Milyen volt Eger 128 évvel ezelőtt egy ide érkező turista szemével? Hol szállt meg, mennyibe került a bérkocsi, merre sétált, mit tartott a város legfontosabb látnivalóinak, és mit látna ugyanazon az útvonalon ma? Az 1898-ban megjelent Bükkvidéki kalauz meglepően részletes képet őrzött meg a századforduló előtti Egerről.
A Bükkvidéki kalauzt ifj. Truskovszky Gyula írta, a Borsodi Bükk-Egylet – a Magyar Turista Egyesület egyik osztálya – adta ki Miskolc város támogatásával. A korabeli könyvészeti adatok szerint 106 oldalas kiadvány volt, képekkel és Miskolc térképével. Egy 1898-as újságismertetés már megjelenésekor kifejezetten a turisták számára készült, korszerű útikönyvként méltatta.
Az egri fejezetet évekkel ezelőtt a Felnémet.hu is közreadta az eredeti helyesírás és szóhasználat megtartásával. Bükkvidéki kalauz – Felnémet.hu
Négy vonat naponta – így érkezett a turista Egerbe
A kalauz szerint Eger akkor a Budapest–Miskolc fővonalból Füzes-Abonynál kiágazó szárnyvonal végállomása volt, és naponta négy érkező és négy induló vonat biztosította a kapcsolatot.
A vasút ekkor még viszonylag új része volt Eger életének. A Füzesabony–Eger vonalat 1872. november 3-án nyitották meg, vagyis Truskovszky kalauzának megjelenésekor mindössze 26 éve jártak vonatok a városba. A vasút bekötötte Egert az országos hálózatba, és jelentősen megkönnyítette az idegenforgalmat is.
A Minden, ami Eger korábban külön is feldolgozta az egri vasút indulását és az állomás környékének kialakulását. Füzesabony–Eger: 1872. november 3-án indult meg a vasúti közlekedés – Minden, ami Eger
Ma természetesen egészen más a helyzet: Eger továbbra is vasúton kapcsolódik Füzesabonyhoz, a MÁV hálózatában a Füzesabony–Eger szakasz a 87-es vonalcsoport része. A vasút tehát ugyanott maradt, ahol a 19. századi turista is megérkezett – csak a gőzmozdonyok és a napi négy járat világa tűnt el.
Taxi helyett kétfogatú bérkocsi
A pályaudvar előtt 1898-ban kétfogatú bérkocsik várták az utasokat. Nappal 60 krajcárért, éjszaka egy forintért lehetett velük utazni, a szállodák társaskocsijai pedig személyenként 20 krajcárért vitték be az utast a városba.
Bérkocsiállomást a kalauz a Káptalan utcában és a Haltéren említ.
A Káptalan utca mai megfelelője nagyrészt a Kossuth Lajos utca. Eger egyik legszebb barokk utcája több nevet is viselt: volt Hatvani utca, Urak utcája, Barátok utcája, Kaszárnya utca, majd Káptalan utca.
A Minden, ami Eger ezt az utcatörténetet korábban részletesen is feldolgozta. A Kossuth Lajos utca története – Minden, ami Eger
Szállodák és kávéházak, amelyeknek már csak a neve maradt
A turistakalauz két fontos szállodát ajánlott.
Az elsőrangú Casinó szálloda Mesner Károly vezetésével a Széchenyi utcában működött, a másodrangúnak nevezett Nemzeti szálloda pedig Berger Vilmosé volt a Káptalan és Jókai utcák találkozásánál.
Az akkori turista kávéházban is megpihenhetett. A kalauz Marosi Zsigmond Széchenyi kávéházát és Berger Vilmos Nemzeti kávéházát emeli ki.
Ez a rész különösen jól mutatja, mennyit változik egy város kereskedelmi élete 128 év alatt. A Bazilika, a Líceum, a vár vagy a Minaret ma is ugyanazon a helyen áll, a korabeli szállodák, kávéházak és vendéglők világa viszont gyakorlatilag eltűnt.
Egy 1898-as városnéző útvonal ma is végigjárható
Truskovszky lényegében egy komplett egri városnéző sétát is összeállított.
Az idegent először az akkori Esterházy térre küldte, ahol a székesegyházat és a Líceumot kellett megnézni. Innen a Káptalan utcán, a Korona utcán és a Fürdő utcán keresztül jutott el az Érsekkerthez, majd az Eger-patakon át a fürdőkhöz.
Ezután az Almagyar utca irányából a vár következett, majd a Minaret, az Irgalmasok temploma, a Haltér és a Városháztér, végül pedig a Széchenyi utca.
Meglepő módon egy mai első egri városnézés útvonala sem különbözne ettől radikálisan. A Bazilika, Líceum, Érsekkert, vár, Minaret, Dobó tér és Széchenyi utca ma is a belvárosi látogatás gerincét alkotja.
A Bazilikánál a régi kalauz egy évvel „hosszabbította meg” az építkezést
A kalauz a székesegyház építését 1831–1837 közé teszi.
A mai hivatalos városi adatok szerint azonban az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában befejeződött, az ünnepélyes felszentelés pedig 1837. május 6–7-én történt. Valószínűleg ezért mosódhatott össze a két dátum a korabeli leírásban.
Marco Casagrande monumentális szobrai ma is ott állnak a főlépcső mellett: Szent István, Szent László, valamint Péter és Pál apostol alakja fogadja az érkezőt.
Vagyis egy 1898-as turista szinte ugyanazt a főhomlokzatot látta maga előtt, mint mi ma.
A Líceum könyvtára csaknem háromszorosára nőtt
A Líceumról meglepően részletes beszámolót ad a könyv. Leírja a csillagvizsgáló tornyot, a Camera Obscurát, a kápolnát, a dísztermet és a könyvtárat.
A kalauz szerint a könyvtár eredeti állományát Eszterházy Károly 20 293 kötettel alapozta meg, és 1898-ra ez körülbelül megháromszorozódott.
Ma az Egri Főegyházmegye már 162 800 kiadványról ír, mintegy harminc nyelven. A gyűjteményben megtalálható többek között Mikes Kelemen törökországi leveleinek kézirata, az 1473-as Budai Krónika és Magyarország egyetlen eredeti Mozart-levele is.
A Camera Obscura pedig nem tűnt el: ma is a Varázstorony egyik legkülönlegesebb látványossága.
A Minaret: 35 méterből 40 méter
A kalauz az egri Minaretet 35 méter magasnak írja le.
A mai műemléki és helyi értéktári adatok szerint a tizennégy oldalú torony mintegy 40 méter magas, belsejében 97 lépcső vezet felfelé. A 17. század első feléből származó építmény a török kori Eger egyik legfontosabb fennmaradt emléke.
Ez érdekes példa arra, hogy egy 19. századi turistakalauz adatait nem szabad automatikusan mai pontosságúnak tekinteni.
A Minden, ami Eger korábbi cikkében azt is bemutattuk, hogy a ma álló torony csak egyetlen túlélője Eger egykori török kori vallási épületeinek és minaretjeinek. Az elveszett egri minaretek nyomában – Minden, ami Eger
A várban 1898-ban még katonák laktak
Talán ez az egyik legnagyobb különbség.
Truskovszky azt írja, hogy a vár épségben maradt részei honvédlaktanyaként szolgáltak. A turistának mindössze fél órát javasolt a vár „futólagos” megtekintésére.
Ma már nehéz elképzelni félórás várnézést. A Dobó István Vármúzeum kiállításai, a kazamaták, a vár történeti terei és a különféle programok önmagukban többórás látogatást kínálnak. A vár jelenleg is Eger egyik legfontosabb turisztikai helyszíne.
1898-ban tehát a vár még részben katonai objektum volt, ma elsősorban történelmi emlékhely és múzeum.
A fürdő vizéről még azt írták: nincs „tüzetesen megvizsgálva”
A turistakalauz külön fejezetben foglalkozik az érseki és a Simkovics-fürdővel. A szerző megjegyzi, hogy a Várhegy tövéből fakadó meleg források táplálják őket, vizük hőmérsékletét pedig 30,7 és 32,4 Celsius-fok közé teszi.
Kifejezetten érdekes az a megjegyzése, hogy a vizet még nem vizsgálták meg kellő részletességgel, ezért elsősorban tisztálkodásra használják, bár gyógyhatását már akkor is feltételezték.
A termálvíz mára Eger egyik turisztikai alappillére. Az Egri Termálfürdő egész évben működik, közvetlenül az Érsekkert mellett, és a város fürdőkultúrája már önálló turisztikai vonzerő.
Az Érsekkertben már 1898-ban teniszeztek
A kalauz szerint az Érsekkert gesztenye- és hársfasorai kellemes sétálóhelyet jelentettek, nyári vendéglő és teniszpálya is működött benne.
Ez nem véletlen: az Érsekkert Tenisz Klub saját története szerint 1896-ban kezdődött meg itt a teniszezés, vagyis amikor Truskovszky a könyvét írta, a sport még egészen új egri különlegességnek számított.
A kalauz ugyanakkor panaszkodik is: szerinte az egriek nem használták ki eléggé a parkot.
128 évvel később ez biztosan nem mondható el. Az Érsekkert Eger legfontosabb közparkja, és fejlesztése ma is napirenden van: az önkormányzat közel félmilliárd forintos közösségitér-fejlesztési projektet készített elő a területre.
A park történetéről korábban a blogon is írtunk. Stadion utca története – Érsekkert – Minden, ami Eger
A Szépasszony-völgy 1898-ban éppen hanyatlott
A kalauz egyik legmeglepőbb mondata a Szépasszony-völgyről szól.
Azt írja, hogy korábban ez volt Eger egyik leglátogatottabb kirándulóhelye, de az ottani vendéglő megszűnése után a látogatottság is visszaesett.
Mai szemmel ez szinte hihetetlen. A Szépasszony-völgy mára Eger legismertebb boros-gasztronómiai területei közé tartozik.
Vagyis amit 1898-ban egy kissé elfeledett sétahelyként írtak le, később Eger idegenforgalmának egyik jelképévé vált.
22 ezer lakosból közel 49 ezer
Truskovszky az 1891-es népszámlálási adatot közölte: 22 427 lakos élt Egerben.
A legfrissebb teljes KSH települési népességadat szerint 2025. január 1-jén 48 686 fő volt Eger lakónépessége.
Ez több mint kétszerese az 1891-es értéknek, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben Eger lakossága már csökken: a város önkormányzati helyzetelemzése szerint 1990-ben még több mint 61 ezren éltek itt.
És talán ez a legérdekesebb: Eger alaprajza alig változott
A Bükkvidéki kalauzt olvasva az az érzésünk támadhat, hogy az 1898-as turista egy egyszerre nagyon távoli és furcsán ismerős Egerben járt.
Nem volt autó, taxi vagy mobiltelefon. Bérkocsival érkezett a vasúttól, krajcárban fizetett, a várban katonák laktak, a fürdővíz összetételét még alig ismerték, a Szépasszony-völgy pedig éppen veszített népszerűségéből.
De ha elindulnánk az általa ajánlott sétán, ma is eljutnánk a Bazilikához, a Líceumhoz, a Kossuth Lajos utcába, az Érsekkertbe, a fürdőhöz, az Almagyar utcába, a várba, a Minarethez, a Dobó térhez és a Széchenyi utcába.
Talán éppen ez Eger egyik legnagyobb különlegessége.
A város körülöttünk folyamatosan változik, de annak történelmi váza, amelyet egy turista 1898-ban végigjárt, 128 évvel később is felismerhető.
Források
A Minden, ami Eger kapcsolódó korábbi írásai: Füzesabony–Eger vasútvonal története · Kossuth Lajos utca története · Az elveszett egri minaretek nyomában · Stadion utca és az Érsekkert története
Az eredeti forrás és további ellenőrzött háttéranyagok: Felnémet.hu – Bükkvidéki kalauz · Az 1898-as Bükkvidéki kalauz digitalizált példánya · Egri Főegyházmegye – Líceum · Eger.hu – Bazilika · Dobó István Vármúzeum · KSH – Magyarország legnépesebb települései · Egri Termálfürdő
Eredeti történeti szöveg forrása: ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz, Miskolc, 1898; közreadta: Felnémet.hu.
Eger egy régi felvételen – kilátás a Líceum felől a Bazilikára és környékére.
Borítókép: Fortepan — #140579