Mátraháza különös Pagodája, a kékesi védkunyhó, Várkút régi menedékháza, a bélapátfalvai Telekessy-ház, a parádi turistaszállások vagy a Mátra eldugott erdei házai mind ugyanannak a történetnek a szereplői. Heves vármegyében több mint száz éve épülnek olyan házak, amelyek eredetileg a hegyeket járó embereknek adtak menedéket. Az igények azóta gyökeresen megváltoztak – de vajon maradt valami a régi turistaházak világából?
Amikor még Gyöngyöstől gyalog indultak neki a Mátrának
Heves vármegye szervezett természetjárásának története a 19. század végére vezet vissza.
A Heves Vármegyei Természetbarát Szövetség történeti összefoglalója szerint a Mátra Egylet tagjai már az 1880-as évek végén turistaösvényeket nyitottak, forrásokat tártak fel, kilátókat és menedékhelyeket építettek.
Akkor még egészen mást jelentett egy mátrai kirándulás.
A mai Mátrafüred, Mátraháza, Kékestető vagy Galyatető térségének jelentős része gyalogosan volt megközelíthető. Sok esetben már Gyöngyöstől számítani kellett a gyaloglást.
A korai természetjárók nem kész turisztikai infrastruktúrát kaptak – jelentős részben maguk teremtették meg azt.
Utakat vágtak, turistajelzéseket festettek, forrásokat foglaltak és egyszerű kunyhókat építettek.
A Mátra korai turistavilága
A Magyar Turista Egyesület történeti oldalán archív felvételek és a Mátra korai turistaházainak története is megtalálható:
👉 Magyar Turista Egyesület – a Mátra természetjárásának kezdetei
Képaláírás:
Heves vármegye mátrai természetjárása már a 19. század végén szervezett formát öltött. Forrás: Magyar Turista Egyesület.
Mátrafüred – ahol a turistákból üdülővendégek lettek
A Mátra turizmusának egyik bölcsője a mai Mátrafüred.
A Magyar Turista Egyesület történeti összefoglalója szerint a Gyöngyös feletti Benepusztán előbb kirándulóhelyet, majd fokozatosan üdülőtelepet hoztak létre. Ebből alakult ki a későbbi Mátrafüred.
A környéken kialakították többek között a Nékám-szállást, később pedig egyre több turistaút, forrásfoglalás és pihenőhely született.
Az egyszerű hegyi kirándulás ekkor kezdett átalakulni valódi turizmussá.
Már nemcsak néhány megszállott természetjáró indult útnak.
Megjelentek a családok, az üdülők és később a szervezett csoportok is.
Mátraháza – a Pagoda, amely már 1930-ban luxusnak számított
A Heves vármegyei turistaházak történetének egyik legizgalmasabb épülete kétségtelenül Mátraházán áll.
A Magyar Turista Egyesület egy 120 fő befogadására tervezett, szállodaszerű menedékházat építtetett itt.
Az épületet 1930 júniusában avatták fel, és jellegzetes tetőformája miatt hamarosan mindenki csak Pagodának nevezte.
Ez már messze nem az egyszerű erdei kunyhók világa volt.
Korabeli leírások szerint villanyvilágítás, telefon, rádió és még fényképészeti sötétkamra is szolgálta a vendégeket.
A turistaház tehát már közel száz éve elkezdett közelíteni a szállodához.
Mátraháza Pagoda
👉 Mátraháza legendás Pagodájának története és régi képei – 24.hu
Képaláírás:
Mátraháza egyik jelképe, a Pagoda egy korabeli képeslapon. Az 1930-ban megnyílt turistaház már szállodaszerű kényelmet kínált.
A történetnek azonban van egy szomorúbb oldala is: a műemléki jelentőségű épület hosszú ideje várja teljes körű megmentését.
Kékestető – egy kunyhótól az ország legismertebb hegycsúcsáig
Magyarország legmagasabb pontján ma természetesnek vesszük az utat, az éttermet, a kilátót és a vendéglátást.
De nem mindig volt így.
A Kékesen már a 19. század végén megjelentek a turisták. Az 1888-ban felépített fa kilátó közelében később védkunyhót létesítettek, majd 1926-ban menedékkunyhóval bővítették a turisták infrastruktúráját.
Az igazi áttörést az 1930-as évek hozták.
1933-ban megépült a kékestetői gyógyszálló, valamint a Mátraházát Kékestetővel összekötő mintegy ötkilométeres út.
Ez óriási változás volt.
A hely, amelyet korábban csak komoly gyalogtúrával lehetett elérni, fokozatosan tömegek számára vált hozzáférhetővé.
KÉKestető régen és ma
👉 Kékestető története – kilátó, menedékkunyhó és a hegy turisztikai fejlődése
Képaláírás:
Kékestető egykori védkunyhójától a mai, egész évben látogatott turisztikai központig hosszú út vezetett.
Ma már a Kékesi Vendégház szobákkal, közösségi terekkel és étteremmel várja a vendégeket.
Parád és Parádfürdő – a túrázás mellé megérkezett a gyógyturizmus
A Mátra északi oldalán egészen más irányt vett a turizmus.
Parád és Parádfürdő nem csupán a természetjárók miatt vált népszerűvé: a gyógyvizek és a fürdőkultúra miatt már korán jelentős üdülőhely lett. (Parád Nagyközség)
Az 1950-es évekre a tömeges belföldi turizmus új korszakot nyitott.
Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ történeti anyaga szerint 1952-ben Parádfürdőn turistaház épült.
Ez már a háború utáni turistaság világa volt.
A hétvégi kirándulás, a vállalati üdülés és az olcsó természetjárás egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé.
a parádi rész
👉 Parád – településtörténet és látnivalók
Képaláírás:
Parád és Parádfürdő a Mátra északi oldalának tradicionális üdülővidéke, ahol a természetjárás és a gyógyturizmus hosszú ideje egymás mellett fejlődik.
Sirok – ahol a Mátra és a Bükk turistavilága összeér
Sirok különleges helyet foglal el Heves vármegye természetjárásában.
Innen kelet felé már a Bükk irányába indulhatunk, nyugat felé pedig a Mátra magasabb régiói következnek.
Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra egyik fontos Heves vármegyei csomópontja.
A Heves Vármegyei Természetbarát Szövetség Mátra–Bükk útjain túramozgalmának útvonala Mátraverebély és Putnok között több Heves vármegyei helyszínt is összeköt:
Galyatető – Vörösmarty turistaház – Mátraháza – Kékestető – Sirok – Szarvaskő – Telekessy erdészház – Bélapátfalva.
Ez talán a legjobb bizonyíték arra, hogy Heves vármegye turistaházainak történetét nem egy-egy épületként, hanem egymással összekapcsolódó hálózatként érdemes nézni.
SIROK – a két hegység kapuja
👉 A Mátrai Kéktúra Siroktól Kékestetőig és tovább – fotókkal
Képaláírás:
Sirok a Mátra és a Bükk közötti természetjárás egyik kulcspontja. Innen az Országos Kéktúra mindkét hegység irányába továbbvezet.
Várkút – az egri turisták otthona a Bükkben
Eger felől egészen más történet bontakozott ki.
A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztálya komoly szerepet vállalt a Bükk turistaútjainak és menedékhelyeinek kialakításában.
A Vár-hegy közelében 1926. június 20-án avatták fel az Isaák Gyula menedékházat, amely később Várkút egyik legismertebb épületévé vált.
A régi vendégeket kandalló, egyszerű vacsora, priccságy, szalmazsák és takaró várta.
Nem luxus volt.
Menedék.
VÁRKÚT MA
👉 Várkúti turistaház – történet és mai fotók
Képaláírás:
Várkút napjainkban. Az egykori Isaák Gyula menedékház környéke ma is az egri és bükki természetjárás egyik kedvelt célpontja.
A mai épület már egészen más kényelmet nyújt, mint száz évvel ezelőtti elődje.
És éppen ez mutatja meg legjobban, mennyit változtak a turisták igényei.
Bélapátfalva – Telekessy, egy igazi bükki turistaháztörténet
Bélapátfalván ismét egy más világ várta a turistákat.
Az Egri Papnevelő Intézet egy, a fenyvesben álló vadászpavilont adott át a természetjáróknak. Az épületből alakult ki a Telekessy István menedékház.
Ez az épület a Bükk egyik fontos turistabázisa lett.
Szerencsére 1942-ből kiváló fényképes emlék is fennmaradt róla.
ARCHÍV FOTÓ – Bélapátfalva, 1942
👉 Telekessy István Menedékház, Bélapátfalva – MaNDA
Képaláírás:
Telekessy István Menedékház Bélapátfalván 1942-ben. Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum.
A ház neve ma is tovább él a környéken.
ELEKESSY NAPJAINKBAN
👉 Telekessy Vendégház – fotó az Országos Kéktúra útvonaláról
Képaláírás:
Telekessy Vendégház Bélapátfalván – a név ma is őrzi a régi bükki turistaság emlékét.
Noszvaj és Síkfőkút – amikor a turistaházból üdülőhely lett
Noszvaj–Síkfőkút fejlődése újabb példája annak, hogyan változott át a természetjárás.
Az erdei tavak és a Bükkalja közelsége miatt Síkfőkút kedvelt kirándulóhely lett, később pedig egyre inkább hétvégi és üdülőterületté alakult.
A modern látogató már nem feltétlenül nagy hátizsákkal, többnapos túrán érkezik.
Leparkol, sétál néhány kilométert, ebédel, esetleg megszáll egy kényelmes szálláshelyen.
SÍKFŐKÚT NAPJAINKBAN
👉 Noszvaj–Síkfőkút – kirándulás és fotók
Képaláírás:
Síkfőkút napjainkban – az egykori klasszikus természetjárás helyét részben a családi és kényelmi turizmus vette át.
Hidegkút – a turistaház, amely 2026-ban is történetet ír
A turistaházak története egyáltalán nem ért véget.
A Mátra egyik érdekes mai példája a Hidegkúti turistaház, amelyet jelentős beruházással korszerűsítettek.
Az épületben szobákat, hálótermeket, közös étkezőt és társalgót alakítottak ki, korszerűsítették a fűtést, az elektromos rendszert és a melegvíz-ellátást is.
A ház műszaki problémák miatti átmeneti bezárást követően 2026 márciusában ismét fogadni kezdte a vendégeket.
HIDEGKÚTI TURISTAHÁZ – 2026
👉 Hidegkúti turistaház – a felújítás és újranyitás története
Képaláírás:
A felújított Hidegkúti turistaház a Mátrában. Fotó és forrás: Telex.
Ez már egészen más turistaház, mint a száz évvel ezelőtti menedékkunyhó.
De a feladata lényegében ugyanaz:
helyet adni annak, aki néhány napot az erdő közelében szeretne tölteni.
És persze ott van Galyatető is – de csak egy darabja a történetnek
Galyatető természetesen kihagyhatatlan.
A Mátra Egylet már 1894-ben menedékházat épített itt. Az első épület az első világháború előtt tönkrement, majd 1921 és 1924 között új menedékház készült.
A település később a mátrai üdülőkultúra egyik központjává fejlődött.
Ma a Galyatető Turistacentrum az egyik legismertebb példája annak, hogyan lehet a klasszikus turistaházi hagyományt modern formában továbbvinni.
De Galyatető csak egy állomás a vármegye turistaházainak hosszú történetében.
Mit várt a turista régen – és mit vár ma?
Talán ebben változott a legtöbbet a világ.
Az 1900-as évek elején már az is komoly szolgáltatás volt, ha egy turistaházban volt:
- száraz fekhely,
- szalmazsák vagy priccs,
- kályha,
- ivóvíz,
- egyszerű étkezési lehetőség,
- és valaki, aki megmutatta, merre vezet tovább az út.
A mai turista gyakran már természetesnek tekinti:
- a saját vagy kisebb létszámú szobát,
- kényelmes ágyat,
- meleg vizet és zuhanyzót,
- fűtést,
- étkezést,
- elektromos töltési lehetőséget,
- mobilhálózatot vagy internetet,
- bankkártyás fizetést,
- online foglalást.
A különbség szinte felfoghatatlan.
Régen az út volt a cél – ma sokszor a szállás is élmény
A régi természetjáró órákon át gyalogolt azért, hogy elérje a menedékházat.
A mai vendég sokszor autóval érkezik majdnem az ajtóig, és onnan indul kisebb-nagyobb túrára.
Régen a turistaház azért kellett, hogy túl lehessen élni egy többnapos túrát.
Ma sokan azért választják, mert szeretnének néhány napot az erdőben tölteni.
Ez talán a legnagyobb változás.
Egy vármegye, két hegység, több mint száz év turistaság
Heves vármegye különlegessége éppen a változatossága.
Mátrafüred a magyar szervezett természetjárás egyik korai műhelye.
Mátraháza a turistaházból kinövő hegyi szállodavilágot mutatja.
Kékestető az egyszerű védkunyhótól az ország legismertebb hegycsúcsának turisztikai központjáig jutott.
Parádon a természetjárás összekapcsolódott a gyógyturizmussal.
Sirok összeköti a Mátrát és a Bükköt.
Eger turistái Várkúton találtak hegyi otthonra.
Bélapátfalva a Telekessy-ház emlékét őrzi.
Noszvaj és Síkfőkút azt mutatja meg, hogyan lett a klasszikus kirándulóhelyből családi üdülőterület.
Hidegkút pedig azt bizonyítja, hogy 2026-ban is szükség van valódi turistaházakra.
Az épületek változnak.
A szolgáltatások változnak.
A turisták igényei is változnak.
De amikor este elcsendesedik a Mátra vagy a Bükk, és az ember becsukja maga mögött egy turistaház ajtaját, ugyanazt érzi, amit elődei száz évvel ezelőtt:
jó megérkezni valahová a hegyek között.
Források
Heves Vármegyei Természetbarát Szövetség – Heves vármegye természetjárásának története
Magyar Turista Egyesület – az MTE története
Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ – A holnap és a holnapután Mátrája
Kékestető – történelmi visszatekintés
Parád Nagyközség – településtörténet
MaNDA – Telekessy István Menedékház, Bélapátfalva