.png)
Szilvásvárad egyik legismertebb kirándulóhelyén szinte mindenki a Fátyol-vízesést keresi, pedig a Szalajka-völgy alsóbb részén található Nagy-tó mellett is érdemes megállni. A festői víztükör nem egyszerűen a táj dísze: története összekapcsolódik a szilvásváradi pisztrángtenyésztéssel, a régi vasiparral és a völgy különleges vízrendszerével. Sőt, volt idő, amikor még strandolni is lehetett itt.
A Szalajka-völgyben járva könnyű úgy elsétálni a tavak mellett, hogy egyszerűen a táj természetes részének tekintjük őket. Pedig a ma látható vízfelületek mögött több évszázados emberi történet húzódik.
A hivatalos szilvásváradi turisztikai térképek és a Bükki Nemzeti Park anyagai a völgy alsó részének nagyobb vízfelületét Nagy-tóként jelölik. Innen továbbhaladva érjük el a pisztrángtelepet, majd a Szikla-forrás környékén a Kis-tavat, a Fátyol-vízesés fölött pedig a Felső-tavat.
Nem egyszerűen egy erdei tó
A Nagy-tó vizének története elválaszthatatlan a Szalajka-pataktól és a Bükk karsztforrásaitól.
A hegység mészkövébe beszivárgó csapadék a föld alatt haladva jut el a völgy forrásaihoz. A Szalajka-forrás és a Szikla-forrás mellett számos kisebb forrás és vízfolyás táplálja a rendszert.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint a völgyfeneket jelentős vastagságú mésztufa kíséri. A források mészben gazdag vizéből folyamatosan válik ki az anyag, amely helyenként lépcsőket és természetes gátakat épített – ennek legismertebb és leglátványosabb eredménye természetesen a Fátyol-vízesés.
A Szalajka tehát nem egyszerű hegyi patak: egy rendkívül összetett, részben ma sem teljesen feltárt föld alatti vízrendszer felszíni megjelenése.
Tudta? A Nagy-tónál egykor strandoltak
Talán ez az egyik legérdekesebb részlet.
Szilvásvárad hivatalos oldalának a környék forrásait és vizeit bemutató összeállítása egy régi fényképet is közöl a következő megjegyzéssel:
„A Nagy-tó, amikor még strandolni is lehetett a partján.”
Vagyis a ma elsősorban festői kirándulóhelyként ismert tó egykor egészen más szerepet is betöltött a helyiek és az ide látogatók életében.
Ma már természetesen nem strandként tekintünk rá. A Nagy-tó a Szalajka-völgy tájképének és vízrendszerének része, közvetlen környezete pedig a völgy egyik legszebb pihenőhelye.
A pisztráng története több mint kétszáz éves lehet
A tó mellett sétálva hamar elérjük a híres szilvásváradi pisztrángtelepet. A történet azonban jóval korábban kezdődött, mint a ma ismert tenyészet.
Egy 2024-ben megjelent halászattörténeti írás szerint a pisztrángot már az 1700-as évek végén telepítette a Szalajka-völgybe a grófi birtokos.
Ennek fennmaradt egy egészen különleges tárgyi emléke is.
1834-ben a szilvási vashámorban öntöttvas tiltótáblát készítettek, amely egykor a szilvási halastó partján állt.
A felirat finoman szólva sem a mai hivatalos nyelvezetet használta:
„TILALMAS A HALÁSZAT EBATTA.”
A közel kétszáz éves tábla azt jelezte, hogy a tó halállománya a birtokos számára fenntartott érték volt.
A különleges emléket ma a szilvásváradi Szabadtéri Erdészeti Múzeumban őrzik.
Ez azért is érdekes, mert kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Szalajka-völgy és a haltenyésztés kapcsolata nem XX. századi turisztikai találmány.
A mai pisztrángtelep 1957-ben született meg
A régi haltenyésztési hagyományokra építve 1957-ben hozták létre az intenzív pisztrángtenyésztésre alkalmas telepet.
A hideg, tiszta és oxigéndús karsztvíz kiváló körülményeket biztosított a sebes pisztráng számára.
A Szalajka-patak medrét a tenyésztés érdekében több helyen átalakították és mélyítették, a völgyben pedig kisebb-nagyobb nevelőtavakat alakítottak ki.
A szilvásváradi pisztráng azóta gyakorlatilag a település egyik jelképévé vált.
A tavaknak ipari szerepük is volt
Még érdekesebb, hogy a Szalajka-völgy egyes tavai nem kizárólag haltenyésztési céllal jöttek létre.
A völgyben ugyanis jelentős vasipari tevékenység folyt.
A mai pisztrángtelep fölött található tisztáson 1802-től működött a szilvási massa, vagyis vasolvasztó. A Horotna-völgyben található régi tó vizét pedig a vasolvasztó működtetésére is felhasználták.
A völgy csendjét tehát kétszáz évvel ezelőtt egészen más hangok tölthették meg: vízikerekek, hámorok, favágók és vasipari munkások dolgoztak itt.
A ma romantikus kirándulóhelynek látott Szalajka-völgy valójában egykor ipari munkaterület is volt.
Még a Szalajka név mögött is az ipar rejtőzhet
A völgy nevének eredete is érdekes.
A leggyakrabban idézett magyarázat szerint a „Szalajka” név a sal alcali, vagyis alkálisó, hamuzsír kifejezésből eredhet.
A hamuzsír előállítása évszázadokon keresztül fontos erdei mesterség volt. Rengeteg fára volt hozzá szükség, ezért elsősorban nagy erdőségekben foglalkoztak vele.
Így még maga a Szalajka név is őrizheti annak az időszaknak az emlékét, amikor a völgy nem elsősorban turisták, hanem erdei munkások birodalma volt.
A víz egy része Szilvásvárad ivóvizét is biztosítja
Van még egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb érdekesség.
A Nagy-tó közelében működik az a vízkivételi mű, amelyen keresztül a környék rendkívül tiszta karsztvizének egy része Szilvásvárad ivóvízellátását szolgálja.
A település hivatalos ismertetője szerint a víz egy budapesti, központilag szervezett vízkóstoláson korábban az ország legjobb ízű csapvize címet is elnyerte.
Vagyis ami a turistának gyönyörű hegyi patak és tó, az a település számára egyben valódi természeti kincs és ivóvízbázis.
Egy kevésbé ismert világ a Fátyol-vízesés előtt
A Szalajka-völgy különlegessége éppen abban rejlik, hogy szinte minden száz méterre jut valamilyen történet.
A Nagy-tó környékén egyszerre találkozik a természet, a régi ipar, az erdészet és a haltenyésztés története.
A tó közelében áll a Kárpátok őre is. A tölgyfából faragott szobrot 2002-ben állították fel, az 1915-ben Kolozsváron felavatott, majd 1918-ban elpusztult emlékmű mintájára.
Nem messze található a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum is, amelynek épülete a XIX. század első felében épült. A múzeumban több mint kétszáz éves térképek és dokumentumok is láthatók.
Túraajánló: ne csak a vízesésig rohanjunk
A Szalajka-völgyi természetvédelmi bemutatóösvény jelenleg is szabadon látogatható.
A Bükki Nemzeti Park adatai szerint a bemutatóút nagyjából 4 kilométer hosszú, és a Szalajka-patak mentén halad. A teljes út során megismerhetjük többek között a völgy élővilágát, karsztforrásait, a Szikla-forrást, a Fátyol-vízesést, a Szalajka-forrást és az Istállós-kői-barlang környékét.
Egy kényelmes kiránduláshoz jó választás:
Szilvásvárad – Szalajka-völgy – Erdészeti Múzeum – Nagy-tó – pisztrángos tavak – Szikla-forrás – Szabadtéri Erdei Múzeum – Fátyol-vízesés – Gloriett-tisztás – Szalajka-forrás – Istállós-kői-barlang.
A hivatalos szilvásváradi túraleírás szerint az út a völgy bejáratától az Istállós-kői-barlangig mintegy 4,2 kilométer, körülbelül 210 méter szintemelkedéssel. Könnyű túrának számít, gyermekekkel is teljesíthető.
Aki nem szeretné mindkét irányban végiggyalogolni a völgyet, annak továbbra is jó megoldás a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút: egyik irányban kisvasúttal, a másikban gyalog érdemes bejárni a Szalajkát.
A tó mellett érdemes néhány percre megállni
A Szalajka-völgyet évente rengetegen keresik fel, mégis sokan szinte megállás nélkül mennek tovább a Fátyol-vízesés felé.
Pedig a Nagy-tó önmagában is mesél.
Mesél arról az időről, amikor még fürdőzők jelentek meg a partján. A több mint kétszáz éves pisztrángtenyésztésről. A vasolvasztókról és erdei munkásokról. Egy 1834-ben kihelyezett, meglehetősen határozott halászati tiltótábláról. És arról a különleges karsztvízről, amely nélkül sem a tavak, sem a pisztrángok, sem pedig a ma ismert Szalajka-völgy nem lenne ugyanaz.
Talán éppen ezért érdemes legközelebb nemcsak átsétálni mellette.
Hanem megállni egy kicsit.
Korábbi cikkeink a témában
Minden, ami Eger – Hűsítő kirándulások Eger közelében kánikulában – árnyas völgyek, vízesések és nyári programok 2026-ban
Korábbi cikkünk megnyitása
Minden, ami Eger – Elkészült a 2026. évi kisvasúti menetrend
A kisvasút 2026-os menetrendjéről szóló cikkünk
Minden, ami Eger – A Bükk legendás vasútja: a szilvásváradi Kispiros története
Korábbi helytörténeti cikkünk
Minden, ami Eger – A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút
Korábbi cikkünk az erdei vasútról
Források
Szilvásvárad hivatalos oldala – Szalajka-völgy
Szalajka-völgy – hivatalos ismertető
Szilvásvárad – Frissítő források és sebes patakok
A Szalajka-völgy forrásai, tavai és vízrendszere
Szilvásvárad – Szalajka-völgyi tanösvény
Hivatalos túraleírás és útvonal
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szalajka-völgyi természetvédelmi bemutatóösvény
A BNPI részletes ismertetője
Magyar Nemzeti Parkok – Szalajka-völgyi természetvédelmi bemutatóösvény
Tanösvényadatok és látogatási információk
Halászat – 190 éves halászati tiltótábla és a szilvásváradi pisztrángtenyésztés története
A történeti forrás megnyitása
Bükki Nemzeti Park – a Szalajka-völgy térképe
Hivatalos térkép
Borítókép: István Engler