Kevés egri városrésznek van olyan különleges története, mint Lajosvárosnak. A ma már pezsgő, családias hangulatú városrész száz évvel ezelőtt még a város szélének számított. Az idősebb egriek közül sokan ma is emlegetik régi nevét: Kanada.
A név eredete egyszerre kötődik a történelemhez és a helyi humorhoz. Az első világháborút, majd a trianoni békeszerződést követően több egri fiatal Kanadába vándorolt munkát keresni. Néhány év elteltével közülük többen hazatértek, és az akkor még jórészt beépítetlen déli városrészben kezdtek házakat építeni. A korabeli mondás szerint „olyan messze van a belvárostól, mint Kanada”, így ragadt rá a területre ez a különös elnevezés.
Lajosváros megszületése
1935 októberében Eger város közgyűlése hivatalosan is új nevet adott a fejlődő városrésznek. A döntés értelmében dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek tiszteletére a terület a Lajosváros nevet kapta. Ez a névadás nem volt véletlen: Szmrecsányi Lajos jelentős szerepet játszott Eger fejlődésében, számos közösségi és egyházi beruházást támogatott, neve ma is több helyen megtalálható a városban.
Ugyanebben az évben döntöttek a városrész templomának felépítéséről is. A terveket Hevesi Sándor egri mérnök készítette, a templomot pedig 1937-ben szentelték fel. A Szent Lajos-templom azóta is Lajosváros egyik legismertebb jelképe, amely köré fokozatosan szerveződött a helyi közösségi élet.
Lajosváros a hetvenes–nyolcvanas években
Az 1970-es és 1980-as években Lajosváros már teljesen más képet mutatott, mint alapításakor. A földutak helyét egyre több helyen aszfaltburkolat váltotta fel, kiépültek a közművek, bővült az úthálózat, és egyre több családi ház épült.
Ez az időszak sok egrinek a nyugodt kertvárosi életet jelentette. Az utcákon gyerekek bicikliztek, a kerítések mögött gyümölcsfák, veteményeskertek sorakoztak, a szomszédok ismerték egymást, és természetes volt az összetartó közösségi élet.
A városrész fejlődésével párhuzamosan megjelentek az óvodák, iskolák, üzletek és szolgáltatások is, így Lajosváros fokozatosan önálló, jól működő lakóövezetté vált.
Érdekességek Lajosvárosról
- A városrész eredeti neve, Kanada, ma is él az idősebb egriek emlékezetében.
- A Lajosvárosi Szent Lajos-templom felszentelésének évfordulóit rendszeresen ünneplik a helyi közösségek.
- A városrész történetéről önálló helytörténeti kötet is megjelent Balázsné Fodor Edina tollából, amely részletesen bemutatja az utcák, intézmények és a templom történetét.
- Archív fényképek tanúsága szerint az 1970-es évek elején Lajosváros még jóval ritkábban beépített volt, mint napjainkban, a családi házak között sok üres telek és kert húzódott.
Lajosváros napjainkban
Ma Lajosváros Eger egyik legkedveltebb lakóövezete. Csendes utcái, jó közlekedése, intézményei és családias hangulata miatt sok fiatal család választja otthonául. Bár az egykori „Kanada” már teljesen összenőtt a várossal, története ma is emlékeztet arra, hogy egy közösség kitartása és szorgalma miként alakíthat át egy külterületet élhető, szerethető városrésszé.
Aki ma végigsétál Lajosváros utcáin, talán már nem is sejti, hogy száz évvel ezelőtt itt még néhány hazatérő kivándorló kezdte meg új életét. Munkájuk nyomán azonban megszületett Eger egyik legjellegzetesebb városrésze.
További olvasnivaló
Megjegyzés küldése