Kosarakba rakott zöldségek és gyümölcsök, kofák, vásárlók, napernyők és a háttérben Mezey János Jenő ruhaháza. Hevesy Sándor 1939-ben készült színes felvétele olyan Egert mutat, amelyből mára szinte minden eltűnt – maga a tér azonban továbbra is a város szíve.
A mai Dobó István térre elsősorban Eger reprezentatív főtereként gondolunk. Turisták, rendezvények, teraszok és a vár felé tartó sétálók töltik meg. Nyolcvan–kilencven évvel ezelőtt azonban egészen más hangok, illatok és színek uralták a teret: itt működött Eger egyik legfontosabb piaca.
Az 1939-es színes felvétel ennek a világnak egy különösen értékes pillanatát őrizte meg.
Piac tér, Kossuth tér, Dobó tér – ugyanaz a hely
A tér története jóval régebbi a ma ismert Dobó térnél. A hely már évszázadokkal ezelőtt Eger kereskedelmi központja volt. Az 1720-as évekből „város piacza”, illetve „váras piacza” elnevezés is ismert, az 1802-es összeírás pedig „Piatz”-ként említi. Régi forrásokban a Forum, Theatrum és Pyaach megnevezések is előfordulnak.
Nem véletlen tehát, hogy az egriek sokáig egyszerűen Piac térként ismerték.
Később az itt álló városházáról Városház térnek nevezték, majd megjelent a Dobó tér elnevezés is. A tér egy időszakban Kossuth Lajos nevét viselte, ezért a régi fényképek leírásaiban gyakran Kossuth térként találkozunk vele. A Minden, ami Eger oldalán már 2014-ben részletesen bemutattuk a tér elnevezéseinek történetét.
Dobó István tér elnevezés és története – Minden, ami Eger
1939: piac a város közepén
Hevesy Sándor felvételén nem ünnepi Egert látunk, hanem a város hétköznapjait.
Az asztalokon és kosarakban paradicsom, paprika, káposzta, tökfélék és más termények sorakoznak. Az árusok mellett vásárlók állnak, néhányan napernyővel védekeznek az erős napsütés ellen. Nincsenek egységes standok vagy modern pavilonok: ládák, fonott kosarak, egyszerű asztalok alkotják a piacot.
A fénykép azért is különleges, mert színesben mutatja meg az 1939-es Egert. Nem egy utólag kiszínezett fekete-fehér felvételről van szó, hanem korabeli színes technikával készült diáról.
A háttérben jól olvasható a MEZEY felirat. A képhez fennmaradt adatok szerint itt működött Mezey János Jenő ruhaháza. Így a fénykép nemcsak a piacot dokumentálja, hanem a két világháború közötti egri belváros kereskedelmi világából is megőrzött egy részletet.
A ruhaház történetéről az interneten elérhető, ellenőrizhető források sajnos jóval szűkösebbek, ezért az üzlet működéséről nem érdemes olyan további adatokat hozzátenni, amelyeket biztos forrás nem támaszt alá.
Hevesy Sándor nemcsak Eger főmérnöke volt
A fénykép készítője önmagában is érdekes személyiség.
Hevesy Sándor 1902-ben született Egerben, építészmérnökként dolgozott, 1929-től pedig a város főmérnöki hivatalának munkatársa, majd főmérnöke lett. Számos egri építkezéshez és városfejlesztési munkához kapcsolódott. Később a város műemlékeinek megőrzésében is jelentős szerepet vállalt.
Volt azonban egy másik szenvedélye is: fényképezett és filmezett.
A fennmaradt adatok szerint a két világháború közötti Eger eseményeit és hétköznapjait is rendszeresen megörökítette. A színes fényképezéssel is korán kísérletezett; munkásságának fennmaradt darabjai azért különösen értékesek, mert segítségükkel nem csupán fekete-fehérben képzelhetjük el a régi várost.
Az 1939-es piaci jelenet ennek az örökségnek egyik nagyszerű példája.
A piac még évtizedekig maradt
A második világháború után sem tűntek el azonnal az árusok a térről. A Dobó tér még az 1950-es és 1960-as években is piaci funkciót töltött be. A történeti összefoglalók szerint 1965-ig tartottak itt zöldség- és gyümölcsvásárokat, majd az új piac kialakításával ez az évszázados szerep megszűnt.
Ezzel Eger főtere fokozatosan elvesztette hétköznapi piactér jellegét, és egyre inkább reprezentatív városi térré, találkozóhellyé és turisztikai központtá vált.
A funkció megváltozott, a jelentősége azonban nem.
Eger városának hivatalos bemutatása ma is régi városközpontként és egykori piactérként ír a Dobó térről.
Egy fénykép, amelyen szinte hallani a piac zaját
Hevesy Sándor 1939-es diája azért különösen szerethető kordokumentum, mert nincs benne semmi ünnepélyes. Nem egy gondosan beállított városképet látunk, hanem az életet.
Valaki vásárol. Más alkuszik vagy beszélget. Az árus a portékája mögött várja a vevőket. A háttérben működnek az üzletek, az emberek pedig mennek a dolgukra.
A mai Dobó tér ugyanazon a helyen áll, de ez a kép emlékeztet rá, hogy Eger főtere évszázadokon keresztül nem csupán a város jelképe volt: itt vásároltak, találkoztak, kereskedtek és élték mindennapjaikat az egriek.
És talán éppen ezért találó az egyik legrégebbi neve: Piac tér.
Források
Dobó István tér elnevezés és története – Minden, ami Eger
Eger – egykor és most – Eger városi kiadvány
Dobó tér – Eger Megyei Jogú Város
Borítókép: Eger, a mai Dobó István tér (egykor Piac tér, Kossuth Lajos tér), piac Mezey János Jenő ruhaháza előtt, 1939. Fotó: Hevesy Sándor, Agfa–Mimosa színes dia.