Ha ma a Bükk hegység peremén vagy a környék szikláin sétálunk, nehéz elképzelni, hogy ugyanitt egykor hullámok csapódtak a partnak, kagylók fúrták a sziklákat, és sekély, meleg tenger borította a vidéket. Pedig a földtani bizonyítékok szerint mintegy 16 millió évvel ezelőtt, a miocén korban Észak-Magyarország jelentős részét a Paratethys-tenger borította.
Az A Kövek Mesélnek természetismereti oldal egyik különleges írása ezt a rég letűnt világot mutatja be egy látványos földtani sétán keresztül, ahol a sziklák szó szerint elmesélik a több millió éves történetet.
Egy tengerpart, amelyet már csak a kövek őriznek
A kirándulás során olyan sziklafelszínek figyelhetők meg, amelyeket egykor a hullámzás formált. A fekete mészkövek között ma is felismerhetők:
- a hajdani hullámverés által lekerekített kavicsok,
- kagylók és csigák maradványai,
- fúrókagylók által készített apró lyukak,
- valamint a tengeri élővilág nyomai.
A partvidéken élő fúrókagylók és marószivacsok folyamatosan bontották a kemény mészkövet, miközben a hullámzás kaviccsá aprította a leszakadó kőzetdarabokat. Ugyanezek a folyamatok ma is megfigyelhetők az Adria sziklás partvidékén.
Részlet a Csernely melletti feltárásból
Mi volt a Paratethys?
A miocén korban Európa belsejében egy hatalmas sekélytenger húzódott, amelyet Paratethysnek neveznek. Ez a víztömeg időnként összeköttetésben állt a Földközi-tengerrel, majd fokozatosan feldarabolódott.
Magyarország területének jelentős része is ennek a tengernek a része volt.
A víz:
- kellemesen meleg volt,
- gazdag tengeri élővilágot rejtett,
- kagylók,
- csigák,
- sünök,
- koralltelepek,
- valamint számos halfaj élt benne.
A későbbi hegységképződések során a tenger visszahúzódott, az üledékek pedig kőzetté váltak, így maradhattak fenn ezek a különleges földtani emlékek.
A kövek valóban mesélnek
A földtudomány egyik legizgalmasabb része, hogy egy-egy sziklafal valójában természetes történelemkönyv.
A rétegek elárulják:
- mikor volt itt tenger,
- milyen mély lehetett a víz,
- mekkorák voltak a hullámok,
- milyen élőlények éltek benne,
- és hogyan változott a környezet évmilliók alatt.
A geológusok ezekből az apró jelekből képesek rekonstruálni egy teljes ősi tengerpart képét.
Érdekességek
🌊 A Bükk környékén több helyen is találhatók tengeri eredetű üledékek.
🐚 Egyes mészkövekben ma is megtalálhatók ősi kagylók lenyomatai.
🪨 A fúrókagylók által készített lyukak több millió év után is jól felismerhetők.
🌍 A miocén korban a Kárpát-medence éghajlata jóval melegebb volt a mainál.
📚 A mai földtani tanösvények egyik célja, hogy ezeket a rejtett történeteket a nagyközönség számára is bemutassák.
Miért különleges ez a kirándulás?
A legtöbb turista csupán sziklákat lát.
Aki azonban ismeri a történetüket, egy letűnt világ nyomait fedezi fel: egy olyan tengerpartét, amelyen 16 millió évvel ezelőtt hullámzott a víz, ahol kagylók kapaszkodtak a sziklákba, és ahol ma már csak a kövek őrzik az egykori partvonal emlékét.
Ez a földtani séta egyszerre természetjárás, időutazás és tudományos kaland.
Források
- A Kövek Mesélnek – Séta egy miocén tengerparton
- Bükk-vidék Geopark
- Magyarhoni Földtani Társulat – Földtani Közlöny
- A nagyvisnyói egykori miocén tengerpart földtani értékei.
Megjegyzés küldése