1804. szeptember 18-án született Marco Casagrande olasz szobrász, akinek nevét Egerben akkor is nap mint nap látjuk, ha nem is tudunk róla. Az egri bazilika monumentális szobrászati díszítésének jelentős része az ő keze munkája: a lépcsősor négy hatalmas szentjétől a homlokzat allegorikus alakjain át a templombelső domborműveiig.
Marco Casagrande 1804. szeptember 18-án született az észak-itáliai Campea di Miane településen, egy népes család tizedik gyermekeként. Már fiatalon megmutatkozott szobrászi tehetsége, később a velencei Képzőművészeti Akadémián tanult.
Életének egyik meghatározó fordulata Egerhez és Pyrker János László érsekhez kötődött.
Pyrker hívására érkezett Egerbe
Pyrker korábban velencei pátriárka volt, így jól ismerte az itáliai művészeti életet. Miután 1827-ben az Egri Főegyházmegye élére került, nagyszabású építkezésbe kezdett: Hild Józsefet bízta meg az új egri főszékesegyház megtervezésével.
Az építkezés 1831-ben kezdődött, Casagrande pedig 1833-ban Pyrker hívására érkezett Magyarországra.
A fiatal olasz művész számára Eger hatalmas lehetőséget jelentett. Nem egyetlen szobrot kapott feladatul: a monumentális klasszicista templom szobrászati programjának egyik meghatározó alkotójává vált.
A főszékesegyház 1836-ra lényegében elkészült, ünnepélyes felszentelését 1837. május 6–7-én tartották. A belső művészeti kialakítás azonban még hosszú évtizedeken keresztül folytatódott.
Ezeket a szobrokat készítette Casagrande az egri bazilikánál
A legismertebb Casagrande-alkotásokkal már azelőtt találkozunk, hogy belépnénk a templomba.
A monumentális lépcsősor mellett négy, egyenként mintegy négy méter magas kőszobor áll.
Szent István király
A lépcsősor első részén áll Magyarország első királyának alakja. Szent István jelenléte különösen fontos az egri főszékesegyháznál, hiszen az egri püspökség alapítása is az államalapító királyhoz kötődik.
Érdekesség, hogy Casagrande nem szigorúan Szent István korának megfelelő viseletben ábrázolta a királyt. A két magyar uralkodó szobrán a 19. század magyaros történeti szemléletének hatása is felismerhető.
Szent László király
Szent István párjaként Szent László király szobra áll.
Eger történetében az ő alakja ugyancsak különleges jelentőségű. A középkori egri székesegyház fejlődésének egyik fontos időszaka az uralkodásához kapcsolódott, Szent László tisztelete pedig évszázadokon át jelen volt az egyházmegyében.
A két király együtt egyszerre jelképezi a keresztény magyar állam megszületését és megszilárdulását.
Szent Péter apostol
A magyar királyok mögött a kereszténység két legfontosabb apostolának egyike, Szent Péter magasodik.
Péter az apostolok vezetője, a katolikus hagyomány szerint az első római püspök. Legismertebb jelképe a kulcs, amely a „mennyek országának kulcsaira” utal.
Szent Pál apostol
A negyedik monumentális alak Szent Pál apostol.
Pált a kereszténység egyik legjelentősebb térítőjeként és tanítójaként tisztelik. Hagyományos ábrázolásain rendszerint könyvvel és karddal jelenik meg: előbbi leveleire és tanítására, utóbbi vértanúságára utal.
Így a bazilikához érkező látogatót tulajdonképpen két különleges páros fogadja: Szent István és Szent László a magyar keresztény királyságot, Péter és Pál pedig az egyetemes keresztény egyházat képviseli.
Hit, Remény és Szeretet a bazilika tetején
Casagrande munkája azonban nem ér véget a négy hatalmas szobornál.
Ha a bazilika főhomlokzatát magasabbra emelt tekintettel figyeljük, újabb alkotásaival találkozunk.
Az oszlopcsarnok felett látható Hit, Remény és Szeretet allegorikus szoborcsoportja ugyancsak Marco Casagrande munkája.
A három alak a keresztény hagyomány három isteni erényét személyesíti meg:
Hit – az Istenbe vetett bizalom,
Remény – az üdvösségbe és Isten ígéretébe vetett bizalom,
Szeretet – az Isten és az embertárs iránti szeretet.
A kompozícióban a Szeretet alakja kap kiemelt helyet.
A bazilika szobrászati díszítéséhez további angyal- és kerubalakok is kapcsolódnak. A szakirodalom Casagrandéhoz köti többek között a mellékhajók tetőpárkányának kerubjait, valamint a szentély angyalszobrainak munkálatait is; utóbbiakat később Huszár Adolf fejezte be.
Nemcsak kívül: odabent is körülvesznek bennünket Casagrande alkotásai
Aki belép a bazilikába, továbbra sem hagyja maga mögött az olasz mestert.
Casagrande készítette a templombelső számos domborművét is. A források ezek számát nem teljesen egységesen adják meg: az „Ezen a napon” összeállítása 28 falmezőt említ, míg művészettörténeti összefoglalók 24 Casagrande-reliefet tartanak számon.
A domborművek Jézus életének jeleneteit idézik fel, és a klasszicista belső tér szerves részeivé váltak.
A közelmúlt nagyszabású bazilikafelújítása során ezekre az alkotásokra is külön figyelmet fordítottak. Az Egri Főegyházmegye rekonstrukciós összefoglalója szerint a Casagrandéhoz kapcsolódó kőreliefeket restaurálták, a belső, eredetileg is gipszből készült domborműveket pedig kiegészítették, restaurálták és patinázó festéssel újították meg.
Egy olasz mester, akinek Eger lett az egyik legfontosabb magyarországi műhelye
Casagrande magyarországi munkássága nem korlátozódott Egerre. Később az esztergomi bazilika szobrászati díszítésén is dolgozott, és számos más magyarországi megbízást teljesített.
Eger azonban pályájának különösen fontos állomása maradt.
Itt találkozott össze Pyrker János László művészetpártolása, Hild József monumentális klasszicista építészete és Casagrande itáliai szobrászati tudása.
Az eredményt ma is bárki láthatja.
Amikor felsétálunk a bazilika lépcsőjén, Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál mellett haladunk el. Ha felnézünk a főhomlokzatra, a Hit, a Remény és a Szeretet alakjai magasodnak fölénk. Odabent pedig Casagrande reliefjei és szobrászati munkái folytatják azt a művészeti programot, amelynek kialakítása csaknem két évszázaddal ezelőtt kezdődött.
Marco Casagrande 1880. február 5-én halt meg az olaszországi Cison di Valmarinóban.
Szeptember 18-án, születésének évfordulóján ezért Egerben elég felnéznünk a bazilikára, hogy találkozzunk az örökségével.
Kapcsolódó cikkeink
Aki a régi Pestet megépítette – és Egernek is maradandó jelképet adott
Az Egri Bazilika titkai – 7 különlegesség, amiről még sok egrinek sincs tudomása
185 éve szentelték fel az egri bazilikát
Források
Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika
Egri Bazilika – a főszékesegyház története
Bánrévi Mónika: Itáliai mesterek öröksége Egerben
PestBuda – Marco Casagrande magyarországi munkássága
Borítókép: Az egri bazilika főhomlokzata Marco Casagrande szobraival. Fotó: Szinok Gábor.