Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar gyümölcstermesztők. A szélsőséges időjárás, az emelkedő költségek és az olcsóbb import együttesen alakítja át a hazai piacot. Az alma és a körte különösen érzékeny terület – a folyamat pedig Egerben is kézzelfogható lehet, hiszen az egri piac standjain is fontos szerepe van a magyar gyümölcsnek.
A Rádió 1 híreiben is szóba került a hazai gyümölcstermesztés egyre nehezebb helyzete. A probléma mögött nem egyetlen rossz év áll: az elmúlt időszak időjárási szélsőségei, a termelési költségek növekedése és az import erősödése egyszerre gyakorol nyomást a magyar gazdákra.
A legfrissebb szakmai adatok alapján az alma helyzete különösen figyelemre méltó.
Európában is jóval kevesebb alma várható
A FruitVeB által ismertetett Prognosfruit 2026 előrejelzés szerint az idei európai almatermés a szélsőséges időjárás és az egyre nehezebb termelési környezet miatt 15,6 százalékkal, mintegy 9,5 millió tonnára csökkenhet.
Ez már nem egyszerűen magyar probléma: Európa egyik legfontosabb gyümölcskultúrája került nehéz helyzetbe.
A magyar termesztők számára ugyanakkor az import is komoly kihívást jelent. A Világgazdaság augusztusi összefoglalója szerint a tavalyi súlyos fagykárok után 2026-ban ugyan több hazai gyümölcs kerülhet piacra, de az európai kínálat és az import több gyümölcs esetében is erős árversenyt teremt.
Ez különösen veszélyes akkor, amikor a magyar termelő költségei közben folyamatosan emelkednek.
A 2025-ös év megmutatta, milyen sérülékeny az alma
A tavalyi esztendő drámai példát szolgáltatott arra, mi történhet szélsőséges időjárás esetén.
A 2025-ös magyar almatermés mindössze 160–170 ezer tonna körül alakult, ami az előző év mennyiségének felét sem érte el. Ebből az étkezési alma csupán 60–70 ezer tonnát tett ki, ami már nem volt elegendő a teljes hazai igény kielégítésére.
A hiányt részben importból kellett pótolni.
Ez hosszabb távon komoly kérdést vet fel: ha egyre több hazai ültetvény válik gazdaságtalanná, akkor a magyar alma helyét fokozatosan külföldi áru veheti át.
A körte talán még sérülékenyebb
A körte esetében sem megnyugtató a hosszabb távú kép.
A magyar körte termőterülete az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult, miközben termesztése kifejezetten érzékeny az időjárásra. A tavaszi fagy, a nyári hőség, az aszály és a vízhiány egyaránt komoly károkat okozhat.
Ráadásul a körte esetében különösen fontos a megfelelő tárolási és hűtési háttér is.
Mindez azt jelenti, hogy egyre kevesebb termelő vállalja a kockázatot.
Észak-Magyarországon hagyományosan augusztus második felében kezdődik a körteszüret, így ezekben a hetekben már egyre jobban láthatóvá válik, milyen mennyiség és minőség kerülhet az idei piacokra.
Mi történik közben Egerben?
Az egri helyzet azért érdekes, mert alig néhány héttel ezelőtt mi is körbejártuk a helyi piac nyári gyümölcskínálatát.
A Minden, ami Eger július végi piaci körképében az Egri Piaccsarnokban még széles választék fogadta a vásárlókat.
Akkor többek között:
- körte körülbelül 890 Ft/kg,
- Vilmos körte 1600 Ft/kg,
- Idared alma pedig 700 Ft/kg
áron szerepelt a kínálatban.
A standokon természetesen az árak kereskedőnként, minőségenként és származási helyenként eltérhettek.
Az akkori helyzet tehát még egyáltalán nem mutatott „eltűnő” almát vagy körtét. Éppen ezért fontos különválasztani a jelenlegi piaci kínálatot a hosszabb távú tendenciától.
Az Egri Piaccsarnokban is egyre fontosabb kérdés lehet: honnan érkezik a gyümölcs?
Az Piaccsarnok Eger egyik legfontosabb hagyományos bevásárlóhelye, ahol a zöldségek és gyümölcsök mindig meghatározó szerepet játszottak.
A vásárló számára azonban nem feltétlenül az jelenti majd a változást, hogy egyik napról a másikra üresen maradnak az almás ládák.
Sokkal inkább az, hogy milyen arányban lesz bennük magyar gyümölcs.
Ha a hazai termelés tartósan csökken, a kereskedelem importtal képes pótolni a kiesést. Így alma valószínűleg továbbra is lesz a boltokban és piacokon – csak egyre kevésbé biztos, hogy magyar földről érkezik.
Ugyanez a folyamat a körténél még látványosabb lehet.
Heves vármegye számára sem közömbös a változás
Heves vármegye mezőgazdaságában a szőlő mellett a gyümölcstermesztésnek is komoly hagyományai vannak. A térség gazdálkodóit ugyanazok a problémák érintik, amelyek országosan jelentkeznek: a tavaszi fagyok, a csapadékhiány, az aszály, az öntözés költsége és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás.
Egy gyümölcsös ráadásul nem egyetlen évre szóló beruházás.
Egy alma- vagy körteültetvény telepítése jelentős költséggel jár, és évekre van szükség ahhoz, hogy megfelelő termést adjon. Ha a termelő több egymást követő évben veszteséget szenved, könnyen dönthet úgy, hogy nem újítja meg az ültetvényt.
És éppen ez jelenti a legnagyobb veszélyt.
Nem feltétlenül egyetlen rossz termés miatt tűnik el egy magyar gyümölcs a piacról, hanem azért, mert egyre kevesebben vállalják a termesztését.
A vásárlók döntése is számít
Az egri vásárlók számára ezért egyre fontosabb lehet, hogy vásárláskor ne csak az árat nézzék, hanem – amikor erre lehetőség van – a termék származását is.
A helyi és magyar termék választása önmagában természetesen nem oldja meg az ágazat valamennyi problémáját, de közvetlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy legyen piaca a hazai gyümölcsnek.
Az alma és a körte ma még megszokott látvány az egri piacon.
A valódi kérdés az, hogy tíz vagy húsz év múlva mennyi lesz közülük magyar.
Kapcsolódó korábbi cikkünk
🍉 Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség – ilyen most az egri piac kínálata | Minden, ami Eger
Források
Minden, ami Eger:
Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség – ilyen most az egri piac kínálata
FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet:
FruitVeB – friss szakmai hírek és Prognosfruit 2026 almatermés-előrejelzés
Világgazdaság:
Elárasztja az import a magyar gyümölcspiacot: durva áresés nyomasztja a gazdákat
Mezőhír:
Fagy vitte a termést: 2025 a gyümölcsösök rémálma
Agrárközgazdasági Intézet:
Agrárpiaci jelentések – Zöldség, gyümölcs és bor
Fotó: Pngtree