A legtöbb turista nap mint nap elsétál mellette anélkül, hogy észrevenné. A Dobó tér nyüzsgéséből nyíló Gerl Mátyás utca mindössze néhány házból álló, keskeny átjáró, amely az Eger-patak irányába vezet, majd a Mecset utcában ér véget. Bár rövid, története több mint három évszázadot ölel fel, és olyan építész nevét viseli, akinek munkássága jelentős hatással volt Eger barokk arculatára.
Egy utca, amely egykor a város egyik legfontosabb átjárója volt
A mai Gerl Mátyás utca helyén már a 18. században is fontos közlekedési útvonal húzódott. Akkoriban Patakra járó utcának nevezték, mivel ezen keresztül lehetett eljutni az Eger-patakhoz.
Később Meszes köz néven vált ismertté. Breznay Imre helytörténész 1933-ban így írt róla:
„A mészárszékek a mai Meszes-közből nyúltak át a Kossuth Lajos térre…”
A 18. század végén innen vezetett az út a Piactérről a Minaret környékére, ahol egy fahíd ívelt át az Eger-patakon. Ez volt a belváros egyik legfontosabb összeköttetése.
A II. világháború után kapta mai nevét.
Amit kevesen tudnak az utcáról
Az Angyal vendéglő nyomában
A sikátor nyugati végén egykor az Angyal vendéglő állt, amely a 19. században Eger egyik ismert találkozóhelyének számított.
Az épületet később lebontották, helyén épült fel az egykori Állami Áruház, amelyet ma már minden egri a Centrum környékeként ismer.
Egykor görög kereskedők lakták
A Dobó tér felőli sarokház helyén álló barokk épületben a 18–19. században görög és rác (szerb) kereskedők éltek.
Az eredeti épület 1944-ben súlyosan megsérült, majd Hevesi Sándor tervei alapján építették újjá.
Ez jól mutatja, hogy Eger már évszázadokkal ezelőtt is jelentős kereskedőváros volt.
Ki volt Gerl Mátyás?
Gerl Mátyás 1712-ben született Klosterneuburgban, és Bécsben halt meg 1765-ben.
A bécsi barokk építészet egyik jelentős mestere volt, aki templomokat, palotákat és középületeket tervezett.
Legismertebb munkái közé tartozik:
- a neulerchenfeldi templom homlokzata,
- a Böhmische Hofkanzlei bővítése,
- a Maria Treu templom befejezése Bécsben.
Gerl Mátyás biztosan megvalósult egri alkotása
A történészek mai álláspontja szerint Egerben egyetlen biztosan megvalósult épülete a mai Heves Vármegyeháza.
Az épület 1748 és 1756 között készült el Barkóczy Ferenc püspök megbízásából a régi Fekete Sas fogadó helyén.
Különlegességei:
- középen Magyarország történelmi címere,
- egyik oldalon Heves vármegye címere,
- másik oldalon a püspöki címer,
- Fazola Henrik világhírű kovácsmunkái,
- rokokó kapuk (1758–1761).
A belső udvarban található az egykori megyei börtön is, amelyet már Gerl Mátyás unokaöccse, Gerl József tervezett. Az épületben ma a Heves Vármegyei Sportmúzeum működik.
A Líceum történetében is kulcsszerepet játszott
Kevesen tudják, hogy az egri Líceum története sem kezdődhetett volna Gerl Mátyás nélkül.
Barkóczy Ferenc 1761-ben őt kérte fel egy nagyszabású egyetemi épület megtervezésére.
Amikor Barkóczy távozott Egerből, utódja, Eszterházy Károly folytatta a projektet.
Gerl elkészítette a terveket és megkezdődött az építkezés, ám később nézeteltérés alakult ki közte és a püspök között.
1764-ben a munkát Fellner Jakab vette át.
Érdekesség, hogy:
- Gerl eredeti tervei lényegében megmaradtak,
- Fellner főként az épület magasságán változtatott,
- a munkát később Grossmann József fejezte be.
Így a mai Líceum jelentős részben Gerl elképzeléseit őrzi.
Amit már biztosan nem Gerl Mátyás tervezett
A régebbi helytörténeti könyvek több egri épületet is Gerl Mátyásnak tulajdonítottak.
A modern kutatások azonban kizárták, hogy ő tervezte volna:
- a Minorita templomot,
- a Kispréposti palotát,
- a felsőtárkányi Fourcontrasti kastélyt.
Ez jól mutatja, hogy az utóbbi évtizedek művészettörténeti kutatásai számos korábbi tévedést tisztáztak.
Az utca műemlékei
Gerl Mátyás utca 2.
Az 1860 körül romantikus stílusban épült lakóház ma is a belváros egyik hangulatos épülete.
Napjainkban itt működik a Francesco Kávéház és Étterem, amely kedvelt találkozóhely a Dobó tér közelében.
Gerl Mátyás utca 4.
A 18. század második felében épült ház eredetileg a Csepregi család tulajdona volt.
Később:
- Volenszky László festő,
- Perger Mátyás kocsmáros,
- majd Plank Kálmán birtokolta.
Az 1880-as évek végén alakították ki ma is látható romantikus homlokzatát.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
- A Gerl Mátyás utca valójában egy középkori eredetű városi átjáró nyomvonalát követi.
- A Dobó tér felől nézve alig látszik, ezért sok turista egyszerűen elsétál mellette.
- Egykor fahíd vezetett innen az Eger-patakon át a Minaret felé.
- Az utca helyén működtek a középkori mészárszékekhez kapcsolódó kiszolgáló épületek.
- Nevét csak a második világháború után kapta.
- A ma ismert Líceum első tervei részben Gerl Mátyás elképzelésein alapultak.
Egy apró utca, amely Eger nagy történetét meséli
A Gerl Mátyás utca talán Eger egyik legkisebb utcája, mégis meglepően gazdag múltat rejt. Kereskedők, mészárosok, vendéglősök, barokk építészek és püspökök története találkozik ezen a néhány tíz méteres szakaszon. Aki legközelebb a Dobó téren jár, érdemes letérnie erre a csendes sikátorra – néhány lépés alatt évszázadokat utazhat vissza az időben.
Megjegyzés küldése