Az egri vasútállomás nem csupán közlekedési csomópont: több mint másfél évszázada meghatározó része a város fejlődésének. A sínek megjelenése alapjaiban alakította át Eger gazdaságát, kereskedelmét és turizmusát, miközben az állomás környéke önálló városrésszé fejlődött.
A vasút megérkezése Egerbe
A vasút Egerbe viszonylag későn érkezett meg. A Füzesabony–Eger vasútvonalat 1872. november 3-án adták át a forgalomnak, ezzel a város bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. A döntéshozók tudatosan választották ki az állomás helyét: az Érsekkerttől délre fekvő, akkor még beépítetlen terület elegendő helyet biztosított a vágányoknak, rakodótereknek és kiszolgáló épületeknek, miközben a belváros is könnyen elérhető maradt.
A korabeli vasútállomást még indóháznak nevezték, amely egyszerre szolgálta az utasforgalmat és az áruszállítást.
A város fejlődésének motorja
A vasút megjelenése új korszakot nyitott Eger történetében.
Ennek köszönhetően:
- gyorsabbá vált a borok országos szállítása;
- fellendült a kereskedelem;
- könnyebbé vált az idegenforgalom;
- új ipari és raktárterületek alakultak ki;
- vasutas lakóházak épültek az állomás környezetében.
A mai Vasút utca, Raktár utca és az Állomás tér kialakulása is szorosan kapcsolódik a vasút megjelenéséhez. A történeti térképek szerint a környék beépítése fokozatosan, a XIX. század végétől indult meg.
Az állomás épülete
A ma is ismert vasútállomás épülete a magyar vidéki vasútállomások klasszikus stílusát képviseli.
Jellemzői:
- szimmetrikus homlokzat,
- magas tetőszerkezet,
- tágas várócsarnok,
- több pénztár és kiszolgálóhelyiség,
- közvetlen kapcsolat az autóbusz-közlekedéssel.
Az állomás az évtizedek során több korszerűsítésen esett át, miközben megőrizte történelmi karakterét.
Érdekességek
Az állomásfőnök villája
A Vasút utca sarkán ma is áll az egykori reprezentatív vasutas szolgálati épület, amely eredetileg az állomásfőnök lakása volt. Később irodákká és apartmanokká alakították át.
A vasút új utcákat teremtett
A XIX. század végén még nem létezett az Állomás tér mai formájában. A vasút kiépülése után alakult ki az a közlekedési rendszer, amely ma is meghatározza Eger déli városrészét.
A borvidék kapuja
Az egri borok jelentős részét hosszú időn keresztül vasúton szállították az ország különböző pontjaira, sőt külföldre is.
Turisták ezrei
A XX. század közepére a vasút lett az egyik legfontosabb közlekedési eszköz azok számára, akik az egri várat, a fürdőket vagy a Bükk hegységet szerették volna felkeresni.
Napjainkban
Az egri vasútállomás ma is a város egyik legfontosabb közlekedési központja.
Innen indulnak vonatok többek között:
- Budapest felé (Agria InterRégió),
- Füzesabony irányába,
- Szilvásváradra,
- a Bükk térségébe.
Az állomáson elérhető:
- nemzetközi és belföldi jegypénztár,
- jegyautomata,
- akadálymentes szolgáltatások,
- kerékpártárolók,
- autóbusz-csatlakozások.
Jövőbeli fejlesztések
Eger hosszú távú városfejlesztési terveiben továbbra is szerepel egy intermodális közlekedési csomópont kialakítása, amely még szorosabban kapcsolhatná össze a vasúti és autóbuszos közlekedést. A cél egy korszerűbb, könnyebben használható közlekedési központ létrehozása.
Miért érdemes felkeresni?
Sokan csak átsietnek rajta, pedig a vasútállomás környéke önmagában is érdekes várostörténeti helyszín. Innen néhány perc sétával elérhető:
- az Érsekkert,
- a Termálfürdő,
- a Bazilika,
- a belváros,
- valamint az egri vár.
A több mint 150 éves állomás ma is ugyanazt a szerepet tölti be, mint megnyitásakor: összeköti Egert az ország többi részével, miközben nap mint nap turisták, ingázók és helyiek ezreit fogadja.
Megjegyzés küldése