Eger történelmi belvárosában vannak olyan utcák, amelyeken néhány perc alatt végigsétálhatunk, mégis évszázadok történetével találkozunk. Ilyen a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca is. Ma üzletek, kávézók és teraszok teszik mozgalmassá, de az utca régi neve, épületei és egy-egy apró részlete jóval régebbi Egerről mesél.
A Széchenyi István utca és a Dobó István tér között húzódó Bajcsy-Zsilinszky Endre utca ma Eger belvárosának egyik kedvelt gyalogos útvonala. Aki azonban csak átsétál rajta a főtér felé, talán nem is sejti, hogy a rövid utca története milyen messzire vezet vissza.
Egy keskeny sikátorból lett belvárosi utca
A fennmaradt helytörténeti adatok szerint egy 1752-es térképen ezen a helyen még keskeny sikátor húzódott. Az utca későbbi kialakulása összefüggött a környék 18. századi átformálódásával és a Líceum építésével. A Líceum felőli házak egy részének lebontásával nyitottabbá vált az útvonal.
A névváltozások pedig szinte önmagukban elmesélik a város történetének egy részét.
Az utcát Piac utcának is nevezték, ami könnyen érthető: a mai Dobó tér évszázadokon keresztül Eger kereskedelmi életének egyik legfontosabb helyszíne volt, az utca pedig közvetlen kapcsolatot teremtett a piactérrel.
Később Líceum utca néven is ismerték, majd Kállay Zoltán utca lett – Kállay Zoltán Heves vármegye egykori főispánja után. Egy 2018-as Egri Magazinban megjelent helytörténeti írás is megerősíti, hogy a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát korábban Kállay Zoltán utcának nevezték.
Ez különösen érdekes példája annak, hogyan változhat ugyanannak a néhány száz méteres városi térnek a jelentése: Piac utca – Líceum utca – Kállay Zoltán utca – Bajcsy-Zsilinszky Endre utca.
Ki volt Bajcsy-Zsilinszky Endre?
Az utca mai névadója Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) politikus, újságíró és országgyűlési képviselő volt. Életútja korántsem volt egyszerű vagy politikailag egységes: pályája korai szakaszában radikális jobboldali, fajvédő és antiszemita nézeteket is képviselt, később azonban egyre határozottabban szembefordult a náci Németország térnyerésével és a magyar szélsőjobboldallal.
A második világháború éveiben a német orientáció egyik legismertebb magyar ellenzőjévé vált. Tiltakozott Magyarország egyre szorosabb német szövetsége ellen, és az újvidéki vérengzés ügyében is felemelte szavát.
1944-ben a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökeként vett részt az ellenállás szervezésében. A nyilas hatalom letartóztatta, majd 1944. december 24-én Sopronkőhidán kivégezték.
Érdekesség, hogy eredeti neve Zsilinszky Endre volt; a Bajcsy nevet édesanyja családnevéből vette fel.
A Grőber-ház – az utca egyik rejtett értéke
A Bajcsy-Zsilinszky utca egyik figyelemre méltó épülete a 6. szám alatt álló Grőber-ház.
A műemléki adat szerint korábbi épületek felhasználásával Grőber Ferenc vaskereskedő építtette, tervezőjeként ifj. Zwenger Józsefet tartják számon. Az emeletet 1900 körül átalakították. Az épület klasszicista és historizáló részleteket is őriz.
Ez az a fajta egri ház, amely mellett könnyű úgy elmenni, hogy csak a földszinti üzletportálokat vesszük észre, pedig maga az épület a 19. századi polgárváros emléke.
Az utca több háza őriz hasonló történeti részleteket, ezért érdemes néha nemcsak előre, hanem felfelé is nézni: kapuk, ablakkeretek, függőfolyosók és homlokzati elemek árulkodnak arról, milyen lehetett egykor ez a városrész.
Cukrászműhely is működött itt
Kevésbé ismert helytörténeti érdekesség kapcsolódik a korábbi Kállay Zoltán utcához.
Az Egri Magazin egyik visszatekintése szerint Demeter Ferenc cukrász itt rendezett be korszerű gépekkel felszerelt cukrászatot. Nem csupán süteményeket készített: saját üzemében cukorkát is gyártott, karácsony előtt pedig családtagjai is részt vettek a szaloncukor készítésében.
Így a mai vendéglátóhelyekkel és teraszokkal teli utcaképnek tulajdonképpen van történelmi előzménye: a környéken már jóval korábban jelen volt a kereskedelem és a vendéglátás világa.
Az utca ma is a történelmi belváros része
Eger városfejlesztési dokumentuma a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát a történelmi belváros hagyományos városszövetének részeként kezeli. A környéken ma is egyszerre van jelen a lakó-, intézményi, kereskedelmi és idegenforgalmi funkció, miközben a régi utcahálózat és a barokk városkép jelentős része fennmaradt.
A történelmi belváros közlekedési szabályozása is külön kezeli az utca egyes szakaszait; a cél éppen a gépjárműforgalom mérséklése, illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése.
Ez sokat változtatott az utca hangulatán. A teraszok, székek, virágok és gyalogosok ma már természetes részei az utcaképnek – ahogyan Csukránné Irénke felvételén is látható.
Érdemes lassabban végigsétálni rajta
A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca nem tartozik Eger leghosszabb vagy legismertebb utcái közé. Talán éppen ezért könnyű átsietni rajta.
Pedig kevés helyen fér el ilyen kis területen ennyi különböző korszak.
Egy 18. századi sikátor emléke, a régi piac világa, a Líceum építésének hatása, egy főispán nevét viselő utca, régi vaskereskedők és cukrászok, műemléki házak, majd a 20. század történelme mind ugyanahhoz a rövid belvárosi úthoz kapcsolódik.
A Bajcsy-Zsilinszky utca ezért nem egyszerűen út a Széchenyi utcától a Dobó térig. Egy apró egri időutazás – csak észre kell venni.
Források
Beszélő utcanevek – Bajcsy-Zsilinszky Endre utca
Eger Megyei Jogú Város – történelmi belváros és városfejlesztési dokumentumok
Petőfi Irodalmi Múzeum – Bajcsy-Zsilinszky Endre életrajzi adatai
Nemzeti Örökség Intézete – Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja
Nemzeti Emlékezet Bizottsága – a magyar ellenállás története
Egri Magazin – helytörténeti adatok a Kállay Zoltán utcáról
Fotó: Csukránné Irénke.