Augusztus 24-én Szent Bertalan apostolra emlékezik a katolikus egyház. A tizenkét apostol egyikének alakjához különösen erős Heves vármegyei kapcsolat fűződik: Gyöngyös monumentális Nagytemploma az ő nevét viseli, homlokzatán pedig ma is ott áll Szent Bertalan szobra.
A katolikus liturgikus naptárban augusztus 24. Szent Bertalan apostol ünnepe. A hagyomány Krisztus tizenkét apostola között tartja számon Bertalant, akinek missziós tevékenységéről és vértanúságáról több, egymástól részleteiben eltérő hagyomány maradt fenn.
A naphoz kapcsolódó történeti összefoglalók szerint Bertalan távoli vidékeken hirdette a kereszténységet, majd Nagy-Örményország területén folytatta térítőmunkáját. Vértanúságának legismertebb hagyománya szerint elevenen megnyúzták, majd lefejezték.
Éppen ezért a képzőművészetben Szent Bertalant gyakran késsel, illetve saját lenyúzott bőrével ábrázolják. A kés az évszázadok során egyik legkönnyebben felismerhető attribútumává vált.
Különleges Heves vármegyei kapcsolat: Gyöngyös védőszentje
Szent Bertalan alakjáért azonban nem kell messzire mennünk Egertől.
Gyöngyös Fő terének meghatározó épülete a Szent Bertalan-templom, vagy ahogyan a helyiek nevezik: a Nagytemplom. A templom az Egri Főegyházmegye része, a Gyöngyös-Felsővárosi Főplébánia titulusa pedig Szent Bertalan apostol.
A hely különlegessége messze túlmutat azon, hogy egy templom viseli az apostol nevét.
A mai templom helyén már a 13. században is templom állt, amelynek létezéséről egy 1301-ben kelt oklevél is tanúskodik. 1320-ban Csák Máté felgyújtatta az épületet, később újjáépítették, majd a 15. században nagyszabású gótikus csarnoktemplommá alakították.
A mai barokk templom jelentős része 1746 és 1756 között készült el. Az északi torony 1772–1773-ban, a déli pedig 1815-ben épült meg. Az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvész súlyosan megrongálta az épületet, amelyet 1922-ben Nagy Virgil tervei alapján állítottak helyre. Az eredeti formát idéző toronysisakokat végül 2018-ban rekonstruálták.
Ott áll Szent Bertalan szobra a templom homlokzatán
A történet egyik legérdekesebb részlete maga Szent Bertalan szobra.
A gyöngyösi Szent Bertalan-templom homlokzatán látható mészkőszobor az apostolt hagyományos attribútumaival ábrázolja: jobb kezében kardot tart, másik karján pedig lenyúzott bőrét.
A szobor pontos készítési ideje és alkotója nem ismert.
A Köztérkép adatlapja egy régi templomtörténeti forrás alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy 1753-ban 160 forintért szobrokat helyeztek el a templom homlokzatán, ám nem tudjuk biztosan, hogy a ma látható Szent Bertalan-szobor ezek egyike-e. Az is lehetséges, hogy az alkotás az 1917-es tűzvész utáni újjáépítéshez kapcsolódik.
Ez a bizonytalanság külön érdekessé teszi az alkotást: Heves vármegye egyik legismertebb templomának homlokzatán egy olyan szent szobra áll, amelynek pontos történetét még ma sem ismerjük teljes egészében.
A főoltárképen is Szent Bertalan vértanúsága látható
A kapcsolat a templom belsejében tovább folytatódik.
A monumentális barokk templom főoltárképe Szent Bertalan vértanúságát ábrázolja. A festményt Krannowetter Gábor készítette 1773-ban, és a római Szent Bertalan-templom oltárképének másolata.
Így Gyöngyösön nemcsak egy Szent Bertalan nevét viselő templom található: az apostol alakja a homlokzaton és a templombelső egyik legfontosabb műalkotásán is megjelenik.
A cserzővargák és a bőrrel dolgozók védőszentje
Bertalant mártírhalálának módja miatt évszázadok óta különösen tisztelték azok a mesterségek, amelyek bőrrel dolgoztak. A tímárok, cserzővargák és más bőrműves mesterek védőszentjeként is számon tartják.
Ez magyarázza a művészeti ábrázolásokon rendszeresen megjelenő kést és lenyúzott bőrt is. Talán legismertebb művészettörténeti megjelenése Michelangelo Utolsó ítéletén látható a Sixtus-kápolnában, ahol Szent Bertalan saját lenyúzott bőrét tartja kezében.
Több mint hétszáz éves hagyomány él tovább Heves vármegyében
Augusztus 24. tehát Heves vármegyében sem csupán egy távoli egyházi ünnep.
Gyöngyös történelmi központjában évszázadok óta őrzi Szent Bertalan nevét a város egyik legfontosabb temploma. A homlokzatról az apostol szobra tekint a Fő térre, odabent pedig vértanúságának jelenete fogadja a látogatót.
A templom ráadásul ma is élő egyházi központ, és a hozzá kapcsolódó Szent Bertalan Vallásturisztikai Látogatóközpont révén története és művészeti értékei közelebbről is megismerhetők. A déli toronyban kialakított kilátóból mintegy 30 méter magasból Gyöngyös és a Mátra panorámája tárul a látogatók elé.
Szent Bertalan alakja így több mint egy évezreddel a kereszténység korai századai után is jelen van Heves vármegye mindennapjaiban – kőbe faragva, oltárképen megörökítve és egy egész templom nevében tovább élve.
Fotó: Szent Bertalan -Templom kicstára, Gyöngyös
Források
- Minden, ami Eger – kapcsolódó helyi és Heves vármegyei cikkek
- Egri Főegyházmegye – Szent Bertalan-templom, Gyöngyös
- Egri Főegyházmegye – Szent Bertalan Vallásturisztikai Látogatóközpont
- Gyöngyös város – Szent Bertalan-templom
- Köztérkép – Szent Bertalan-szobor, Gyöngyös
- Wikimedia Commons – a gyöngyösi Szent Bertalan-szobor fényképe
- Gyöngyös Felsőváros Szent Bertalan Főplébánia
- Ezen a napon – augusztus 24.
