A gyógyvizes fürdőzés jótékony hatását általában ahhoz az időhöz kötjük, amelyet a medencében töltünk. A kéntartalmú gyógyvizeknél azonban ennél érdekesebb folyamat játszódhat le: egyes kutatások szerint a bőr bizonyos mennyiségű ként képes visszatartani, amelynek felszívódása a fürdőzés után is folytatódhat.
A téma Heves vármegyében különösen érdekes, hiszen térségünk Magyarország egyik termál- és gyógyvizekben leggazdagabb vidéke. Egerben ráadásul ma is kénes termálvízben lehet fürödni.
Nem ér véget minden akkor, amikor kilépünk a medencéből
A kéntartalmú gyógyvizeket régóta alkalmazzák a balneoterápiában. A kén különböző formákban lehet jelen a vízben, és a fürdőzés során részben a bőrön keresztül kerülhet a szervezetbe.
A különlegességet az jelenti, hogy a bőr nem egyszerűen átengedi ezeket az anyagokat. A korábbi balneológiai vizsgálatok szerint bizonyos mennyiséget vissza is tarthat, majd fokozatosan adhat tovább a szervezetnek.
Már az 1950-es években radioaktív izotópokkal végzett kutatásokkal vizsgálták, hogy a gyógyvizekben található különböző anyagok képesek-e áthatolni a bőrön. A vizsgálatok fontos szerepet játszottak annak bizonyításában, hogy a fürdővíz egyes összetevőinek felszívódása valóban megtörténhet.
A magyar balneológia egyik jelentős alakja, Schulhof Ödön 1959-ben külön is foglalkozott a kénes gyógyvizek felszívódásával. A kutatások alapján kialakult az úgynevezett „utólagos felszívódás” fogalma: vagyis a bőrben visszamaradt anyagok egy része a fürdőzés befejezése után is fokozatosan juthat tovább a szervezetbe.
Ez magyarázhatja azt is, hogy egy megfelelően alkalmazott gyógyfürdőkúra hatását nem feltétlenül csak közvetlenül a fürdőzés után érzékelhetjük.
Egerben is kénes termálvíz várja a fürdőzőket
Mindez különösen érdekes számunkra, hiszen ehhez nem kell az ország másik végébe utazni.
Az Egri Termálfürdő egyik legfontosabb természeti adottsága éppen a gyógy- és termálvíz. A fürdőben két, egymástól eltérő jellegű víz is jelen van: a ritkaságnak számító radonos gyógyvíz mellett kénes termálvízzel is találkozhatunk.
A fürdő medencekínálatában kénes termálvizes ülőmedence található, és a fedett fürdőház medencéit is kénes termálvízzel töltik.
Az egri hévíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, és ként is tartalmaz. Az ilyen összetételű vizeket hagyományosan elsősorban különböző mozgásszervi panaszok kezelésének kiegészítésére alkalmazzák.
Eger tehát nem csupán történelmi város, borvidéki központ és turisztikai célpont: természeti gyógytényezői miatt a magyar fürdőkultúrában is különleges helyet foglal el.
Két különleges víz egyetlen egri fürdőben
Az egri fürdőkultúra egyik érdekessége éppen az, hogy viszonylag kis területen két egészen eltérő víztípussal találkozhatunk.
A kénes termálvíz mellett ott van Eger másik különlegessége, a radonos gyógyvíz. A történelmi Török Fürdő radonos vize közvetlenül a medencék alját borító kövek között tör fel.
A radonos víz Magyarországon jóval ritkább, mint számos más gyógyvíztípus. Az egri fürdőkultúra így nemcsak több évszázados története miatt értékes, hanem hidrogeológiai szempontból is.
Az Egri Termálfürdő története önmagában is lassan százéves: a létesítmény 1932-ben nyitotta meg kapuit. Napjainkban egy mintegy öt hektáros parkfürdő működik itt, ahol a gyógyvizes pihenés, a strandolás és a sport egyaránt helyet kapott.
Heves vármegye igazi gyógyvizes vidék
Ha Egerről kitekintünk, még jobban látszik, milyen különleges adottságokkal rendelkezik Heves vármegye.
Egerszalók, Demjén, Bükkszék és Parád neve szorosan összekapcsolódott a termál-, gyógy- és ásványvizekkel. A vármegye területén több olyan víz található, amely gyógyászati vagy fürdőturisztikai szempontból országosan is jelentős.
Egerszalók neve ma már országszerte ismert. A település termálvize és a víz által létrehozott különleges mészkőképződmény az elmúlt évtizedekben a térség egyik legismertebb turisztikai jelképévé vált.
A közeli Demjén szintén jelentős termálfürdőhely lett, így Eger–Egerszalók–Demjén térsége mára olyan fürdőturisztikai körzetté fejlődött, ahol egymástól néhány kilométerre több, eltérő adottságú termálvizes hely található.
Bükkszék külön fejezet Heves vármegye történetében
A vármegye gyógyvizeiről természetesen Bükkszék nélkül nem lehet beszélni.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már részletesen bemutattuk a Mátra és a Bükk között fekvő települést, amelynek nevét országszerte ismertté tette a Salvus gyógyvíz.
A bükkszéki víz rendkívül magas oldottásványianyag-tartalma miatt egészen más karakterű, mint az egri termálvíz. A Salvust nemcsak fürdőzésre használják: ivókúrák és inhalációs kezelések kapcsán is ismert.
Bükkszék jelentőségét tovább növelte, hogy fürdője hivatalosan is megszerezte a gyógyfürdő minősítést.
A település turisztikai vonzerejét ugyanakkor nem kizárólag a víz adja. A Mátra és a Bükk találkozásának környezete, az erdei kirándulások és a csendes hegyvidéki hangulat együtt teszik különlegessé.
A gyógyvíz nem csodaszer
A gyógyvizekkel kapcsolatban fontos különbséget tenni a hagyományos tapasztalatok, a balneológiai kutatások eredményei és az egyéni gyógyhatás között.
A kénes gyógyvizekhez többféle kedvező élettani hatást kapcsolnak, különösen egyes mozgásszervi problémák esetén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden betegség vagy minden ember esetében ugyanolyan eredmény várható.
Bizonyos betegségek és egészségi állapotok mellett a meleg termálvízben történő hosszabb fürdőzés ellenjavallt is lehet. Tartós panasz, krónikus betegség vagy rendszeres gyógyfürdőkúra megkezdése előtt ezért érdemes orvossal vagy szakorvossal egyeztetni.
Heves vármegye egyik legnagyobb természeti kincse a föld alatt található
Eger és környéke turisztikai értékeit sokszor a felszínen keressük: az Egri várban, a Bükk hegyeiben, a Mátrában, a történelmi belvárosban vagy a szőlőültetvényeken.
Pedig térségünk egyik legértékesebb természeti kincse éppen a föld mélyén rejtőzik.
Az egri kénes termálvíz és radonos gyógyvíz, az egerszalóki és demjéni termálvizek, valamint a bükkszéki Salvus mind ugyanarra emlékeztetnek: Heves vármegye rendkívül gazdag és változatos vízkészlettel rendelkezik.
A kénes vizekkel kapcsolatos kutatások pedig arra is rámutatnak, hogy egy gyógyfürdőben eltöltött idő élettani folyamatai összetettebbek annál, mint amit a medencében ülve érzékelünk.
A fürdőzés véget érhet akkor, amikor kilépünk a vízből – a szervezetben zajló folyamatok azonban bizonyos esetekben még tovább folytatódhatnak.
Források
Minden, ami Eger – Bükkszék, a Mátra és a Bükk ölelésében
Termál Online – Elterjedt hazai gyógyvízfajta, amely heteken át fejti ki hatását
Borítókép: Egri Termálfürdő – Fotó: Szinok Gábor