Eger panorámáját nehéz összetéveszteni bármely más magyar városéval. A vár falai fölött kupolák, barokk templomtornyok, a Bazilika monumentális tömege és a Minaret karcsú sziluettje rajzolódik ki. Ezek az épületek nem egyszerűen a város látképének díszei: évszázadok történelmét őrzik.
Ha magasabbról tekintünk Egerre – ahogyan a mellékelt fotón is –, szinte azonnal feltűnik, milyen sok torony emelkedik a háztetők fölé. A város különlegessége, hogy egymástól alig néhány percnyi sétára találkozhatunk a török hódoltság emlékével, a barokk egyházi építészet remekeivel és a 19. századi klasszicizmus egyik legmonumentálisabb magyar alkotásával.
Az Egri Bazilika – a város monumentális főtemploma
Eger egyik legmeghatározóbb épülete a Szent János apostol és evangélista főszékesegyház, közismert nevén az Egri Bazilika.
A templomot Hild József tervei alapján 1831 és 1837 között építették Pyrker János László érsek megbízásából. Az Egri Főegyházmegye ismertetője Magyarország második legnagyobb templomaként mutatja be.
A hatalmas épület már messziről uralja a környéket, különösen a város magasabban fekvő pontjairól.
Érdekesség Pyrker érsek szívéről
A Bazilikához Eger egyik legkülönösebb története is kapcsolódik. Pyrker János László kívánsága az volt, hogy szívét Egerben őrizzék. Az érsek szíve ma is a főszékesegyház kriptájának központi részén található.
A templom orgonája szintén figyelemre méltó: a 19. század végén a salzburgi Moser cég szállította.
Egri Bazilika – Egri Főegyházmegye
Minorita templom – a Dobó tér barokk ékköve
A Dobó tér elképzelhetetlen lenne a Páduai Szent Antal-templom, vagyis a Minorita templom két tornya nélkül.
A templomot 1771-ben szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére, belső kialakítása azonban még évtizedekig folytatódott, és csak 1792 körül fejeződött be teljesen.
Az épület egyik legérdekesebb sajátossága a homlokzata. A két torony közötti középső rész nem sík, hanem enyhén előreívelő, félköríves kialakítású, ami különlegessé teszi a magyar barokk templomok között.
A főoltár hatalmas festménye Szent Antal látomását ábrázolja. Alkotója Kracker János Lukács, aki Eger művészeti életének egyik meghatározó mestere lett, és a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Tudtad?
A Minorita templom történetéhez egy különleges török szál is kapcsolódik. Egy korabeli egri városi kiadvány szerint a jelenlegi templom telkét Noszvaji Ferenc, egy keresztény hitre áttért török adományozta a minoritáknak 1697-ben.
A templom tornyaiból naponta harangjáték is hallható.
Minorita templom – Eger város hivatalos oldala
Szent Bernát-templom – a jezsuitáktól a ciszterciekig
A Széchenyi István utca egyik legszebb műemléke a két tornyú Szent Bernát-templom, amelyet sok egri egyszerűen Ciszterci templomként ismer.
Története azonban a jezsuitákkal kezdődött. A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Egerben. A templom építését a 18. század első felében kezdték meg, és az épület 1743-ra készült el Pethő István jezsuita építész tervei szerint. A belső díszítés még hosszú éveken át folytatódott.
A templom története meglehetősen viszontagságos: tűzvész, földrengések és villámcsapás is károsította. Az 1800-as nagy tűzvészben a templom leégett, később többször restaurálni kellett.
Érdekesség, hogy egykor toronyóra is működött rajta. A későbbi rekonstrukciónak köszönhetően ismét óra és harangszó jelzi az idő múlását a belvárosban.
Szent Bernát-templom története
A Minaret – egy teljesen más világ tornya
Eger tornyai között különleges helyet foglal el a Minaret.
Miközben a körülötte magasodó templomtornyok a keresztény Eger évszázadait idézik, a Minaret az 1596 és 1687 közötti török uralom egyik leglátványosabb fennmaradt emléke.
Éppen ez teszi Eger panorámáját igazán különlegessé: néhány száz méteren belül több korszak építészeti öröksége találkozik.
A Minaret karcsú alakja ma már ugyanúgy hozzátartozik Egerhez, mint a vár vagy a barokk templomtornyok. A kilátóerkélyhez 98 lépcsőfok vezet fel, így a feljutás önmagában is kisebb próbatétel – odafentről viszont egészen más perspektívából tárul fel a történelmi belváros.
Servita templom – barokk emlék a város északi részén
A történelmi belvárostól északra találjuk a Servita templomot és az egykori rendházat.
A szerviták a török kiűzését követő időszakban telepedtek meg Egerben. A rend jelenléte szorosan kapcsolódik ahhoz a hatalmas 18. századi újjáépítéshez, amelynek során Egerből fokozatosan kialakult az a barokk város, amelynek emlékeit ma is csodálhatjuk.
A templom környéke azért is érdekes, mert innen már egészen más arcát mutatja a város: közel van a Minaret, a vár és a régi északi városrészek világa.
A Rác templom – Eger ortodox öröksége
Eger vallási sokszínűségének különleges emléke a Szent Miklós görögkeleti szerb templom, közismert nevén a Rác templom.
A török kiűzését követően Egerbe görög és szerb kereskedők érkeztek. A korabeli források szerint az ortodox közösség tagjai között görögök és szerbek egyaránt voltak, sőt amikor létszámuk lehetővé tette, külön istentiszteleteket is tartottak ugyanabban a templomban.
A Rác templom tornya különösen a város északi magaslatairól válik a panoráma meghatározó részévé.
Ferences templom – évszázados rendi jelenlét
Eger egyháztörténetéből a ferencesek sem maradhatnak ki. A rend már a középkorban jelen volt a városban.
A török idők, majd Eger visszafoglalása után a város egyházi térképe szinte teljesen átalakult. Új templomok és kolostorok épültek, régebbi épületek kaptak új funkciót, és Eger fokozatosan a magyarországi barokk egyik legfontosabb városává vált.
Ennek a folyamatnak ma is szinte minden utcában láthatjuk valamelyik emlékét.
Nem minden egri torony templomtorony
Ha végignézünk Eger panorámáján, könnyű minden magas építményt egyházi toronynak gondolni. Pedig a város látképének egyik meghatározó eleme a Líceum csillagvizsgáló tornya is.
Ez különösen szépen mutatja Eger történelmi karakterét: az ég felé nyúló épületek között egyszerre vannak jelen a hit, a tudomány és a különböző történelmi korszakok emlékei.
A vár pedig mintegy keretbe foglalja mindezt.
Miért van ennyi templom Egerben?
A válasz elsősorban Eger történelmi szerepében keresendő.
A város évszázadokon keresztül jelentős egyházi központ volt. A török uralom után pedig nagyszabású újjáépítés kezdődött. Püspökök, érsekek és szerzetesrendek formálták a város arculatát, miközben sorra emelkedtek a templomok, rendházak és oktatási intézmények.
Ezért Egerben egy rövid belvárosi séta valójában építészettörténeti időutazás: a török Minarettől a barokk templomtornyokon keresztül egészen Hild József klasszicista Bazilikájáig vezet.
Eger látképe maga a történelem
A mellékelt panorámafotó szépen megmutatja, miért különleges Eger.
A vár, a háztetők és a zöld kertek fölött újra és újra tornyok emelkednek az ég felé. Mindegyik mögött külön történet húzódik: szerzetesrendek érkezése és távozása, tűzvészek, földrengések, háborúk, újjáépítések és több száz éves vallási hagyományok.
Eger tornyai ezért jóval többek egyszerű tájékozódási pontoknál.
Együtt a város kőbe épített történelmét alkotják.
Források és további olvasnivaló
Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika
Megjegyzés küldése