Egy erdei kirándulás után sokszor nemcsak fizikailag érezzük magunkat jobban, hanem fejben is kitisztulunk. A kutatások szerint azonban az sem mindegy, milyen erdőben töltjük az időt: az idős, természetesebb, változatos szerkezetű erdők különösen erős regeneráló élményt nyújthatnak. Heves vármegye ebből a szempontból kivételes helyzetben van, hiszen a Bükk és a Mátra számos idős, értékes erdőállománya könnyen elérhető.
Aki járt már a Bükk mélyén, egy öreg bükkösben vagy a Mátra csendesebb erdeiben, valószínűleg ismeri az érzést: néhány perc után mintha távolabb kerülnének a hétköznapi gondok. Más a fény, mások a hangok, és egy idő után az ember figyelme is átalakul.
Ez az élmény nem feltétlenül csak benyomás.
A Turista Magazin összeállítása több kutatás eredményeit ismerteti, amelyek arra utalnak, hogy az erdők nem egyformán hatnak pszichés állapotunkra. Egy 2017-es finn vizsgálatban 66 résztvevő fiatal és idős gazdasági erdőt, városi rekreációs erdőt, illetve természetes állapotú öreg erdőt keresett fel. Mindegyik helyszínen kellemesen érezték magukat, ám a legerősebb pozitív pszichés hatásokat az idős erdőállományokban tapasztalták.
Az öreg erdő több egyszerűen nagy fáknál
A kutatók szerint nem pusztán az számít, hány évesek a fák.
Egy természetesebb idős erdő sokkal összetettebb világ: különböző korú és méretű fák állnak egymás mellett, több vegetációs szint alakul ki, holtfák, korhadó törzsek és számos apró mikroélőhely jelenik meg. Mindez nagyobb biológiai és vizuális változatosságot eredményez.
Éppen olyan részletek lehetnek tehát fontosak, amelyeket egy kiránduló első pillantásra talán rendezetlenségnek lát: egy kidőlt öreg fa, a rajta megtelepedő gombák, szabálytalan törzsek vagy az erdő különböző magasságú lombkoronaszintjei.
A Turista Magazin által ismertetett vizsgálatban az idősebb erdőkben volt a legerősebb a hétköznapokból való „kiszakadás” érzése. A résztvevők a változatosságot, a nagy fákat, a természetességet és az emberi beavatkozás kisebb mértékét értékelték. Különösen érdekes, hogy a rosszabb pszichés állapotban vagy nagyobb stressz alatt lévő résztvevőknél tapasztalták a legerősebb javulást.
Heves vármegye különösen gazdag ilyen erdőkben
Mindez Heves vármegye szempontjából különösen érdekes. Nem kell ugyanis több száz kilométert utaznunk ahhoz, hogy természetközeli, idős erdőállományok közelébe kerüljünk.
A Bükk és a Mátra térségében több erdőrezervátum található. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén működő erdőrezervátumok között szerepel például a Csörgő-völgy és a Kékes a Mátrában, valamint a Hór-völgy, Kecskés-galya, Vár-hegy és az Őserdő a Bükkben. A Hevesi-dombvidéken pedig a Pataj Erdőrezervátum található.
Ezek természetesen elsősorban természetvédelmi és kutatási szempontból kiemelkedő területek, ezért egy kirándulásnál mindig figyelembe kell venni az adott terület látogatási szabályait.
A Bükk egyik különleges kincse az Őserdő
Külön említést érdemel a bükki Őserdő Erdőrezervátum, amely Bélapátfalva, Felsőtárkány és Szilvásvárad térségét is érinti.
A rezervátum magterülete 59,3 hektár, védőzónájával együtt pedig 375,3 hektáros területet foglal magába.
Az Erdőrezervátum Program ismertetése szerint az erdő háborítatlanságát több mint száz éve biztosítják, a legidősebb bükkfák pedig meghaladják a 200–220 éves kort. A terület 2026-ban ismét kutatások helyszíne: a Soproni Egyetem munkatársai a magterület újrafelmérését tervezik.
Ez már egészen más erdei világ, mint egy fiatal, egykorú állomány. Öreg és fiatal fák, kidőlt törzsek, korhadó faanyag és természetes lékek alkotnak folyamatosan változó rendszert.
És éppen ez az összetettség az, amelyet a pszichológiai kutatások is érdekesnek találnak.
Mi történik velünk az erdőben?
Az egyik magyarázat az úgynevezett figyelem-helyreállítási elmélet.
A hétköznapokban folyamatosan koncentrálnunk kell: képernyőt nézünk, közlekedünk, dolgozunk, üzeneteket olvasunk, információkat válogatunk. Ez az irányított figyelem idővel elfárad.
Az erdőben egészen másfajta ingerek vesznek körül bennünket. A lombok mozgása, a madarak hangja, a fény és árnyék változása vagy egy érdekes fa látványa leköti a figyelmet, de nem követel olyan erőfeszítést, mint a mindennapi feladataink. Ez teremtheti meg a mentális regeneráció lehetőségét.
Egy másik megközelítés, a stresszcsökkentési elmélet szerint a természetes környezet olyan pszichofiziológiai reakciókat válthat ki, amelyek együtt járhatnak a stressz csökkenésével és az érzelmi állapot javulásával. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: ezek az elméletek fontosak, de a mögöttük álló mechanizmusok minden részlete még nem tekinthető véglegesen bizonyítottnak.
Még az is számíthat, mennyire változatosnak látjuk az erdőt
Az újabb vizsgálatok szerint nem feltétlenül az objektíven mérhető fafajszám a döntő.
A Turista Magazin által ismertetett eredmények alapján az emberek által érzékelt változatosság szorosabb kapcsolatban lehet a regeneráló élménnyel. Egy 2026-os vizsgálatban például a nagyobb színbeli változatosság erősebb mentális jólléttel mutatott összefüggést.
Ez különösen érdekes lehet ősszel a Bükkben és a Mátrában, amikor a bükkösök, tölgyesek és más lombhullató állományok színvilága rövid idő alatt teljesen átalakul.
Nem feltétlenül nagy túrára van szükség
A kedvező élményhez nem kell feltétlenül egész napos teljesítménytúrát tenni. Már a finn kísérletben is mindössze 15 percnyi szemlélődés és 30 percnyi séta szerepelt az egyes erdőtípusokban.
Heves vármegyében erre számos lehetőség kínálkozik. Szilvásvárad környékén például a Szalajka-völgy gyalogosan is bejárható, miközben a környék természeti értékei közé tartozik a Szikla-forrás, a Fátyol-vízesés és az Istállóskői-barlang térsége. A völgy a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területének része.
Bükki Nemzeti Park – Szalajka-völgy és Fátyol-vízesés
De hasonló élményt adhatnak Felsőtárkány, Bélapátfalva vagy a Mátra erdei útjai is. Nem az a lényeg, hogy minél több kilométer kerüljön az óránkba, hanem az, hogy valóban jelen legyünk az erdőben.
Az erdő nemcsak faanyag és élőhely
Az idős erdők értékéről legtöbbször természetvédelmi szempontból beszélünk. Élőhelyet biztosítanak madaraknak, rovaroknak, gombáknak és számtalan más élőlénynek, miközben a holtfa és az öreg fák a természetes erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen részei.
A kutatások azonban egy újabb szempontot is egyre hangsúlyosabbá tesznek: az erdő az ember mentális regenerációjában is szerepet játszhat.
Heves vármegye ebből a szempontból különösen szerencsés. Egerből rövid idő alatt elérhetjük a Bükköt, és nincs messze a Mátra sem. Olyan természeti környezet vesz körül bennünket, amelynek értékét talán nemcsak hektárban, fafajok számában vagy természetvédelmi kategóriákban érdemes mérni.
Néha elég bemenni az erdőbe, eltenni a telefont, és néhány percig egyszerűen csak figyelni.
Lehet, hogy közben többet teszünk magunkért, mint gondolnánk.
Fotók: Pálvölgyi Krisztina / MTSZ; Sztankó Bálint / MTSZ
Források:
Turista Magazin – A lelki egészségünk szempontjából sem mindegy, milyen erdőben kirándulunk
Erdőrezervátum Program – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rezervátumai
Erdőrezervátum Program – Őserdő Erdőrezervátum
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés