A Parádfürdőről induló Ilona-völgyi tanösvényt sokan elsősorban a látványos vízesés miatt keresik fel, pedig az odavezető út legalább annyi érdekességet tartogat, mint maga a végállomás. Egykori ércbánya, különleges vulkáni kőzetek, cseviceforrás és több millió éves tengeri élőlények maradványai mesélnek arról, milyen egészen más világ létezett egykor a mai Mátra helyén.
Az Ilona-völgy Heves vármegye egyik legismertebb természeti kirándulóhelye, mégis sokan úgy járják végig, hogy valójában csak a túra végén található Ilona-völgyi vízesést ismerik.
Pedig a völgy egy szabadtéri földtani történelemkönyv.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Ilona-völgyi tanösvény ismertetője szerint az Ilona-patak mentén vezető geológiai tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be.
Parádfürdőről indul az út
A tanösvény Parádfürdő keleti részéről, a Károlyi-kastély és az egykori Rákóczi-fa közeléből indul.
Innen az Ilona-patak mellett haladunk egyre beljebb a Mátra erdős világába. A tanösvény jelzése fehér alapon ferde kék sáv, útvonala pedig nagyrészt együtt halad a zöld turistaúttal.
A BNPI korábbi tanösvény-nyilvántartása 6,5 kilométeres útvonalat és nyolc állomást ad meg, körülbelül 2,5 órás menetidővel. A jelenlegi túraadatlap ugyanakkor 5,65 kilométeres nyomvonalat, mintegy háromórás időtartamot és 220 méter összes emelkedést tüntet fel. Éppen ezért indulás előtt érdemes a BNPI aktuális térképét és útvonaladatait ellenőrizni.
A Rákóczi-fa emléke
Már az út elején találkozunk a vidék egyik régi nevezetességének emlékével.
Az Ilona-völgy bejáratánál állt az úgynevezett Rákóczi-fa, egy hatalmas, mintegy három évszázados kocsányos tölgy.
A fa 2015-ben egy vihar következtében kidőlt, ám törzsének egy nagyobb darabját megőrizték, így ma is látható a helyszínen.
A fa neve önmagában is jelzi, mennyire összefonódott ezen a vidéken a természet és a történelem.
Amikor ezüstöt és rezet kerestek a Mátrában
Talán kevesebben tudják, hogy az Ilona-völgy környékén egykor ércbányászat is folyt.
Ennek egyik legfontosabb emléke az Etelka-táró.
A BNPI adatai szerint Orczy báró 1780-ban nyittatta meg a tárót a Hegyes-hegy belsejében, ahol réz- és ezüstércet kutattak.
A fennmaradt adatok szerint 1786-ig mintegy 2240 tonna ércet termeltek ki innen.
Ma már nehéz elképzelni, hogy a csendes, erdőkkel borított völgyben több mint kétszáz évvel ezelőtt bányászok dolgoztak.
A tanösvény éppen ettől különleges: nem egyszerűen egy szép erdei séta, hanem a Mátra ipar- és bányászattörténetébe is bepillantást enged.
Szent István-csevice – a Mátra föld alatti világának üzenete
Az út egyik nevezetes állomása a Szent István-csevicekút.
A „csevice” elnevezés a Mátrában hagyományosan a természetes szénsavas ásványvizekhez kapcsolódik. Ezek a források különösen Parád és Parádfürdő környékének jellegzetességei.
A forrás mellett továbbhaladva egyre látványosabban tárul fel a völgy földtani múltja.
Ördöggátak – amikor a magma utat tört magának
A tanösvény egyik legérdekesebb földtani állomását Ördöggátaknak nevezik.
A különös képződmény valójában egy andezittelér: a föld mélyéből feltörő magma egykor a környező kőzetrétegek közé nyomult.
A BNPI leírása szerint itt a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé hatolt be az andezit.
Ami ma egy erdei sziklafalnak vagy érdekes kőzetalakzatnak tűnik, valójában több millió éves vulkáni folyamat emléke.
Ahol egykor tenger hullámzott
Az Ilona-völgy talán legmeglepőbb története azonban nem a vulkánokhoz, hanem a tengerhez kapcsolódik.
A vízesés előtt mintegy 200 méterrel található homokkőfeltárásból gazdag ősmaradvány-együttes került elő.
A BNPI ismertetése szerint körülbelül 70 puhatestűfaj, kagylók és csigák mellett korallok, mohaállatok, tengeri makkmaradványok, sőt cápafogak is előkerültek innen.
Az ősmaradványok alapján ezen a vidéken egykor tiszta, oxigéndús, nagyjából 10–15 méter mély tengervíz hullámzott.
Vagyis ahol ma bükkösök között kirándulunk, ott évmilliókkal ezelőtt tengeri élőlények úsztak.
Talán ez az Ilona-völgy egyik legizgalmasabb, mégis kevésbé ismert története.
És végül feltűnik a vízesés
A túra legismertebb pontja természetesen az Ilona-völgyi vízesés.
Az Ilona-patak egy sötétszürke, piroxén-andezitből álló sziklafalról zuhan alá. A vízesés magasságát a BNPI körülbelül 8–10 méterben adja meg.
A látvány azonban erősen függ az időjárástól.
Csapadékosabb időszakban vagy hóolvadás után sokkal nagyobb víztömeg zuhan le a sziklafalon, míg hosszabb száraz időszakokban lényegesen szerényebb lehet a vízhozam.
Ezért aki elsősorban a vízesés miatt indul útnak, annak érdemes a megelőző napok időjárását is figyelembe vennie.
Egy patak két hegy között
Az Ilona-patak két kisebb, a Tőkés-kút által táplált forrásból ered.
Ezután a 606 méter magas Marhád és a 734 méteres Cserepes-tető meredek oldalai között halad, több helyen sziklák között törve magának utat, mielőtt eléri a vízesés sziklafalát.
A vízesés mögötti földtani képződmény a miocén andezitvulkanizmus késői szakaszának emléke.
Így maga a vízesés sem pusztán szép természeti látványosság: a Mátra vulkáni múltjának egyik ma is jól látható emléke.
Mikor érdemes felkeresni?
Az Ilona-völgyi tanösvény egész évben szabadon látogatható.
Minden évszak más élményt kínál.
Tavasszal a bővebb vízhozam miatt különösen látványos lehet a vízesés, nyáron az erdős völgy kellemes menedéket ad a meleg elől, ősszel pedig a Mátra színes lombkoronája teszi különlegessé az utat.
Télen egészen más arcát mutathatja a völgy, de fagyos időben a vízesés környéke és az ösvény csúszóssá válhat, ezért ilyenkor különösen fontos a megfelelő lábbeli.
Több mint kirándulóhely
Az Ilona-völgy szépségét könnyű lenne kizárólag a vízeséssel azonosítani.
Pedig az odavezető néhány kilométer alatt több százmillió év földtörténetének nyomai, egy eltűnt tenger emlékei, vulkáni kőzetek, régi bányák és a parádi gyógyvizek világához kapcsolódó források követik egymást.
Kevés olyan könnyen elérhető kirándulóhely akad Heves vármegyében, ahol ennyire kis területen találkozik földtan, bányászattörténet és természeti szépség.
Éppen ezért az Ilona-völgyben nem érdemes csak a vízeséshez sietni.
Néha az oda vezető út meséli a legérdekesebb történetet.
Korábbi kapcsolódó cikkeink
A Minden, ami Eger korábban is több alkalommal foglalkozott a Mátra kirándulóhelyeivel.
A 7 belföldi úti cél, ha gyerekkel mentek nyaralni című összeállításban már szerepelt az Ilona-völgyi vízesés a Mátra családdal is felkereshető látványosságai között.
Kapcsolódó összeállításunk:
A Mátra egy másik népszerű kirándulóhelyéről pedig itt írtunk részletesebben:
Források
Minden, ami Eger – 7 belföldi úti cél, ha gyerekkel mentek nyaralni
Minden, ami Eger – Eger környékének 10 legjobb családi programja 2026-ban
Minden, ami Eger – Sástó, Magyarország legmagasabban fekvő tava
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Ilona-völgyi tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Tanösvények a Mátrában és az igazgatóság működési területén