Eger belvárosában naponta emberek százai haladnak el a Kossuth Lajos utca 16. szám előtt. A rózsaszínes homlokzat, a díszes kovácsoltvas ablakrácsok és az erkély ismerős részei a városképnek. Ma itt működik a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központja, ám az épület története jóval régebbre nyúlik vissza a könyvtárénál.
A hajdani Nagypréposti palota falai főpapokat láttak vendégül, hadvezérek tanácskozásának adtak helyet, és egy időre még az egri érsek otthonává is váltak.
Sőt, akadnak olyan részletei a történetének, amelyeket valószínűleg még sok egri sem ismer.
A Kossuth Lajos utca sem mindig volt Eger előkelő utcája
A könyvtár épületének történetéhez magának az utcának a múltja is hozzátartozik.
A törökök kivonulása előtt a mai Kossuth Lajos utca a várhoz vezető fontos hadiút volt. A vár katonai jelentőségének csökkenésével azonban az út szerepe is megváltozott.
A 17–18. század fordulóján az Egerbe visszatérő egyházi méltóságok fokozatosan ezen a környéken kezdtek házakat vásárolni. A könyvtár történeti összefoglalója szerint az utcában korábban polgárok és mesteremberek – többek között gombkötők és borbélyok – éltek, de a tehetősebb egyházi személyek megjelenésével lassan átalakult az utca társadalmi képe.
A mai palota helyén egykor két ház állhatott
A jelenlegi épület helyén a török kor után még nem palota magasodott.
A terület egyik korai tulajdonosa Körber Fülöp élelmezési biztos volt, majd Aranyossy kanonok vásárolta meg. Később Tarródy István Heves megyei alispán került ide.
A források szerint akkoriban valószínűleg két egymáshoz épített lakóház állt a mai palota helyén.
És itt következik egy kevésbé ismert részlet.
A telek egykor egészen az Eger-patakig ért
A mai belvárosi viszonyokat látva nehéz elképzelni, de az akkori telek hatalmas volt: a könyvtár épülettörténete szerint déli irányban egészen az Eger-patakig húzódhatott, és valószínűleg Eger egyik legnagyobb, városfalon belüli házhelyének számított.
1728-ban Tarródy 4000 forintért próbálta eladni a birtokot Kozma kanonoknak. Az üzlet végül meghiúsult, majd 1729-ben Handler György kanonok vásárolta meg a házakat.
Ettől kezdve – 1919 néhány hónapját leszámítva – 1949-ig egyházi kézben maradt a terület.
1774 és 1776 között megszületett a palota
A ma látható Nagypréposti palotát Fellner Jakab tervei alapján 1774 és 1776 között építették.
Az építtető gróf Batthyány Ignác káptalani nagyprépost volt. A palota egyik legszebb részlete ma is az emeleti erkély és a földszinti ablakokat védő kovácsoltvas rácsozat.
Ezek Fazola Henrik munkái.
Fazola neve természetesen különösen ismerősen cseng Egerben: a város barokk kori kovácsművészetének legszebb emlékei kötődnek hozzá.
Egy apró jel az erkélyen, amely mellett sokan elmennek
Talán ez az egyik legjobb „egri titok” az épületen.
Batthyány Ignác minden bizonnyal nem is lakott az általa építtetett palotában. Az építkezés már utódja, Dobronyay Miklós kanonok idején fejeződött be.
Ezért kerültek Dobronyay nevének kezdőbetűi az erkély korlátjára.
Érdemes tehát legközelebb nemcsak a könyvtár kapuját nézni, hanem felpillantani az erkélyre is.
Amikor a királyi család Egerbe menekült
A palota történetének egyik legkülönösebb epizódja 1809-ben, a napóleoni háborúk idején történt.
A királyi család három hónapra Egerbe menekült, és az Érseki Palotában kapott szállást. Emiatt Fischer István egri érseknek ideiglenesen el kellett hagynia saját rezidenciáját.
És hová költözött?
A mai Bródy Sándor Könyvtár épületébe.
Így a Nagypréposti palota rövid időre az egri érsek ideiglenes székhelyévé vált.
Ez alighanem azok közé az egri történetek közé tartozik, amelyeket még sok helybéli sem hallott.
Görgey, Klapka és Dembinszky is járt ezek között a falak között
A palota országos történelmi jelentőségű esemény helyszíne is volt.
- február 25–26-án itt tanácskozott Dembinszky Henrik, a magyar hadak főparancsnoka, Görgey Artúr és Klapka György.
A hadvezérek a közelgő kápolnai csata haditervéről egyeztettek a palotában. A február 26–27-én lezajlott ütközet azonban nem hozott magyar győzelmet.
Aki tehát ma könyvet választ az épületben, olyan falak között jár, amelyek a szabadságharc katonai történetének is tanúi voltak.
1952-ben megszületett a megyei könyvtár
Maga a megyei könyvtár 1952-ben jött létre, a korábbi Körzeti Könyvtár és Városi Könyvtár összevonásával.
A Nagypréposti palotába azonban csak később költözött.
1957-ben kapta meg az épület emeleti helyiségeit. Egy évvel később, 1958-ban már könyvkötészetet is létrehoztak.
A könyvtár gyorsan fejlődött, és az 1960-as évek végére annyira szűkössé vált a rendelkezésére álló terület, hogy további helyiségekre volt szükség.
A palota földszintjén ekkor még lakások voltak.
Ezek felszabadítása után kerülhetett fokozatosan az egész épület a könyvtár használatába.
1970: új korszak kezdődött
- április 25-én nyitották meg a felújított könyvtárat.
Ekkor már szabadpolcos rendszer, olvasóterem és az akkori modern könyvtári törekvésekhez igazodó zenei részleg is várta az olvasókat.
1972-ben a gyermekrészleg az akkori Úttörőházba, a mai Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház épületébe került, 1976-ban pedig a Megyeházán közigazgatási szakkönyvtár létesült.
A Bródy tehát fokozatosan jóval több lett egyszerű könyvkölcsönző helynél.
A falak újabb titkokat árultak el
2019 és 2020 között nagyszabású felújítást végeztek a palotán.
Megújult többek között a homlokzat, a tetőszerkezet és az elektromos hálózat, vízszigetelést kapott a pince, restaurálták az értékes nyílászárókat, valamint lift kialakításával akadálymentesítették az épületet.
A munkálatok azonban váratlan történelmi felfedezéseket is hoztak.
Az örökségvédelmi előírások alapján falkutatást és festőrestaurátori vizsgálatot végeztek, amelynek során több helyiségben régi falfestések kerültek elő.
A feltárt részleteket konzerválták, így a palota történetének olyan rétegei váltak ismét láthatóvá, amelyek hosszú időn keresztül rejtve voltak.
A felújított épület hivatalos átadására 2021. január 27-én került sor.
Ma már magát a palotát is „olvasni” lehet
A Bródy Sándor Könyvtár különlegessége, hogy ma már nemcsak a polcain őrzött könyvek történeteit lehet megismerni.
A könyvtár Palotatúrákat is szervez, amelyeken az érdeklődők a felújításkor feltárt részleteket, valamint az épület korábbi lakóihoz és látogatóihoz kötődő történeteket is megismerhetik.
A központi könyvtár napjainkban is a Kossuth Lajos utca 16. alatt működik, és a hagyományos kölcsönzés mellett helyismereti gyűjteményt, digitális szolgáltatásokat, zenei lehetőségeket, rendezvényeket, klubokat, játékokat és számos más szolgáltatást kínál.
2026-ban az intézmény igazgatója Tőzsér Istvánné Géczi Andrea.
Egy ház, amelyben Eger történelmének több évszázada találkozik
A Bródy Sándor Könyvtár épülete azért különleges, mert története szinte leképezi Eger elmúlt három évszázadát.
Volt főúri-egyházi rezidencia, ideiglenes érseki otthon, történelmi haditanács helyszíne, majd végül a tudás és a kultúra háza.
Talán éppen ez benne a legszebb.
A kapun belépő olvasó nem egyszerűen egy könyvtárba érkezik. Ugyanazon a helyen jár, ahol egykor kanonokok éltek, ahol a napóleoni háborúk idején egy érsek talált átmeneti otthonra, és ahol Görgey, Klapka és Dembinszky Magyarország egyik sorsfordító időszakában haditerv fölé hajolt.
Legközelebb, amikor a Kossuth Lajos utcán járunk, érdemes egy pillanatra megállni előtte.
Mert Eger egyik legismertebb könyvtára valójában maga is egy több mint két évszázados, még mindig „olvasható” történelmi könyv.
Források
- Bródy Sándor Könyvtár – Könyvtártörténet
- Bródy Sándor Könyvtár – A Nagypréposti palota épülettörténete
- Bródy Sándor Könyvtár – Központi Könyvtár és szolgáltatások
- Eger város – Nagypréposti Palota
- Kulturális Örökség Napjai – Nagypréposti palota
- Bródy Sándor Könyvtár – Helyismereti gyűjtemény
Borítókép: Szinok Gábor