0

Az egri Széchenyi utca egyik legkülönlegesebb, mégis kevésbé ismert műemléki együttese a Szent Anna-templom és az egykori Szent Vince kórház épülete, amely évszázadokon át szolgálta a város betegeit, szegényeit és rászorulóit. Az épület története nem csupán Eger egészségügyének fejlődését mutatja be, hanem azt is, hogyan fonódott össze a gyógyítás, az egyházi szolgálat és a szociális gondoskodás a barokk város mindennapjaiban.

Az egri ispotályból indult minden

A mai épületegyüttes több kisebb telek összevonásával alakult ki. Már a 18. század elején állt itt Eger városi ispotálya, amely 1712-ben körülbelül hét-nyolc helyiségből állt. Az ispotályok a korabeli Magyarországon egyszerre látták el a kórház, a szegényház és az idősek otthonának szerepét.

1726-tól az intézmény hivatalosan is szegényházként működött, ahol az elesettek ellátását egyházi támogatással biztosították.


A Szent Vince kórház udvara, 1938

A Szent Anna-templom megszületése

Az épületegyüttes ékköve a Szent Anna-templom, amelyet 1730 körül Erdődy és Komáromy kanonokok építtettek. A templomot valószínűleg már 1729-ben felszentelték, erre utal Komáromy kanonok ajándékba adott kelyhe is, amelyen ez az évszám szerepel.

A templom három harangját szintén Komáromy kanonok öntette 1730 és 1735 között. A főhomlokzat barokk szobrai mintegy húsz évvel később, az 1750-es évek táján készültek el, tovább gazdagítva Eger egyik legszebb egyházi épületét.

A Szent Vince nővérek érkezése

1858-ban új korszak kezdődött az intézmény életében. A működtetést átvették az Irgalmas Szent Vince Nővérek, akik korszerűsítették és felújíttatták az épületeket.

Az egri építész, Hensch József már 1857-ben elkészítette az intézmény részletes felmérési rajzait. Ezek jól mutatják, hogy a templom déli oldalán már állt az 1842-ben, Kovács János alapítványából emelt új szárny, amely szinte teljes szimmetriát alkotott az északi épületszárnnyal.

A templom így két oldalról elegáns barokk épületek ölelésében állt, különleges városképi együttest alkotva.

A modern kórház megszületése

A 20. században jelentős változások történtek.

1936-ban lebontották az északi szárnyat, helyére egy korszerű, kétemeletes kórházi épület épült, amely már megfelelt a modern egészségügyi követelményeknek.

1961-ben tovább bővítették az intézményt: a déli szárny újabb emeletet kapott, így alakult ki a ma is ismert épülettömeg.

A Szent Vince nővérek egészen 1948-ig vezették a kórházat és gondozták a templomot. Az államosítást követően az épületben működött a Heves Megyei II. számú Kórház, amely hosszú időn keresztül fontos egészségügyi feladatokat látott el Egerben.

Egy különleges barokk udvar

Sokan elsétálnak mellette anélkül, hogy tudnák: a Széchenyi utca forgalma mögött egy olyan épületegyüttes rejtőzik, amely több mint háromszáz éve szolgálja az embereket.

A templom, a kórházi szárnyak, az egykori nővérház és a belső udvar együttese ma is őrzi azt a barokk hangulatot, amely Eger történelmi belvárosának egyik legértékesebb része.

Napjainkban

A Szent Anna-templom ma is aktív egyházi élet színtere, ahol rendszeresen tartanak szentmiséket és közösségi programokat. A plébánia 2026-ban is működik, bár az épület egyes részein felújítási munkák zajlanak, hogy hosszú távon is megőrizzék ezt a jelentős műemléket.

A Széchenyi utca ezen szakasza így egyszerre őrzi Eger egészségügyi múltját, a barokk építészet emlékeit és a város több évszázados szociális gondoskodásának történetét.

Érdekességek

  • A Szent Anna-templom közel három évszázada áll Eger belvárosában.
  • A homlokzat szobrai az 1750-es évek barokk szobrászatának szép példái.
  • Az épület eredetileg egyszerre szolgált ispotályként, szegényházként és kórházként.
  • Az Irgalmas Szent Vince Nővérek csaknem 90 éven át gondozták az intézményt.
  • Az épületegyüttes jól példázza, hogyan fejlődött a gyógyítás a barokk kori ispotálytól a modern kórházig.

Források

Megjegyzés küldése

 
Top