Rövid időre megszólalnak Eger lakossági riasztó szirénái augusztus utolsó napján. Aggodalomra azonban nincs ok: nem veszélyhelyzet miatt hallhatjuk a jellegzetes hangot. 2026. augusztus 31-én, hétfőn az önkormányzat és az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség úgynevezett „morgató” próbát tart. De miért van szükség egyáltalán ezeknek a régi nevükön légvédelmi szirénáknak a rendszeres ellenőrzésére?
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata augusztus 24-én tájékoztatta a lakosságot arról, hogy 2026. augusztus 31-én Eger területén ellenőrzik a lakossági riasztó- és tájékoztató eszközöket. A városban közel harminc ilyen berendezés található.
Az ellenőrzés során valamennyi szirénát működésbe hozzák, ezért Eger különböző pontjain rövid ideig szirénahangot lehet majd hallani.
Mindössze hat másodperc – mégis fontos ellenőrzés
Ezúttal nem teljes riasztási jelzést adnak le, hanem az úgynevezett „morgató próbát”. Ennek során a sziréna hat másodpercen keresztül felfutó hangjelzést ad. A cél annak megállapítása, hogy az eszköz megfelelően működik-e, illetve szükség van-e javításra vagy más műszaki beavatkozásra.
A próba tehát nem jelent veszélyt, és a lakosságnak semmilyen teendője nincs.
A katasztrófavédelem és az áramszolgáltató szakemberei a városban található berendezéseket egyenként ellenőrzik. A kapcsolószekrényeket a helyszínen nyitják fel, majd működésbe hozzák a hozzájuk tartozó szirénát.
Miért kell próbálni egy olyan eszközt, amelyre remélhetőleg soha nem lesz szükség?
Éppen azért, mert valódi veszélyhelyzetben már nincs idő kideríteni, hogy működik-e a sziréna.
A berendezések hosszú időn keresztül használat nélkül állhatnak, miközben folyamatosan ki vannak téve az időjárásnak. Egy riasztórendszernek azonban akkor is működőképesnek kell lennie, ha hosszú hónapokon vagy éveken keresztül nem kellett valódi veszély miatt bekapcsolni.
A rendszeres ellenőrzéssel időben kiderülhet, ha valamelyik berendezés meghibásodott. Emellett azt is ellenőrzik, hol hallható megfelelően a jelzés, működik-e maga a készülék és szükséges-e javítás. Az egri önkormányzat tájékoztatása szerint éppen ezért járják végig a szakemberek a település szirénáit.
A katasztrófavédelem más riasztórendszereknél ugyanezt az elvet követi: a rendszer üzembiztonságának fenntartása érdekében meghatározott időközönként próbákat tartanak.
Nem csak „légvédelmi” szirénák
Sokan még mindig légvédelmi szirénaként emlegetik ezeket az eszközöket – nem véletlenül, hiszen történetük szorosan kapcsolódik a polgári védelem korábbi rendszeréhez.
Napjainkban azonban pontosabb a lakossági riasztó- és tájékoztató eszköz elnevezés.
A rendszer ugyanis nem kizárólag egy esetleges légitámadás jelzésére használható. Katasztrófa vagy más, a lakosságot fenyegető veszélyhelyzet esetén is szerepet kaphat a gyors figyelmeztetésben. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint külön hangjelzés szolgál többek között a katasztrófariadó, a légiriadó és a veszély elmúltának jelzésére.
A katasztrófariadó például 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang, míg a riadó elmúlt jelzés kétszer 30 másodperces, egyenletes hangmagasságú jelzés, közöttük 30 másodperc szünettel. Ehhez képest a morgató próba mindössze rövid, hat másodperces felfutó hang.
Egy régi rendszer, amely ma is része a lakosság védelmének
Az okostelefonok, internetes híroldalak, közösségi média és különböző elektronikus értesítési lehetőségek korában felmerülhet a kérdés: van-e még szükség szirénákra?
Van.
Egy komoly veszélyhelyzetben ugyanis nem biztos, hogy mindenki éppen a telefonját vagy az internetet figyeli. Előfordulhat áram- vagy kommunikációs zavar is. A nagy hangerejű, közterületen elhelyezett riasztóeszközök ezért továbbra is a lakosság figyelmeztetésének egyik lehetséges eszközét jelentik. A katasztrófavédelem a szirénák mellett rádió- és televízióadókon, illetve más csatornákon keresztül is tájékoztathatja a lakosságot.
Éppen ezért fontos, hogy a város különböző pontjain álló, sokszor már észre sem vett berendezések üzemképesek maradjanak.
Eger környékén is ellenőrzik a rendszert
Nem kizárólag Egerben kerül sor hasonló vizsgálatra. Szarvaskő önkormányzata például arról adott tájékoztatást, hogy 2026. augusztus 31. és szeptember 10. között ott is megtartják a lakossági riasztóeszköz morgató próbáját az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség közreműködésével.
A vizsgálatok tehát előre meghatározott terv szerint zajlanak Egerben és a környező településeken.
Ha augusztus 31-én megszólal a sziréna, nincs teendő
A legfontosabb információ tehát:
2026. augusztus 31-én, hétfőn Egerben a szirénák rövid megszólalása kizárólag műszaki próba lesz. Nem történt katasztrófa, nem rendeltek el veszélyhelyzeti riasztást, és a lakosságnak semmilyen teendője nincs.
A néhány másodperces kellemetlen hangnak ugyanakkor fontos célja van. Egy riasztórendszer értéke ugyanis nem akkor derül ki, amikor béke és nyugalom van, hanem akkor, amikor valóban szükség van rá.
Ahhoz pedig, hogy akkor biztosan megszólaljon, időről időre most is meg kell szólaltatni.
Források
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata:
Lakossági riasztó eszközök (sziréna) próbája – 2026. augusztus 31.
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság:
Lakossági riasztási rendszer – a szirénajelzések ismertetése
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság:
A morgató és teljes körű szirénapróbák ismertetése
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság:
MoLaRi-rendszer – riasztási jelzések és próbák
Szarvaskő Község Önkormányzata:
Lakossági riasztó eszközök próbája Szarvaskő területén