Az Érsekkertben sétálva könnyű úgy elmenni mellette, hogy csak egy szép, régi kőkaput látunk benne. Pedig a fotón látható építmény története különösen érdekes: nem az Érsekkert eredeti bejárata, és eredetileg nem is ezen a helyen állt. Ez az úgynevezett Jezsuita-kapu, amely Eger egy másik pontjáról került a parkba.
A műemléki dokumentáció szerint a rokokó kapu a 18. század közepén, 1750 körül készülhetett. Eredetileg gyalogkapuként szolgált, és az egykori jezsuita, később ciszterci kerthez tartozott. A mai Érsekkertbe csak jóval később helyezték át.
Nem az Érsekkert számára építették
A kapu eredeti helyét is ismerjük. Eger város örökségvédelmi dokumentációja szerint az építményt a Rózsa Károly utca 21. szám alól vitték át az Érsekkertbe. Az 1960-as években megkezdett parkrekonstrukció során több történeti érték is új helyet kapott a kertben, ezek egyike lett ez a kapu.
Saját korábbi cikkünkben, a Stadion utca és az Érsekkert történetének bemutatásakor is foglalkoztunk vele. Ott az szerepel, hogy a kaput 1969 körül szállították át mai helyére. Más forrás 1971-et említ, ezért a pontos év tekintetében eltérés van a feldolgozások között. Abban azonban megegyeznek, hogy az Érsekkert 20. századi rendezésének időszakában került ide.
Stadion utca története – Érsekkert | Minden, ami Eger
Mit érdemes megnézni rajta közelebbről?
A ma már kissé megkopott építmény formája még mindig jól mutatja egykori rangját. A műemléki leírás aedicula formájú kerítéskapuként határozza meg. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy kialakítása egy kis építészeti homlokzatra, szinte apró diadalívre emlékeztet.
Különösen érdekes a törtvonalú oromzat. Ennek közepén címerpajzs található. A vaskos kőkeret és a hangsúlyos felső lezárás miatt a kapu sokkal reprezentatívabb annál, mint amit egy egyszerű kerti gyalogbejárattól várnánk.
A fényképen az is szépen látható, hogy a kapu ma már szinte önálló műtárgyként áll a fák között. A hozzá tartozó egykori kerítés és kert eltűnt, így az eredeti funkcióját elvesztette, de éppen emiatt különös történelmi emlékké vált.
Egy darabka a jezsuiták egri múltjából
A kapu történetének egyik legérdekesebb része éppen az, hogy nem csupán az Érsekkert múltjáról mesél.
Az egri jezsuiták jelentős szerepet játszottak a város 17–18. századi történetében. A rend feloszlatását követően egykori intézményeik és birtokaik egy része a ciszterciekhez került. A kapu ezért szerepel a műemléki nyilvántartásokban az egykori jezsuita, majd ciszterci kert kapujaként.
Vagyis amikor ma az Érsekkertben ezt a kis építményt nézzük, tulajdonképpen Eger egy máshonnan megmentett 18. századi emlékével találkozunk.
Nem szabad összekeverni az Érsekkert eredeti kapuival
Ez fontos különbség, mert az Érsekkertben több történelmi kapu is található.
Az egykori püspöki kertet Eszterházy Károly idején kőfallal vették körül. A városi műemléki dokumentáció szerint a Hadnagy utca felőli északi kapu 1768-ban készült, építését Franz Józsefhez, kovácsoltvas kapuszárnyait pedig Fazola Lénárdhoz kötik. A kőpillérek virágkosár-díszei Miller János munkái.
A Stadion utca felőli, úgynevezett nyugati kapu későbbi: a műemléki dokumentáció 1796-ra teszi. Ezek valódi érsekkerti bejáratok voltak.
A fotón látható kőkapu viszont más történet: ez a másodlagosan elhelyezett Jezsuita-kapu.
Ezt egy 2021-es érsekkerti fejlesztési terv is világosan megkülönbözteti: külön említi a kert eredeti két barokk bejárati kapuját, valamint az Érsekkertben másodlagosan elhelyezett Jezsuita-kaput és barokk hidat. Mindegyiket megőrzendő történeti értékként kezeli.
Még hivatalosan is külön műemlék
A kapu nem egyszerű parkdísz. Az országos műemléki nyilvántartásban is szerepel.
A műemléki jegyzékben az Érsekkert díszkapui mellett külön tételként található az „Érsekkert, díszkapu, Jezsuita kapu”, 2021-es törzsszámmal. A park eredeti díszkapui ettől eltérő, 2013-as törzsszámon szerepelnek, míg az érsekkerti kőhíd ugyancsak önálló műemléki tétel.
Ez is bizonyítja, hogy az Érsekkert valójában nem egyszerű városi park, hanem történeti emlékek egész kis gyűjteménye.
Maga az Érsekkert is évszázados történetet őriz
A mai park elődje püspöki vadaskert volt. Barkóczy Ferenc püspök idején alakították reprezentatív díszkertté, majd Eszterházy Károly idején tovább formálták. Az eredetileg szabályosabb, francia kertépítészeti hagyományokat követő terület később többször átalakult.
A park történeti szerkezetéből azonban ma is felismerhető az észak–déli főtengely, a központi rondó és több régi fasor. A városi fejlesztési dokumentumok ezért nemcsak az egyes műemlékeket, hanem a kert történeti szerkezetét is megőrzendő értéknek tekintik.
A kertet 1919-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Ettől kezdve az addig alapvetően egyházi használatú terület fokozatosan Eger egyik legfontosabb közparkjává vált.
Egy kapu, amely mögött már nincs meg az eredeti kert
Talán éppen ez teszi igazán érdekessé a fotón látható építményt.
A kapu megmaradt, miközben az a környezet, amely számára több mint két és fél évszázaddal ezelőtt elkészítették, már eltűnt. Elvesztette eredeti feladatát, mégis tovább él egy másik történelmi kertben.
Így az Érsekkert Jezsuita-kapuja egyszerre őrzi a jezsuiták, a ciszterciek és a 20. századi egri műemlékvédelem történetének egy-egy darabját.
Legközelebb tehát, amikor valaki elsétál mellette, érdemes néhány pillanatra megállni. A kissé kopott kövek mögött jóval több történet rejtőzik, mint amennyit első pillantásra sejtenénk.
Források
Minden, ami Eger – Stadion utca története (Érsekkert)
Eger Megyei Jogú Város – települési és műemléki adatbázis
Eger MJV – települési adatbázis, Jezsuita-kapu műemléki leírása
Magyar Közlöny – egri műemlékek jegyzéke
Érsekkert fejlesztési terv – műszaki leírás
Wikimedia Commons – Jezsuita-kapu, Érsekkert, 2015-ös dokumentáció
Borítókép: Eger, Érsekkert – Jezsuita-kapu. Fotó: Szinok Gábor.