Egy régi fénykép néha sokkal többet őriz meg annál, mint amit készítője eredetileg meg akart mutatni. Az Egri vár Gótikus Püspöki Palotájáról fennmaradt, 1961-ben készült felvétel éppen ilyen: nemcsak az épület több mint hat évtizeddel ezelőtti állapotát láthatjuk rajta, hanem egy olyan korszak pillanatát is, amikor a vár ma ismert arculata még csak formálódott.
A kép azért is különösen értékes, mert 1961. november 11-én készült, vagyis pontosan abban az időszakban, amikor a palota régészeti kutatása és műemléki helyreállítása zajlott. A háttérben álló középkori épület ma az Egri vár egyik legismertebb része, ám a fotó készítésekor környezete egészen más képet mutatott.
A Minden, ami Eger oldalán már felidéztük ezt a világot
A témához szorosan kapcsolódik a Minden, ami Eger korábbi írása, a Gyerekkorunk az egri várban című visszaemlékezés. Ebben Erdei László az 1950-es és 1960-as évek váráról mesél: arról az időszakról, amikor a mai turisztikai látványosság helyén még sokkal szabadabb, romosabb és hétköznapibb világ fogadta az egrieket.
A visszaemlékezés egyik legérdekesebb részlete, hogy szerzője 1961–62-ben diákként maga is dolgozott a vár régészeti ásatásain, és egyik alkalommal éppen a Püspöki Palota folytatásának feltárásában vett részt.
Ez különleges kapcsolatot teremt a most bemutatott fényképpel: a fotó pontosan abból az időből őriz pillanatot, amelyről a személyes visszaemlékezés szól.
A blogon korábban külön is foglalkoztunk a palotával: Egri vár egyetlen olyan épülete a várfalakon belül, amely már a 16. században is állt.
Mit látunk az 1961-es fényképen?
A felvételen azonnal felismerhető a Püspöki Palota hosszú épülettömege és jellegzetes csúcsíves, árkádos földszinti folyosója.
De érdemes a környezetet is figyelni.
A várudvar sokkal kevésbé rendezett, mint napjainkban. Az utak, növények, kisebb építmények és a palota környezete még egy olyan korszakot idéznek, amikor az Egri vár nem a ma megszokott, egységesen kialakított történelmi emlékhely volt.
És ennek megvan az oka.
A palota nagy régészeti kutatása 1957 őszén kezdődött, és 1963 végéig tartott. A szakemberek nemcsak az épület földszinti helyiségeit, hanem az emeletet és a palota keleti folytatásának területét is vizsgálták. A kutatást követően alakult ki az épület nagyrészt ma ismert, helyreállított formája.
Vagyis az 1961-es fénykép valóban egyfajta „munka közbeni” állapotot örökített meg.
De milyen régi valójában a Püspöki Palota?
Sokáig elsősorban az 1470-es évek építkezéseivel kapcsolták össze a ma látható palotát, a régészeti kutatások azonban ennél jóval régebbi történetet rajzolnak ki.
A jelenlegi épület helyén valószínűleg már a 13. század második felében állt egy keskenyebb palota, amely az akkori északi várfalhoz kapcsolódott. A 14. században tovább bővítették, és egyik reprezentatív termének fűtésére még hypocaustumot, vagyis légfűtéses rendszert is kialakítottak.
Ez önmagában izgalmas részlet: Eger középkori püspöki központjában már évszázadokkal ezelőtt olyan fűtési megoldást alkalmaztak, amely a padló és a falak alatt vezetett meleg levegővel tette komfortosabbá az épületet.
Mátyás király korában lett igazán fényűző palota
A ma ismert késő gótikus megjelenés kialakulása Beckensloer János egri püspök idejére, az 1470-es évekre tehető.
Ekkor az épületet keleti és nyugati irányban kibővítették, a várudvar felőli déli homlokzat elé pedig kétszintes, boltozott loggia került. A földszinti árkádsor eredetileg mintegy 19 boltszakaszból állhatott, amelyekből ma 14 helyreállított szakasz látható.
Az emelet egészen más világ lehetett.
Ott sorakoztak a püspök reprezentatív termei, amelyeket a korabeli források „az úr házai”, illetve „a palota” néven említenek. Ezek nem egyszerű lakószobák voltak: az egri püspökség gazdagságát és rangját megjelenítő helyiségek lehettek.
A korszak Egerének központja tehát nem egyszerűen katonai vár volt. Püspöki rezidencia, egyházi központ és reprezentatív udvar működött itt.
1552-ben a fényűző palotából erőd lett
A történelem azonban teljesen átírta az épület szerepét.
Az 1552-es török ostrom idején már nem a püspöki pompa volt az elsődleges. A palotát katonai célokra alakították át: a szakirodalom szerint a tetőszerkezet egy részét eltávolították, a földszinti helyiségeket feltöltötték, az emeleten pedig ágyúállásokat alakítottak ki.
A korábbi rezidencia ezzel szó szerint a vár védelmi rendszerének részévé vált.
Az ostrom után, 1553–54-ben újjáépítették, majd várkapitányi szállásként szolgált. Az 1558–1564 közötti leltárak alapján a földszinten többek között raktár, műhely, ecetraktár, pintérműhely és bormérő helyiség működött, az emeleten pedig tiszti szállások, szabóműhely és konyha kapott helyet.
Vagyis a ma ünnepélyes történelmi épületként szemlélt palota évszázadokon keresztül nagyon is hétköznapi munkahely és lakóhely volt.
Török pasa is lakott benne
Eger 1596-os eleste után ismét megváltozott az épület szerepe.
A török uralom alatt az egri vilajet vezetőjének rezidenciájaként is szolgált. A város 1687-es visszafoglalását követően újabb funkcióváltások következtek, és az épület hosszú időn keresztül katonai célokat is szolgált.
Így ugyanazok a falak láttak középkori püspököket, magyar várkapitányokat, végvári katonákat, oszmán vezetőket és későbbi katonai alakulatokat.
Kevés épület meséli el ennyire tömören Eger több évszázados történetét.
Az 1950-es években még egészen más volt a vár
A Minden, ami Eger már említett visszaemlékezése különösen értékes adalékot őriz erről a korszakról.
A szerző felidézi, hogy az 1950-es években a várban még jóval kevesebb kiránduló járt. A gyerekek szinte játszótérként használták a falakat és a bástyákat, sőt az 1940-es évek végén több várbeli épületben családok is éltek.
Ez már szinte elképzelhetetlen annak, aki ma a rendezett múzeumi környezetben sétál végig a várudvaron.
Az állam az 1950-es évek második felében kezdett nagyobb figyelmet fordítani az egri műemlékek szervezett védelmére, és ekkor gyorsult fel az Egri vár régészeti feltárása és helyreállítása is.
1961 – a régi és az új vár határán
Ezért olyan érdekes ez a fénykép.
Nem egyszerűen egy régi felvétel a Püspöki Palotáról.
Egy átmeneti korszak dokumentuma.
A középkori épület már ott áll rajta, de a körülötte lévő vár még őrzi a korábbi évtizedek hangulatát. Közben régészek dolgoznak, falakat tárnak fel, épületrészeket vizsgálnak, és lassan kialakul az a történelmi környezet, amelyet ma ismerünk.
A palota emeleti termeiben 1965-ben nyílt meg az Egri vár történetét bemutató kiállítás, amelyet később többször – 1973-ban, 1981-ben és 2001-ben – megújítottak.
Négy év választja el tehát a fénykép elkészítését attól, hogy az épület már múzeumi kiállítóhelyként fogadja a látogatókat.
Egy apró, de fontos pontosítás a fényképről
A Skanzen adatbázisában a felvétel MNÉGY-F 5629 leltári számon található. A nyilvántartás szerint a Vargha-fotótár része, fekete-fehér negatívról készült, helyszíne Eger, készítésének pontos dátuma pedig 1961. november 11.
Érdekesség, hogy az adatlap szerzőként Vargha Lászlót tünteti fel. Ez eltér a képhez megadott „Rajky Gábor” fotósmegjelöléstől, ezért publikáláskor érdemes az adatbázis jelenlegi nyilvántartását is feltüntetni.
Több mint hatszáz év ugyanazon falak között
A Gótikus Püspöki Palota ma az Egri vár egyik legfontosabb épülete – és nem csupán szépsége miatt.
Falai alatt és falai között egymásra rakódik Eger története: a középkori püspöki központ, Mátyás király korának reprezentatív világa, az 1552-es ostrom, a végvári élet, a török uralom, a katonai korszak, majd a 20. századi régészet és műemlékvédelem története.
Az 1961-es fényképen pedig mindebből valami különös pillanatot kapunk.
Még láthatjuk a régi Egri vár utolsó évtizedeinek hangulatát, miközben már elkezdődött annak a történelmi emlékhelynek a megszületése, amelyet ma ismerünk.
Talán éppen ezért érdemes hosszabban nézni ezt a képet.
Nemcsak azt mutatja meg, milyen volt az Egri vár több mint hatvan évvel ezelőtt – hanem azt is, hogyan mentették át a középkor egyik legfontosabb egri épületét a jelen számára.
Források
Elsődleges kapcsolódó előzmény: Minden, ami Eger – Gyerekkorunk az egri várban
Korábbi palotatörténet: Minden, ami Eger – Egri vár egyetlen olyan épülete a várfalakon belül, amely már a 16. században is állt
Fotó és adatlap: Skanzen Adatbázis – Vargha-fotótár, MNÉGY-F 5629
Történeti háttér: Dobó István Vármúzeum – Az Egri Vár története, Gótikus Püspöki Palota
Régészeti kutatás: Castrum – Az egri várbeli késő középkori püspöki palota
Történelmi háttér: Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – Egri vár
Fotó: a megadott képaláírás szerint Rajky Gábor, Vargha-fotótár; a Skanzen adatlapja jelenleg Vargha Lászlót tünteti fel szerzőként.