Eger egyik rejtett barokk kincse – a Szent Anna-templom és az egykori városi ispotály története

A Széchenyi István utca egyik kevésbé ismert, mégis különleges műemléke a Szent Anna-templom. Története nemcsak Eger egyházi múltjához kapcsolódik: az épületegyüttes évszázadokon át a szegények, betegek és különösen a rászoruló nők gondozásának egyik fontos helyszíne volt. A kápolna ma is egyházi funkciót tölt be.

Eger belvárosában, a Széchenyi István utca 29. szám alatt áll a Szent Anna-templom, illetve a hozzá kapcsolódó egykori városi kórház épületegyüttese. A város főutcáján sétálva könnyű úgy elhaladni mellette, hogy az ember nem is sejti, milyen hosszú történet rejtőzik a homlokzat mögött.

A templomot az Egri Főegyházmegye jelenlegi nyilvántartása Eger-Szent Anna kápolna néven tartja számon, tehát napjainkban is egyházi használatban áll. Címe Széchenyi u. 29., kápolnaigazgatója jelenleg Dr. Dolhai Lajos pápai prelátus, főszékesegyházi kanonok.

A templom előtt már az ispotály története elkezdődött

A hely múltja egészen a 18. század elejéig vezethető vissza. A műemléki adatok szerint a templom és a két oldalán álló épületszárnyak különböző időpontokban jöttek létre. A templomtól északra lévő rész előzménye 1712-re, a déli szárny pedig 1842–1843-ra vezethető vissza. A 18. század elején itt működő városi ispotály 1726-tól szegényházként szolgált.

Egy régi egri helytörténeti összefoglaló szerint az egykori Xenodochium, vagyis a szegények és elesettek menedékháza Komárom János kanonok alapítványához kapcsolódott. A városi jegyzőkönyv már 1730 novemberében megemlékezett az alapítványról. Később Kováts János adományából tovább bővült az intézmény.

Így alakult ki fokozatosan az a sajátos épületegyüttes, amelynek közepébe szinte beékelődik a ma is látható templom.

Barokk templom Eger főutcáján

A műemléki leírás 1730 és 1750 közé teszi a templom kialakulását. Egyhajós, homlokzati tornyos épület, egyenes szentélyzáródással. Belső terét fiókboltozat fedi, a bejárati oldalon karzat található.

A homlokzat egyik legérdekesebb része a szobrokkal díszített kapuzat.

A főpárkány fölötti fülkékben Szent Anna, Szent Joachim és a Szeplőtelen Szűz – Immaculata – alakjai jelennek meg. A szobrok az 1750 körüli időszakból származnak, alkotójuk azonban nem ismert.

A templom belseje első pillantásra talán jóval fiatalabbnak tűnik, mint maga az épület. Ennek oka, hogy berendezésének jelentős része 1858 után készült, neogótikus stílusban.

Három oltára is volt

Egy régi egri helytörténeti leírás szerint a kápolnának három oltára volt. A főoltárt Szent Anna, az egyik mellékoltárt Szent István király, a másikat Szent Lőrinc tiszteletére alakították ki.

Ugyanez a forrás azt is feljegyzi, hogy a templom három harangját Komárom János kanonok öntette 1730 és 1735 között.

Kevésbé ismert érdekesség, hogy az 1930-as évek közepén a mezőkövesdi születésű Takács István festőművész két társával freskókat készített a templomban.

A „szürke nénikék” és Eger női kórháza

A Szent Anna-templom történetének egyik legfontosabb fejezete 1858-ban kezdődött.

Egerben az irgalmas rend férfikórháza már működött, a női betegek intézményes ellátása azonban hosszú ideig megoldatlan maradt. A régi Xenodochium átalakításával ezért női kórházat hoztak létre.

1858-ban Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek érkeztek Grazból, és átvették az intézmény működtetését. Az egriek a nővéreket jellegzetes öltözetük miatt egyszerűen „szürke nénikéknek” nevezték.

Az intézmény egyszerre folytatta a betegápolás és a szegénygondozás hagyományát. Ezért a Szent Anna körüli épületegyüttes nem pusztán Eger építészeti emléke: a város szociális és egészségügyi történetének is fontos helyszíne.

Kórház a templom két oldalán

Az épületegyüttes mai formája hosszú fejlődés eredménye. A 19. században új szárnyakkal bővítették, majd a 20. században is jelentős átalakításokat végeztek rajta. A műemléki nyilvántartás szerint az északi szárnyat 1936-ban átépítették.

Az egészségügyi intézmény története később összekapcsolódott a mai Markhot Ferenc Kórház fejlődésével is.

Érdemes azonban különválasztani a Szent Anna-templomot a közeli egykori irgalmasrendi Szent Sebestyén-templomtól: két különálló egri templomról van szó. A Szent Anna a Széchenyi utca 29. alatt található, míg az irgalmasrendi templom a Knézich Károly és Markhot Ferenc utcák találkozásánál áll. A két hely története azért keveredhet könnyen, mert mindkettő szorosan kapcsolódik Eger régi kórházi és szerzetesi világához.

Egy apró emlék az 1878-as egri árvízről

A templom homlokzata egy egészen más történelmi esemény emlékét is őrzi.

Eger városának hivatalos műemléki dokumentációja szerint a kaputól balra egy vörösmárvány vízállásjelző tábla található. Ez az 1878. augusztus 31-i nagy egri árvíz vízszintjét jelöli.

Ez különösen érdekes részlet: aki legközelebb erre jár, érdemes nemcsak a templomtornyot és a barokk szobrokat néznie, hanem a fal alsó részét is.

Ma is élő kápolna

A Szent Anna tehát nem csupán egy megőrzött műemlék. Az Egri Főegyházmegye 2026-os nyilvántartásában továbbra is önálló kápolnaként szerepel, Dr. Dolhai Lajos kápolnaigazgató vezetésével.

Különös hangulatú hely: kívülről Eger barokk városképének része, belül pedig az oltárok, szobrok, neogótikus berendezések és a régi kórházi környezet egy több évszázados történetet őriznek.

A Szent Anna-templom talán nem tartozik Eger legismertebb turistalátványosságai közé. Éppen ezért érdemes felfedezni. A falai között nemcsak az egyháztörténet, hanem az egri betegápolás, szegénygondozás és a „szürke nénikék” emléke is tovább él.