Új, kifejezetten szívelégtelenséggel élő betegek számára kidolgozott mozgásterápiás program vált elérhetővé Egerben, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház intézményében. A kezdeményezés azért is jelentős, mert nem egyszerű gyógytornáról van szó: a betegek állapotához és terhelhetőségéhez igazított, ellenőrzött rehabilitációt kapcsolnak össze betegoktatással, majd hosszabb távú otthoni mozgással.
A kórház augusztus 28-i tájékoztatása szerint a program magyarországi részleteit a Debreceni Kardiológiai Klinika Szívelégtelenség Munkacsoportja dolgozta ki. A debreceni szakemberek tanácsadással és személyes közreműködéssel is segítik az új egri program gyakorlati megvalósítását.
Nyolc hét, heti három foglalkozás
A rehabilitáció első része nyolchetes ambuláns program, amelyben a betegek hetente három alkalommal vesznek részt mozgásterápián.
A lényeg az egyénre szabott terhelés. A tréning intenzitását nem általános séma alapján határozzák meg, hanem a beteg állapotát és terhelhetőségét figyelembe véve, a terheléses EKG során meghatározott tréningpulzushoz igazítják.
Ez különösen fontos szívelégtelenség esetén, hiszen itt a „minél több mozgás, annál jobb” elve nem alkalmazható. A megfelelő terhelést szakembereknek kell meghatározniuk.
Az európai szakmai ajánlások is kiemelik az egyénre szabott mozgás szerepét. Az Európai Kardiológus Társaság szerint a megfelelően felépített edzés javíthatja a fizikai terhelhetőséget és az életminőséget, valamint hozzájárulhat a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések gyakoriságának csökkentéséhez.
Nemcsak tornát kapnak a betegek
Az egri program egyik fontos eleme, hogy betegedukációs előadásokkal egészül ki.
Ennek jelentősége nagyobb lehet, mint elsőre gondolnánk. A korszerű szívrehabilitáció ugyanis nem pusztán fizikai tréningből áll. A betegnek értenie kell saját állapotát, ismernie kell a biztonságos fizikai aktivitás lehetőségeit, és azt is meg kell tanulnia, hogyan válhat a rendszeres mozgás a mindennapi élet részévé.
A nemzetközi szakirodalom régóta komplex folyamatként kezeli a szívrehabilitációt: az állapotfelmérés, az egyénre szabott mozgás, a betegoktatás és a hosszú távú utánkövetés egymást kiegészítő elemek.
Érdekesség: a rehabilitáció nem ér véget nyolc hét után
Az egri program felépítésének talán egyik legfontosabb része éppen az, ami a kórházi foglalkozások után következik.
A nyolchetes ambuláns szakaszt otthoni tornaprogram követi. A cél tehát nem egy rövid kúra teljesítése, hanem az, hogy a rendszeres, megfelelő intenzitású fizikai aktivitás hosszú távon beépüljön a beteg életébe.
Ez megfelel a nemzetközi rehabilitációs gyakorlatnak is. Az ESC szakmai összefoglalója szerint a strukturált, felügyelt program után fokozatosan célszerű áttérni az otthoni mozgásra, ezzel támogatva a tartós aktivitást.
Régen inkább kímélték a szívbeteget – ma már másképp gondolkodunk
A szívbetegségek kezelésében az elmúlt évtizedek egyik jelentős szemléletváltása éppen a fizikai aktivitás megítélésében történt.
Korábban a komolyabb szívbetegséget sokszor szinte automatikusan összekapcsolták a kímélettel és a fizikai terhelés erős korlátozásával. A kutatások azonban fokozatosan megmutatták, hogy stabil állapotú, megfelelően kiválasztott betegek esetében a szakszerűen adagolt mozgás maga is a kezelés fontos része lehet.
Már a korábbi európai ajánlások is beszámoltak arról, hogy a rendszeres tréning javíthatja a fizikai teljesítőképességet és az életminőséget. A későbbi irányelvek pedig egyre határozottabban helyezték a mozgásalapú rehabilitációt a szívelégtelenség korszerű kezelésének elemei közé.
A mai szemlélet tehát már nem egyszerűen azt kérdezi, hogy egy szívelégtelenséggel élő beteg mozoghat-e, hanem azt, hogy milyen mozgást, milyen intenzitással és milyen szakmai ellenőrzés mellett végezhet biztonságosan.
Egerben helyben válik elérhetővé
A Markhot Ferenc Kórház új programjának helyi jelentősége éppen ebben rejlik. Az Egerben és környékén élő érintettek számára helyben válik hozzáférhetővé egy olyan rehabilitációs lehetőség, amely az orvosi állapotfelmérést, az ellenőrzött mozgást, az oktatást és az otthoni folytatást egységes rendszerbe kapcsolja.
A most közzétett fényképek alapján a gyakorlati felkészülés már megkezdődött: a kórházi szakemberek a tornatermi gyakorlatokat is végzik, a könnyű kézisúlyzókkal végzett mozgásoktól a különböző koordinációs és erősítő feladatokig.
A legfontosabb üzenet azonban nem az, hogy a betegeknek egyszerűen „többet kell mozogniuk”. Éppen ellenkezőleg: szívelégtelenség esetén a mozgásnak is terápiának kell lennie – megfelelően megtervezve, egyénre szabva és ellenőrizve.
Az egri program pedig most ehhez kínál új lehetőséget.
Fontos: szívelégtelenséggel élőknek új mozgásprogram megkezdése előtt orvosi egyeztetés szükséges; a cikkben ismertetett kórházi rehabilitáció éppen azért lényeges, mert a terhelést szakemberek határozzák meg.
Források
Heves Vármegyei Markhot Ferenc Kórház – hivatalos honlap
European Society of Cardiology – szívelégtelenség és mozgásterápia
ESC – irányelv az akut és krónikus szívelégtelenség kezeléséről
European Heart Journal – sportkardiológiai és mozgásterápiás irányelvek