A Mátrai Erőmű az elmúlt hetek kritikus energiahelyzetében ismét megmutatta, miért számít stratégiai jelentőségű létesítménynek. Miközben a Paksi Atomerőmű termelését az alacsony dunai vízállás és a rendkívüli időjárás is nehezítette, a visontai lignites blokkok termelése hozzájárult a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához. Heves vármegye egyik legnagyobb ipari létesítménye így ismét országos jelentőségű szerephez jutott.
Heves vármegyéből érkezett a biztos háttér
A Visonta mellett működő Mátrai Erőmű története több mint fél évszázadra nyúlik vissza. Az első, 100 megawattos blokkot 1969-ben kapcsolták az országos hálózatra, az utolsó 200 megawattos blokk pedig 1972-ben készült el. A létesítmény azóta a hazai villamosenergia-termelés meghatározó szereplője.
Az erőművet működtető társaság 2021 óta MVM Mátra Energia Zrt. néven működik. Az MVM adatai szerint a létesítmény 950 MWe beépített kapacitással rendelkezik, tüzelőanyagának jelentős része pedig hazai lignitből származik. A lignitet a visontai és a bükkábrányi külfejtéses bányák biztosítják.
Ez különösen fontos akkor, amikor a nemzetközi energiapiacon bizonytalanná válik az ellátás: a Mátrai Erőmű egyik sajátossága éppen az, hogy jelentős részben belföldön kitermelt energiahordozóra támaszkodik.
Kritikus helyzet alakult ki augusztusban
2026 augusztusának elején a tartós hőség és a Duna alacsony vízállása fokozott terhelést jelentett a magyar villamosenergia-rendszernek. Az MVM közlése szerint valamennyi rendelkezésre álló eszközt mozgósították az ellátásbiztonság fenntartására.
Ebben nemcsak Paks, hanem a gázerőművek, az energiatárolók, a megújuló termelők és a Mátrai Erőmű is részt vett.
Az MVM augusztus 3-i tájékoztatásában külön is megnevezte a Mátrai Erőművet azok között a kapacitások között, amelyeket az áramrendszer egyensúlyának fenntartása érdekében mozgósítottak.
A Világgazdaság beszámolója szerint az energiakrízis legsúlyosabb időszakában két lignites blokk is részt vett a magyar energiaellátás biztosításában, méghozzá hazai forrásból származó tüzelőanyaggal.
Amikor Paks kevesebbet adott, felértékelődött Visonta
Az augusztusi események egyik tanulsága az volt, hogy egy villamosenergia-rendszerben nem elegendő pusztán nagy névleges termelőkapacitással rendelkezni: olyan erőművekre is szükség van, amelyek akkor is rendelkezésre állhatnak, amikor más termelők teljesítménye visszaesik.
A naperőművek termelése például természeténél fogva napszak- és időjárásfüggő. Paks esetében pedig augusztusban a Duna állapota és a hűtés feltételei miatt kellett üzemviteli lépésekkel számolni.
A Világgazdaság már augusztus elején arról számolt be, hogy a Mátrai Erőmű termelése felfutott, miközben Magyarország villamosenergia-importra is támaszkodott.
Néhány héttel később pedig az látszott, hogy a borúsabb időszakokban – amikor a napenergia termelése csökkent – a Mátrai Erőmű, a biomassza-erőművek és az energiatárolók ismét nagyobb szerepet kaptak.
Nem először bizonyította jelentőségét ezen a nyáron
Már a júniusi hőhullám idején is kiemelte az MVM a visontai létesítmény szerepét. A vállalat akkori közleménye szerint a Mátrai Erőmű a nyári csúcsidőszakban is hozzájárult a villamosenergia-igények biztonságos kiszolgálásához.
Mindez Heves vármegye szempontjából különösen érdekes. A Mátrai Erőművet sokszor elsősorban környezetvédelmi, kibocsátási vagy bezárási kérdések kapcsán említik, az idei nyár azonban ismét megmutatta az ellátásbiztonsági oldalát is.
Több mint egy erőmű – évtizedek óta meghatározza a Mátraalját
Visonta és térsége számára az erőmű és a bányászat gazdasági és ipartörténeti jelentősége is hatalmas.
A visontai külfejtéses lignitbányászat 1964-ben kezdődött, maga az első erőművi blokk pedig öt évvel később, 1969. június 19-én 18 óra 15 perckor kapcsolódott először az országos hálózathoz.
Az elmúlt több mint öt évtized alatt a létesítményt számos alkalommal korszerűsítették. Közben a Mátra térségének egyik legfontosabb ipari és foglalkoztatási központjává vált.
Az erőmű jövője ettől még az átalakulásról szól
Az augusztusi helyzet ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lignitalapú villamosenergia-termelés környezetvédelmi problémái megszűntek volna. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energetikai átállás továbbra is alapvető feladat.
Éppen ezért a Mátrai Erőmű történetének következő fejezete várhatóan nem egyszerűen a régi rendszer fenntartásáról, hanem a termelési szerkezet átalakításáról szól majd.
Az idei energiakrízis azonban egy dolgot ismét világossá tett: az energetikai átmenet során az ellátásbiztonságot is folyamatosan fenn kell tartani.
És amikor 2026 nyarán erre különösen nagy szükség volt, Heves vármegye, azon belül Visonta ismét fontos szerepet vállalt Magyarország villamosenergia-ellátásában.
Előzmény a Minden, ami Eger oldalán
A blog archívumában az erőművek Heves vármegyei ipartörténetéhez kapcsolódó korábbi írás is található: Lőrinci történetét bemutató cikkünkben a Mátravidéki Erőmű történetére és a térség iparosodására is kitértünk.
Források
- Minden, ami Eger – Lőrinci fekvése és története
- Világgazdaság – Ezért jók a szénerőművek: a Mátrai Erőmű jelentette az egyetlen stabil pontot az energiakrízis alatt
- MVM – Az MVM Csoport minden rendelkezésre álló eszközzel dolgozik az ellátásbiztonság fenntartásáért
- MVM Mátra Energia – Tevékenység
- MVM Mátra Energia – Cégtörténet
- MVM – Stabilan működik az energiaellátás a hőség idején is
- Világgazdaság – Paks: már folyamatos az ország áramimportja
- Világgazdaság – Paksi áram: megint annyit termel az atomerőmű, amennyit kell
Borítókép: A Mátrai Erőmű is besegített az áramrendszer egyensúlyának fenntartásába. Fotó: Czímer Tamás