A 2026-os rendkívüli aszály következményei nem érnek véget az idei betakarítással. A gazdálkodók egy részénél már az is kérdésessé vált, miből finanszírozzák az őszi vetést, a műtrágyázást és a következő gazdasági év elindítását. A probléma Heves vármegyét sem kerüli el: az idei szárazság után most a talaj vízhiánya és a gazdaságok egyre szűkülő pénzügyi mozgástere határozhatja meg, milyen alapokról indul majd a 2027-es szezon.
A Világgazdaság szeptember 19-i összeállítása szerint az ország több részén olyan súlyos volt az aszálykár, hogy egyes táblákon már a betakarítás sem érte meg. A kukorica és a napraforgó betakarítása közben gyenge eredményekkel szembesültek a termelők, miközben az alacsony terményárak sem ellensúlyozzák a kieső hozamokat.
Az idei veszteségből könnyen jövő évi probléma lehet
Az agráriumban különösen veszélyes helyzet állhat elő, amikor egy rossz év már a következő szezon indulását is veszélyezteti.
Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a gazdálkodók tartalékai fogynak, a pénzügyi nehézségek pedig már nemcsak a kisebb családi gazdaságokat, hanem a nagyobb üzemeket is érintik.
Ennek egyik első következménye az őszi munkákon látszik.
A gazdálkodók egy része a költségek csökkentésére kényszerül: kevesebb műtrágyát használ, saját termésből visszafogott vetőmaggal próbál gazdálkodni, illetve a magas energiaköltségek miatt az öntözésen is takarékoskodik. Mindez azonban már nem egyszerűen az idei év mérlege – közvetlenül befolyásolhatja a következő termést is.
A repce vetése is áldozatul eshet a szárazságnak
Különösen nehéz helyzetbe került az őszi káposztarepce.
Szeptember első felében az ország nagy részén rendkívül kevés csapadék hullott. Az Agroinform szeptember 12-i növényvédelmi előrejelzése szerint az azt megelőző tíz nap csapadékösszege az ország jelentős részén 5 milliméter alatt maradt, miközben a talaj felső egyméteres rétegéből helyenként 150–200 milliméter víz hiányzott a telítettséghez képest.
Ilyen talajállapot mellett a vetés önmagában is kockázat.
A Magosz főtitkára szerint több gazdaságban már le is mondtak a repce vetéséről. Ha pedig az őszi csapadék nem javít tartósan a talajok állapotán, az őszi kalászosok vetése és kezdeti fejlődése is nehezebb körülmények között történhet.
Több mint 1,4 millió hektárra jelentettek aszálykárt
A 2026-os év súlyosságát jól érzékelteti az aszálykárral érintett terület nagysága.
Augusztus végéig Magyarországon több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. Ez már meghaladta a 2022-es történelmi szárazság idején rögzített értéket. Egyes gazdaságokban 80 százaléknál nagyobb terméskiesést tapasztaltak, máshol gyakorlatilag teljes termésveszteséggel kellett számolni.
A mostani válságot ráadásul nem kizárólag az időjárás okozza.
A termelőknek egyszerre kell szembenézniük a magas energia- és inputköltségekkel, az alacsony terményárakkal, a csökkenő bevételekkel és azzal, hogy közben a következő év termelését is finanszírozni kell.
Ez különbözteti meg a helyzetet egy egyszerűen „rossz termésű” esztendőtől.
A műtrágya lehet a következő nagy probléma
A következő hónapok egyik kritikus kérdése a műtrágya ára és elérhetősége lehet.
A nitrogénműtrágyák előállítása különösen energiaigényes, ezért a földgáz árának változása közvetlenül megjelenhet a termelési költségekben. Cseh Tibor szerint az ősszel felhasznált készletek egy részét a gazdák még korábban vásárolták meg, a következő beszerzési időszak azonban már jóval nehezebb lehet.
Ha a gazdaságok kevesebb műtrágyát tudnak kijuttatni, annak hatása a következő évi hozamokban is megjelenhet.
Ehhez társul a gázolaj költsége: ősszel rövid időn belül kell finanszírozni a betakarítást, a terményszállítást, a talaj-előkészítést és a vetést. Vagyis éppen akkor nőnek meg a kiadások, amikor sok gazdaság bevétele az aszálykárok miatt jelentősen elmarad a tervezettől.
Heves vármegyében sem most kezdődött a probléma
A Minden, ami Eger az elmúlt hetekben már többször foglalkozott azzal, hogy az országos agrárválság Heves vármegyében is egyre érezhetőbb.
A „Gyenge év után újabb csapások – Heves vármegye gazdáit is szorongatja az agrárválság” című korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy nemcsak a terméshozamok romlottak, hanem a gazdaságok beruházási lehetőségei is beszűkültek. A mezőgazdasági beruházások visszaesése különösen rosszkor történik, hiszen éppen vízmegtartó beruházásokra, korszerű öntözésre, talajkímélő technológiákra és a szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó termesztési módszerekre lenne szükség.
Nem sokkal később a zöldség- és gyümölcstermesztők helyzetéről is írtunk. A Mátraalja gyümölcstermesztése, valamint Kál és környékének mezőgazdasága számára ugyancsak meghatározó kérdéssé vált a vízellátás és az öntözés költsége.
Heves vármegye mezőgazdasága sokszínű: a szántóföldi növénytermesztés mellett a Mátraalja és az Egri borvidék szőlőültetvényei, a gyümölcsösök, az állattartás és a kisebb családi gazdaságok egyaránt fontosak. Emiatt az országos agrárválság hatásai sem egyformán jelentkeznek, de a vízhiány és a növekvő termelési költség szinte valamennyi ágazat számára meghatározó kérdéssé vált.
Már nem egyetlen rossz évről van szó
A legnagyobb figyelmeztetés talán éppen ez.
Egy gazdaság egy gyengébb termést még képes lehet tartalékból átvészelni. Ha azonban egymást követik a szélsőséges időjárású évek, miközben magasak a termelési költségek és gyengék a felvásárlási árak, a veszteségek összeadódnak.
Az OTP Agrár korábbi elemzése szerint ezért az aszályt már nem egyszerűen időjárási problémaként, hanem a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségét, beruházási képességét és hosszú távú versenyképességét meghatározó gazdasági kockázatként kell kezelni.
A 2026-os ősz így különösen fontos időszak lehet.
Most dől el, mennyi repcét, búzát és árpát tudnak elvetni, milyen állapotban kerülnek a növények a télbe, és mennyi pénzt tudnak a gazdaságok a következő termés megalapozására fordítani.
Az idei aszály tehát nem feltétlenül ér véget az utolsó kombájn leállításával. A következményei 2027-ben is ott lehetnek a földeken.
Források
Világgazdaság – Történelmi válság sújtja a magyar mezőgazdaságot
Világgazdaság – Soha nem látott válság sújtja a magyar mezőgazdaságot
Agroinform – Az aszály átírja a repcevetés terveit
HungaroMet – Agrometeorológiai elemzés
Világgazdaság – Az aszály a mezőgazdaság egyik fő gazdasági kockázata
Borítókép: Idén a gazdák helyett az aszály aratott a magyar földeken. Fotó: Havrán Zoltán.