Sirok vára nappal a környék egyik legszebb kirándulóhelye. A 296 méter magas Várhegyről messzire ellátni, a vár körül pedig különleges vulkáni sziklaalakzatok sorakoznak.
Ahogy azonban leszáll az este, a néphagyomány szerint egészen más arcát mutatja a hely.
A legenda főszereplője Kompolti Gizella, akit egyes történetváltozatok „vörös démonként” emlegetnek.
Hét vitéz érkezett a várba
A Sirok község által is megőrzött monda szerint Gizella apja halála után lett a vár úrnője. A történet kemény, harcias nőként írja le, aki sokáig senkit nem engedett közel magához.
Egy este azonban hét vitéz érkezett a várhoz, akik éjszakára szállást kértek.
Gizella befogadta őket.
A történet szerint a férfiak valamennyien beleszerettek a vár úrnőjébe, Gizella szívét azonban csak egyikük tudta meghódítani.
Ezzel kezdődött a tragédia.
A vitézek úgy gondolták, hogy párviadalban döntik el, melyiküké legyen Gizella. A küzdelemben azonban az a férfi is életét vesztette, akit a várúrnő valóban szeretett.
Amikor Gizella meglátta szerelme holttestét, bosszút állt: leszúrta az utolsó életben maradt vitézt.
Ezután pedig – a monda szerint – felsietett a vár legmagasabb bástyájára, és a mélybe vetette magát.
Azóta minden este visszatérnek?
Itt válik a tragikus szerelmi történet valódi kísértetlegendává.
A hagyomány szerint Gizella alakja azóta sem hagyta el Sirok várát.
Napnyugta után állítólag egy karcsú, fehér árny jelenik meg a vár fölött, majd leveti magát a mélybe. Gizella alakját pedig a hét vitéz szelleme követi.
A történetnek természetesen nincs történeti vagy tudományos bizonyítéka – legendáról, nem dokumentált történelmi eseményről beszélünk.
Éppen ettől érdekes: évszázadok történelmi emlékezete és a népi képzelet fonódik össze benne.
A Gizelláról szóló történetet ma is őrzi Sirok helyi mondavilága.
A valódi Siroki vár története legalább ilyen izgalmas
A legendák mögött egy nagyon is valós és fordulatos történelmű erősség áll.
A várat írott források először 1267-ben említik, míg Sirok település első írásos említése 1302-ből ismert.
A vár a Tarna völgye fölé magasodó sziklás hegytetőn épült. Elhelyezkedése kiváló lehetőséget adott a völgyben haladó utak ellenőrzésére.
A Siroki vár történetének egyik legfontosabb korszaka a 16. században kezdődött.
Sirok Eger egyik legfontosabb elővára lett
Az 1552-es egri diadal után világossá vált, hogy a környék kisebb erősségeinek is fontos szerep jut Eger védelmében.
Országh Kristóf 1561-ben jelentősen megerősítette Sirok várát.
Megerősítették a felső várat, elkészült az ó-olasz bástya és az alsó vár, az őrség létszámát pedig száz lovasra növelték.
Sirok ezzel az egri végvárrendszer egyik jelentős elemévé vált.
A vár hivatalos történeti ismertetője egyenesen Eger egyik legerősebb és legjelentősebb előváraként említi Sirokot Cserép és Szarvaskő mellett.
Ez különösen érdekessé teszi a helyet számunkra: Eger és Sirok története a 16. században katonai értelemben szorosan összekapcsolódott.
Eger eleste Sirok sorsát is megpecsételte
Amikor 1596. október 14-én Eger török kézre került, Sirokot még nem támadták meg.
A mezőkeresztesi csata után azonban jelentős török haderő közeledett a vár felé.
A siroki őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagy vezetésével elhagyta az erődítményt, így a törökök komolyabb harc nélkül foglalhatták el.
Ezután Sirok több mint kilenc évtizeden keresztül török kézen maradt.
A törökök tovább erősítették az alsó várat, új bástyákat építettek és megemelték a falakat.
1687-ben került ismét keresztény kézre.
A vár katonai jelentősége azonban fokozatosan megszűnt, a 18. században pedig romlásnak indult.
A várhegy titka nem csak a falakban rejtőzik
Sirok különlegessége, hogy itt nem csupán történelmi emlékeket találunk.
A Várhegy földtani szempontból is rendkívül érdekes.
A környéket több millió évvel ezelőtti vulkáni működés során létrejött kőzetek építik fel. A puhább vulkáni tufát az időjárás folyamatosan alakította, így jöttek létre a ma is látható különös sziklaformák.
A vár közelében található például a Törökasztal, valamint a híres Barát és Apáca szikla.
És természetesen ezekhez is legenda kapcsolódik.
A Barát és az Apáca szerelme
Az egyik történet szerint a két szikla valaha két szerelmes ember volt.
A lány apja ellenezte kapcsolatukat, a tragikus történet végén pedig a szerelmesek kővé változtak.
Más változatok eltérően mesélik el a történetet, de a lényeg ugyanaz: a Siroki vár környékén még a sziklákhoz is szerelmi tragédiák kapcsolódnak.
Nem véletlen, hogy a környék Magyarország egyik leggazdagabb várlegendákkal rendelkező vidéke.
És még egy legenda összeköti Sirokot Egerrel
A Minden, ami Eger nemrég egy másik különleges történettel is foglalkozott.
Egy régi monda szerint titkos föld alatti járat vezetett az Egri vár és a Siroki vár között.
Ennek létezésére nincs ismert régészeti bizonyíték, a történet tehát ugyancsak a legendák világába tartozik.
Van azonban valós történelmi alapja annak, hogy Eger és Sirok neve ennyire összekapcsolódott: a két vár valóban ugyanannak a 16. századi végvárrendszernek volt része.
Talán éppen ez a szoros katonai kapcsolat adott később táptalajt a titkos alagútról szóló történeteknek.
Sirok ma már egészen más csatát vív
Ma természetesen nem katonák őrzik a Várhegyet.
A Siroki vár Heves vármegye egyik népszerű történelmi kirándulóhelye, ahol a várromok, a sziklába vájt terek, a panoráma és a környék különleges földtani képződményei együtt kínálnak egész napos programot.
És bár Kompolti Gizella szellemével valószínűleg nem fogunk találkozni, a legenda ma is hozzátesz valamit a hely hangulatához.
Hiszen a várak történetét nem csak az uralkodók, ostromok és évszámok őrzik.
Hanem azok a történetek is, amelyeket évszázadokon át meséltek róluk.
Sirok pedig ebből a szempontból különösen gazdag hely: itt a történelem, a földtani különlegességek és a legendák szinte elválaszthatatlanok egymástól.
Kapcsolódó cikkeink
👉 A siroki Várhegy földtani és felszínalaktani értékei
👉 Szerelmi drámákról és barátságos sárkányokról regélnek az Eger körüli várromok
👉 Az Egri vár egy új családi kalandkönyvben – vajon tényleg vezet titkos járat Sirokig?
Források
🔗 Sirok Községi Önkormányzat – A monda
🔗 Sirok Községi Önkormányzat – Sirok története
🔗 Hungaricana – Régészeti ásatás és falkutatás a siroki várban
🔗 Minden, ami Eger – A siroki Várhegy földtani és felszínalaktani értékei
🔗 Minden, ami Eger – Szerelmi drámákról és barátságos sárkányokról regélnek az Eger körüli várromok