1981 nyarán még pezsgő élet fogadta azokat, akik Eger északi bejáratánál, a felnémeti vám közelében felverték sátraikat a helyiek által egyszerűen csak „Csebokszári kempingnek” nevezett táborhelyen. A különös nevű helyszín a régi Felnémet felől érkező út mellett, a legendás Setét villa közelében működött, és hosszú éveken át szolgálta az Egerbe érkező turistákat, kirándulókat és átutazó családokat.
A kemping neve sokak számára megtévesztő lehet, hiszen nem a város híres Csebokszári lakótelepén helyezkedett el, hanem annak környezetében, az északi városrészhez kapcsolódó területen. A „Csebokszári” elnevezés azonban a hetvenes-nyolcvanas években már összeforrt Eger északi fejlődő városrészével, amely nevét a szovjet testvérvárosról, Csebokszáriról kapta.
Csebokszári kemping (Setét villa a felnémeti vámnál)Eger, 1981 fotó Molnár István Géza
A felnémeti vám mellett álló Setét villa már a XX. század első felében ismert épületnek számított. A villa neve valószínűleg sötét homlokzatából vagy árnyas fekvéséből eredhetett, és a helyiek körében számos történet és legenda kapcsolódott hozzá. Az épület a város északi kapujának egyik jellegzetes pontja volt, amely mellett az országút és a Bükk felé vezető út találkozott.
Az 1970-es és 1980-as évek Magyarországán a belföldi turizmus aranykorát élte. A családok sátorral, lakókocsival vagy Trabanttal érkeztek a népszerű üdülőhelyekre, Eger pedig történelmi emlékeivel, gyógyfürdőjével és borvidékével az ország egyik legkedveltebb úti célja volt. A város kempingjei nyaranta megteltek lengyel, keletnémet, csehszlovák és hazai vendégekkel.
A Csebokszári kemping különlegessége éppen elhelyezkedésében rejlett: egyszerre volt közel a történelmi belvároshoz és a Bükk hegység kirándulóútvonalaihoz. A vendégek könnyedén eljuthattak a várba, a strandfürdőbe vagy akár Szilvásváradra is.
Az 1981-ben készült, Molnár István Géza által megörökített fotó ma már fontos kordokumentumnak számít. Nem csupán egy kempinget mutat be, hanem egy korszak hangulatát: a sátorozó családokat, a keleti blokk autóit, a nyári szabadság egyszerű örömeit és azt az időszakot, amikor a belföldi turizmus még egészen más élményt jelentett, mint napjainkban.
Ma már a kempingnek alig maradt nyoma, emléke azonban tovább él a régi egri fotókon és azok emlékezetében, akik gyermekkoruk nyarait itt töltötték a Setét villa árnyékában.
Érdekességek
- A „Csebokszári” név Eger szovjet testvérvárosára, a mai Csebokszári városára utal.
- Az egri Csebokszári lakótelep építése 1971-ben kezdődött, és az 1980-as évek közepéig tartott.
- Az új városrész a rendszerváltás után fokozatosan a Felsőváros nevet vette át.
- A korszakban a magyar családok jelentős része sátorral vagy lakókocsival utazott, a kempingek pedig fontos szerepet játszottak a hazai turizmusban.
- Az 1981-es fényképet az ismert egri fotóművész, Molnár István Géza készítette.
Források és további olvasnivaló
- Csebokszári kemping 1981-es archív fotója
- Üdvözlet Egerből – archív bejegyzés
- Nemzeti Archívum – a Csebokszári lakótelep története
- Fortepan – Felnémet és a Kovách-villa 1939-ben
- Fortepan – Csebokszári lakótelep 1978-ban
- Fortepan – Csebokszári lakótelep 1975-ben
- Molnár István Géza fotógyűjteménye
- HEOL – Csebokszári lakótelep története és érdekességei
Megjegyzés küldése