Eger egyik legrövidebb utcája jóval több történetet őriz, mint első pillantásra gondolnánk. A Deák Ferenc utca felől az Érsekkerthez vezető Stadion utca helyén egykor vízfolyás húzódott, később Levente utca, majd Nagy József utca lett belőle. Környezetében vadaskert, korcsolyázótó és sportpályák váltották egymást, miközben közvetlen szomszédságában kialakult Eger egyik legfontosabb sportközpontja.
Egy utca, amelynek helyén valaha árok húzódott
A Stadion utca ma rövid összeköttetést teremt a Deák Ferenc utca és az Érsekkert nyugati oldala között. Története azonban nem egyszerűen egy utcanév története.
A területen egykor a Bukuli-árok húzódott. A vízfolyás a Hajdú-hegy felől érkező csapadékvizet vezette a Deák Ferenc utca irányán keresztül az Érsekkerthez, az egykori korcsolyázótó felé.
Az árkon egykor kőhíd is átvezetett.
A helyi hagyomány szerint az árok és a híd elnevezése Bukuli Márton nevéhez kapcsolódott, aki a mai Grónay utca környékén élő gazdaember volt.
Ma már sem az árok, sem a fölötte átvezető egykori híd nem látható, az utca vonalvezetése azonban egy régen eltűnt egri táj emlékét őrzi.
Levente utca, Nagy József utca, Stadion utca
Az utca neve a 20. század politikai és társadalmi változásait is végigkövette.
Korábban Levente utca néven ismerték, majd a második világháborút követő időszakban Nagy József utca lett. Később kapta mai, Stadion utca elnevezését, amely már a környék sportéletéhez és a közvetlen közelében kialakított városi stadionhoz kapcsolódik.
Az utcanévváltozások így Eger történetének különböző korszakait is megőrizték.
Az utca mellett évszázadokkal régebbi történet húzódik
A Stadion utca történetét nem lehet elválasztani az Érsekkertétől.
A mai park környéke évszázadokkal ezelőtt egészen másképpen festett. A középkori források a területet erdős, vizenyős vidékként, később vadaskertként írják le. A püspöki birtokhoz tartozó területeken vadászatok folytak, majd fokozatosan reprezentatív kert alakult ki.
A 18. században már több részből álló püspöki kertegyüttes terült el itt: díszkert, virágkertészet, veteményes és gazdasági területek kapcsolódtak egymáshoz.
A mai Érsekkert nyugati oldalán fekvő területet egykor Szénáskertként is ismerték. Nagyjából ezen az oldalon találjuk ma a Stadion utcát és a városi sportlétesítményeket.
Eszterházy korában született meg a park ma is felismerhető világa
Az Érsekkert történetének egyik legfontosabb időszaka Eszterházy Károly püspökségéhez kapcsolódik.
A 18. század második felében a korábbi vadaskertből egyre inkább rendezett, reprezentatív kert lett. A területet kőfallal vették körül, és díszes bejáratokat alakítottak ki.
A Stadion utca felőli, úgynevezett nyugati kapu ma is az Érsekkert egyik legértékesebb történeti részlete. Az önkormányzati építészeti értékleltár szerint az eredetileg 1796-ban épített bejárat kovácsoltvas kapuja Fazola Lénárd munkájához kapcsolódik.
A kaput tagolt pillérek fogják közre, amelyeket fedőkövek és jellegzetes gömbdíszek koronáznak.
Vagyis amikor ma valaki a Stadion utca felől belép az Érsekkertbe, egy több mint két évszázados történelmi kapun halad keresztül.
1919-ben fordulópont következett
Az Érsekkert hosszú időn keresztül az egri püspökök, majd érsekek birtoka volt.
A döntő változás 1919-ben következett be.
Szmrecsányi Lajos egri érsek 1919. február 25-én Eger városának fejlesztési célokra több ingatlant engedett át, köztük az Érsekkertet is. A korábban egyházi magánterületként működő kert ezzel megnyílt a város lakói előtt.
A park ettől kezdve egyre inkább a városi közösségi élet egyik központjává vált.
A második világháború után Népkertnek nevezték, majd a rendszerváltozás után visszakapta az Érsekkert nevet.
Ahol ma stadion áll, egykor korcsolyázótó volt
A Stadion utca történetének egyik legérdekesebb fejezete a sporthoz kapcsolódik.
Az Érsekkert megnyitása után hamarosan sportpályákat és teniszpályákat alakítottak ki. A mai stadion és a sportcsarnok környékén pedig egykor korcsolyázótó működött.
A régi Eger egészen más látványt nyújtott itt: ahol ma lelátók, sportpályák és utak találhatók, télen korcsolyázók vették birtokba a befagyott vizet.
A tó az 1950-es évekig létezett.
1954-ben megszületett a városi stadion
Az egykori korcsolyázótó környékének átalakításával az 1950-es években új korszak kezdődött.
1954-ben elkészült Eger Városi Stadionja.
A létesítményt egy Ózd elleni mérkőzéssel avatták fel, amelyet az egri csapat 1–0-ra nyert meg. A stadion a következő évtizedekben az egri labdarúgás egyik meghatározó helyszínévé vált.
Különösen emlékezetes maradt az 1967. május 14-i Egri Dózsa–Ferencváros találkozó, amelyet a korabeli adatok szerint mintegy 18 ezer néző követett.
A stadion 2011-ben kapta meg Szentmarjay Tibor nevét.
A környék sportfunkciója azóta tovább erősödött: a városi stadion mellett többek között a Kemény Ferenc Sportcsarnok és más sportlétesítmények alkotják Eger egyik legfontosabb sportövezetét.
Eger jelenlegi fejlesztési dokumentumai is a város jelentős versenysport-létesítményei között tartják számon a Szentmarjay Tibor Városi Stadiont és a Kemény Ferenc Sportcsarnokot.
Az Érsekkert ma már védett természeti érték
Az egykori vadaskertből és püspöki magánparkból mára Eger legfontosabb történeti zöldterülete lett.
Az Érsekkert 1994 óta helyi jelentőségű védett természeti terület.
Évszázados fái, történelmi kapui, sétányai, tava és műemléki részletei mellett ma sportolók, futók, családok és turisták használják nap mint nap.
A parkot futókör övezi, játszótér és szabadtéri sportolási lehetőségek találhatók benne, miközben megmaradt városi pihenőhelyként is.
Így érdekes módon tovább él az a kettősség, amely már a 20. század elején kialakult: az Érsekkert egyszerre a pihenés és a sport helyszíne.
A Stadion utca felőli kapu több mint egyszerű bejárat
Talán éppen ezért érdemes más szemmel nézni erre a rövid egri utcára.
Ha a Deák Ferenc utcából elindulunk a Stadion utcán az Érsekkert felé, néhány száz méteren belül Eger történetének több évszázadán haladunk keresztül.
Valaha itt folyt a Bukuli-árok.
A környéken püspöki kertek és a Szénáskert terült el.
A park mögött korcsolyázótó csillogott.
Később sportpályák épültek, majd 1954-ben elkészült a stadion.
Az utca neve Levente utcáról Nagy József utcára, végül Stadion utcára változott.
A végén pedig ma is ott áll az Érsekkert több mint kétszáz éves nyugati kapuja.
Egerben néha a legrövidebb utcák mögött rejtőzik a leghosszabb történet.
Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán
Eger történelmi sugárútja – a Deák Ferenc utca múltja, építészeti kincsei és rejtett történetei
A cikk részletesen bemutatja a Stadion utca helyén egykor húzódó Bukuli-árok és az eltűnt kőhíd történetét.
Az Érsekkert kőhídja – több mint két és fél évszázad történelme Eger szívében
Az Érsekkert egyik legszebb barokk emlékének története és áthelyezésének érdekességei.
Az Érsekkert szívében csobog Eger egyik különleges emléke – az érsekkerti szökőkút története
A Bárány uszoda egykori Danubius-kútjának története és érsekkerti újjászületése.
Szentmarjay Tibor Stadion rövid története
Az 1954-ben átadott egri stadion történetének fontosabb állomásai.
Séta az Érsekkert rácsos kapujától
Séta az Érsekkert történelmi kapuitól a park ismert és kevésbé ismert látnivalói között.
Bárány István Sportuszoda rövid története
Az egri úszósport egyik legfontosabb helyszínének múltja.
Források
Eger Megyei Jogú Város – Fenntartható Városfejlesztési Stratégia – az egri sportlétesítmények és a városi sportinfrastruktúra aktuális bemutatása.
Eger Megyei Jogú Város – Települési értéktár és építészeti értékek – az Érsekkert történeti kapuinak és műemléki elemeinek leírása.
Eger Megyei Jogú Város – Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület – az Érsekkert kialakulása, történeti határai és természeti értékei.
HEOL – Többször beszakadt már az út a Három Farkas környékén – a Bukuli-árok, az egykori kőhíd és a Stadion utca korábbi neveinek története.
Agria – Szmrecsányi Lajos és Eger – Szmrecsányi Lajos érsek és az Érsekkert 1919-es átadásának történeti háttere.