Eger belvárosának vannak utcái, amelyeken néhány perc alatt végigsétálhatunk, mégis évszázadok története vesz körül bennünket. Ilyen a Bródy Sándor utca is. A Széchenyi utcától nyugatra vezető rövid belvárosi utca nemcsak Eger egyik legismertebb írójának nevét őrzi: itt találjuk a város több értékes régi épületét, élt itt Fazola Henrik, az utca egyik házában pedig Bródy Sándor látta meg a napvilágot.
Az utca története azonban nem állt meg a múltban. A terület 2019-ben jelentősen megújult, 2026-ban pedig ismét a figyelem középpontjába került az egyik legértékesebb műemléke, a Fazola–Eősz-ház.
Kacsapart – beszédes neve volt az utcának
A mai Bródy Sándor utca neve többször megváltozott az évszázadok során.
A helytörténeti források szerint korábban Kacsapartként ismerték. A név mára kissé különösen hangzik egy belvárosi utcánál, de jól érzékelteti, mennyire más képet mutatott egykor Egernek ez a része.
Később Werner – illetve a korabeli írásmódtól függően Verner – apát nevét viselte az utca, majd 1957-ben nevezték el Eger híres szülöttéről, Bródy Sándorról.
A névváltozások önmagukban is végigvezetnek bennünket a város történetének különböző korszakain.
Itt született Bródy Sándor
Bródy Sándor 1863. július 23-án született Egerben.
Az író szülőházaként a mai Bródy Sándor utca 8. számú épületet tartják számon. A TV Eger korábbi összeállítása szerint a házat édesapja, Bródy Jakab építtette az akkori Kacsapart utcában.
Bródy később ugyan elkerült Egerből, szülővárosához azonban egész életében erős érzelmi kapcsolat fűzte. Íróként, drámaíróként és publicistaként a magyar naturalista irodalom egyik meghatározó alakjává vált.
Eger pedig több módon is megőrizte emlékét. Az utca 1957 óta viseli nevét, 1988-ban pedig az egri könyvtár is felvette Bródy Sándor nevét.
A városban szobra is áll: Varga Imre alkotását az Érsekkertben, a Múzsák ligetében láthatjuk.
Kapcsolódó korábbi cikkünk:
Bródy Sándor, a naturalista mesélő úriember
A Carlone-ház – barokk emlék az utca elején
Már a Bródy Sándor utca és a Széchenyi István utca találkozásánál különleges épület fogadja az arra járót.
A Bródy Sándor utca 1. szám alatt álló Carlone-ház 1725 körül épült. Giovanni Battista Carlone itáliai építőmester saját lakóházának szánta.
Carlone 1712-ben érkezett Egerbe Erdődy Gábor püspök meghívására, és jelentős szerepet játszott a 18. századi barokk Eger kialakulásában.
A saroképület egyik legszebb részlete a homlokzat fülkéjében álló Szűz Mária-szobor. Az alkotást Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítják.
A ház később is változott: Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795 és 1834 között felújíttatta, ekkor kerültek rá a homlokzat neogótikus díszítőelemei.
A Fazola–Eősz-ház és Fazola Henrik
Alig néhány házzal odébb újabb jelentős egri műemléket találunk.
A Bródy Sándor utca 4. szám alatt áll a Fazola–Eősz-ház, amelynek története szorosan összekapcsolódik Fazola Henrikkel.
A híres vasműves a félig elkészült épületet vásárolta meg, és 1767-re fejeződött be annak kialakítása. Fazola neve Egerben elsősorban csodálatos kovácsoltvas munkái révén ismert, de később a Bükk vasérckészletének kutatásában és a térség vaskohászatának megteremtésében is meghatározó szerepet vállalt.
Az épület az 1800-as egri tűzvészben leégett. Később Eősz János püspöki prefektus vásárolta meg és építtette újjá, 1819-ben pedig az érsekség tulajdonába került.
A ház története a 20. században is folytatódott: egy időben az Egri Nyomda működött benne.
2026-ban ismét előtérbe került a Fazola–Eősz-ház
A korábbi cikkünk megjelenése óta fontos új fejlemény történt.
Az Állami Számvevőszék 2026-ban lezárta a Fazola–Eősz-ház műemléki fenntartásának és állapotmegóvásának ellenőrzését.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának május 22-i tájékoztatása szerint az ellenőrzés több hiányosságot is feltárt. A vizsgálat megállapította, hogy az ingatlan műemléki fenntartása és üzemeltetése több ponton nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Az önkormányzat közleménye arra is rámutatott, hogy az ilyen történelmi épületek fenntartása komoly kihívást jelent: miközben jelentős értéket képviselnek, állagmegóvásuk és felújításuk jelentős forrásokat igényel.
A történet tehát korántsem csak a múltról szól. A Fazola–Eősz-ház jövője ma is Eger műemlékvédelmének aktuális kérdése.
2019-ben faltól falig megújították az utcát
Maga a Bródy Sándor utca is jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években.
A nagyszabású rekonstrukció 2019 februárjában kezdődött, és júliusra készült el.
Az önkormányzat akkori közlése szerint mintegy 145 millió forintból újult meg az utca. Az alsó szakaszt és a lépcsőt térkőburkolattal alakították ki, a lépcső mellett kapaszkodó korlátot helyeztek el, a gépjárművek és gyalogosok által közösen használt terület pedig díszvilágítást kapott.
A beruházás során nem egyszerűen új burkolat készült. A rekonstrukció a föld alatti infrastruktúrát is érintette, vagyis egy történelmi belvárosi utca teljes körű korszerűsítését végezték el.
Egy rövid utca, rengeteg történettel
A Bródy Sándor utca különlegessége éppen abban rejlik, hogy kis területen Eger történetének több évszázada találkozik.
Barokk építőmester, híres vasműves, országosan ismert író, régi nyomda, műemlék házak és a 21. századi városfejlesztés története fér meg egymás mellett.
Ha legközelebb erre járunk, érdemes ezért egy kicsit lassabban végigsétálni rajta.
A Carlone-ház homlokzata, a Fazola–Eősz-ház vagy Bródy Sándor szülőházának emléke mind arról mesél, hogy Eger történetét nemcsak a várban, a Dobó téren vagy a nagy templomok falai között lehet megtalálni.
Néha elég hozzá végigsétálni egy alig néhány száz méteres belvárosi utcán.
Források, további olvasnivaló
Eger.hu – Megújult a Bródy Sándor utca
Eger.hu – ÁSZ-jelentés a Fazola–Eősz-házról
TV Eger – 162 éve született Bródy Sándor
Bródy Sándor utca története – Minden, ami Eger
Minden, ami Eger – Bródy Sándor, a naturalista mesélő úriember
Minden, ami Eger – Fazola Henrik utca, amelyet régen Vadász utcának is nevezték
Borítókép: Csukránné Irénke