Alig kell eltávolodnunk Eger történelmi belvárosától ahhoz, hogy egészen más arcát mutassa a város. A vár mögött, keleti irányban húzódó Vécsey-völgy egyszerre őriz helytörténeti emlékeket, régi utcaneveket, különleges földtani nyomokat és egy olyan tájat, amely már átvezet az Eged és a Bükkalja világába. Korábbi írásunkat most újabb történeti és városszerkezeti adatokkal egészítettük ki.
Egy völgy közvetlenül az egri vár mögött
A Vécsey-völgy különlegességét már fekvése is meghatározza. A belváros és az egri vár közvetlen közeléből indulva fokozatosan változik meg a környezet: a sűrű városi beépítést családi házak, kertek, majd egyre nyitottabb, dombos területek váltják fel.
Földtani szempontból sem jelentéktelen helyről van szó. Az egri vár környékének geomorfológiáját vizsgáló szakirodalom szerint a várdombot észak felől a Vécsey-völgy határolja. A terület mai formájának kialakulásában az Eger-patak egykori teraszai és a hosszú idő alatt végbement felszínformáló folyamatok is szerepet játszottak.
A völgy tehát nem egyszerűen egy mai városrész neve: Eger természetes domborzatának egyik régi, meghatározó eleme.
Hóhérpart és Pallos utca – beszédes nevek a múltból
A környék történetének egyik legérdekesebb részét régi utcanevei őrzik.
Egy régi egri helytörténeti leírás szerint az Eger várállomáshoz vezető út neve egykor Hóhérpart volt. Az elnevezés nem véletlen: a városi hóhér lakása a mai Pallos utca legbelső részén állt.
Maga a „pallos” szó is beszédes. A pallos a középkori és kora újkori igazságszolgáltatás egyik jelképe volt, így a Pallos utca és a Hóhérpart neve együtt különösen érdekes emléke Eger kevésbé ismert történetének.
Ma már könnyű úgy végigsétálni ezen a környéken, hogy eszünkbe sem jut: az utcanevek mögött évszázadokkal korábbi történetek rejtőznek.
A Vécsey-völgyből városrész lett
A terület mai arculata nagyrészt a 20. században alakult ki.
Eger városfejlesztési dokumentumai szerint a Vécsey-völgy legrégebbi, ma is felismerhető lakóterületeinek kialakulása az 1920-as évekre tehető. Ide tartozik a Vécseyvölgy utca, a Zoltay István utca, a Bornemissza Gergely utca és a Bolyki Tamás utca nyugati része.
Ezeken a korábban kialakult részeken jellemzően kisebb, körülbelül 150–300 négyzetméteres telkek találhatók.
A városrész azonban tovább terjeszkedett.
A Bolyki Tamás utca további részei, valamint a Fűzér, Faggyas és Donát utcák telekosztása már az 1960-as években alakult ki. Itt nagyobb, jellemzően 450–700 négyzetméteres telkek váltak általánossá.
Még később épült be a Kis-Eged és Nagy-Eged utcák térsége: ezek kialakulását a városi dokumentáció az 1970-es és 1990-es évek közötti időszakra teszi.
Vagyis amit ma egységes kertvárosi városrésznek látunk, valójában több korszak egymásra épülésének eredménye.
Innen már az Eged felé vezet az út
A Vécsey-völgy egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy Eger lakott területének és a környező természetnek a határán fekszik.
Innen régóta indulnak kirándulók a Nagy-Eged irányába. Egy korábban közzétett túraleírás például a Vécsey-völgyből induló, a régi érseki téglagyár és a Csomós-tanya érintésével a Nagy-Egedre vezető útvonalat mutatja be.
A teljes túra hosszabb és fizikailag már komolyabb vállalkozás, de jól mutatja, milyen fontos „kapuja” Egernek ez a terület: néhány kilométer alatt a városi környezetből szőlők, domboldalak és természetközeli tájak közé juthatunk.
Ez Eger egyik különlegessége. Kevés magyar városban lehet ilyen rövid idő alatt a történelmi belvárosból szinte közvetlenül egy hegyvidéki tájba átsétálni.
A föld alatt is érdekes világ rejtőzik
A Vécsey-völgy és környéke földtani szempontból is figyelemre méltó.
Eger keleti oldalának felszínét hosszú földtörténeti folyamatok alakították. A területen a miocén korú képződményekre fiatalabb, negyedidőszaki üledékek települtek, miközben az Eger-patak és mellékvölgyei tovább formálták a tájat.
A városi rendezési dokumentumok még a Vécseyvölgy utca feletti egykori anyagbánya területét is külön megemlítik. Ez újabb nyoma annak, hogy az ember nemcsak beépítette, hanem gazdasági célokra is használta a város körüli domboldalakat.
A természetes és az ember által alakított felszín ezért itt szinte egymásba olvad.
Egy másik Eger
A Vécsey-völgy nem klasszikus értelemben vett turistalátványosság. Nincs előtte jegypénztár, nem állnak sorban turistabuszok, és éppen ettől érdekes.
Megmutatja azt az Egert, amely a legismertebb műemlékek mögött él tovább.
A régi Hóhérpart emléke, a Pallos utca, a Vécsey Sándor utca, az 1920-as évektől kialakuló kertvárosi negyed, az egykori bánya és az Eged felé kapaszkodó utak ugyanannak a történetnek a részei.
A város itt fokozatosan szelídül tájjá.
Talán éppen ez adja a Vécsey-völgy igazi varázsát: néhány percnyire Eger történelmi központjától egyszerre találkozhatunk a város múltjával, a 20. századi terjeszkedés nyomaival és a Bükkalja természetével.
Érdekesség
A Vécsey-völgy nemcsak a város egyik mai lakónegyede. Az egri vár földtani környezetéről készült kutatás is önálló tájelemként említi: a várdombot északról éppen ez a völgy határolja. Így amikor a Vécsey-völgyben járunk, tulajdonképpen annak a természetes felszínformának egyik részét követjük, amely Eger történelmi központjának fekvését is meghatározta.
Források, előzmények
– Minden, ami Eger – A természet és történelem találkozása: a Vécsei-völgy varázsa Egerben
– Minden, ami Eger – Nagy-egedi klasszikus
– Eger Megyei Jogú Város – Integrált Városfejlesztési Stratégia, Északi városrész
– Földtani Közlöny – Az egri vár környékének geomorfológiai helyzete
– Eger történeti ismerettára – Eger régi utcanevei
– Eger MJV – Külterületi városrész településrendezési terve
– Építési és Közlekedési Minisztérium – Vécseyvölgy utca–Gárdonyi utca csomópont átépítése