főútvonal felett emelkedett a Hatvani kapu, amelyet Szent János kapunak is neveztek. A kapu a mai Deák Ferenc út és Kossuth Lajos utca találkozásának közelében állt, és hosszú időn keresztül a város legforgalmasabb belépőhelyének számított.
Eger látképe a Hatvani-kapuval (Anton Kothgasser üvegfestménye 1833 előtt készült rajz nyomán)Fotó: https://goo.gl/VR8ub9
A régi kapu helyére gróf Barkóczy Ferenc püspök 1758-ban új, impozáns építményt emeltetett saját költségén. A kétszintes, több mint 15 méter magas kapu nemcsak védelmi, hanem reprezentatív szerepet is betöltött. A boltozat feletti helyiségben a kapuőr lakott, míg az egész építményt elegáns manzárdtető fedte. A korabeli utazók feljegyzései szerint a városba érkezők számára a Hatvani kapu tekintélyt parancsoló látványt nyújtott.
A kapu környéke a török uralom megszűnése után fokozatosan kezdett benépesülni. A 17. század végén még lakatlan terület volt a városfalakon kívül, később azonban itt alakult ki Eger egyik legfontosabb külvárosi negyede. A Hatvani hóstyát időnként Szent János hóstyának vagy Szent János fertálynak is nevezték, mivel a közelben állt az olajban főtt Szent János tiszteletére szentelt templom.
A városrész történetéhez katonai események is kapcsolódnak. Az 1687-es egri ostrom idején a Hatvani kapunál sebesült meg Koháry István gróf, a neves költő és későbbi országbíró. Az esemény jól mutatja, hogy a kapu nemcsak közlekedési csomópont, hanem stratégiai jelentőségű helyszín is volt.
A 19. század elején Eger jelentős városrendezési munkálatokon ment keresztül. Pyrker János László érsek a főszékesegyház építésével és a környező területek rendezésével új arculatot kívánt adni a városnak. Ennek részeként a Hatvani kapu lebontásáról döntött, mivel úgy vélte, hogy az akadályozza a forgalmat és a város fejlődését. A kapu végül az 1830-as években eltűnt a városképből, de emlékét a mai Hatvani kapu tér őrzi.
Napjainkban a Hatvani hóstya Eger egyik meghatározó városrésze. A környéken található a Gárdonyi Géza Színház, a Bazilika közelsége pedig különleges történelmi hangulatot kölcsönöz a területnek. Bár a hajdani városkapu már nem áll, a tér és a városrész neve tovább őrzi a múlt emlékét.
A Hatvani hóstya története jól példázza, hogyan alakult át Eger a középkori erődített városból modern településsé. A városrész ma is fontos része Eger kulturális örökségének, és emlékeztet arra az időre, amikor a városfalakon át vezető kapuk határozták meg az itt élők mindennapjait.
Források
-
Eger Megyei Jogú Város – „Hetedik séta: a Hatvani hóstya felé”
Eger.hu – Hatvani hóstya története -
Dobó István Vármúzeum – Eger és az egri vár 1704
Egri Vár – Hatvani kapu történeti említése -
Felnémet.hu – Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról és kapuiról
Felnémet.hu – Hatvani hóstya névtörténete -
Egri Ügyek – Virtuális időutazás: a Hatvani kapu tér és környezete
Egri Ügyek – Hatvani kapu tér múltja
Megjegyzés küldése