Az Eger-patak partján húzódó Eszperantó sétány ma is a belváros egyik jellegzetes, virágokkal és zöldfelületekkel kísért gyalogos útvonala. Éppen ezért egy 1981-ben, illetve az 1980-as években készült fénykép érdekessége nem az, hogy egy mára eltűnt virágos sétányt mutat. Sokkal inkább az, hogy ugyanannak a ma is ismert egri helynek egy több mint negyven évvel korábbi arcát őrizte meg.
A Cronobook archív felvételein ott van az Eger-patak, a kő támfal, a gondozott virágágyás, a sétány fái és természetesen maguk az egriek is. A ruhák, a közvilágítás, az épített környezet részletei azonban már egyértelműen egy másik korszakba visznek vissza.
Az Eszperantó sétány már akkor is fontos gyalogos útvonal volt
A sétány szerepe alapvetően nem változott meg: összeköttetést teremt a történelmi belváros és Eger délebbi, zöldebb területei között. Az Egri Eszperantó Centrum leírása szerint a közterület a Dobó tértől az Eger-patak mentén, a Kossuth Lajos utcát keresztezve egészen a Petőfi térig, vagyis a strand és az Érsekkert bejáratának környékéig húzódik.
Egy 2011-es városi dokumentum már úgy beszélt róla, mint a helyiek és turisták egyik fő gyalogos útvonaláról. Ez jól mutatja, hogy a patakpart nem egyszerűen két pont közötti átjáró, hanem Eger belvárosi térszerkezetének régóta fontos része.
Az 1980-as évekbeli fényképen ugyanez a funkció szinte kézzelfogható. Emberek sétálnak egymás mellett, miközben a patakparti támfal tetejét hosszú, színes virágágyás kíséri.
Miért éppen Eszperantó?
A név mögött Eger kevésbé ismert kultúrtörténeti fejezete húzódik meg.
Az eszperantó helyi története jóval régebbi magánál a közterületnévnél. A második világháború után az egri eszperantó közösség 1957-ben szerveződött újjá, egy évvel később pedig már Észak-magyarországi Eszperantó Találkozót rendeztek Egerben. Az 1970-es években ismét megerősödött a mozgalom, 1974-ben létrejött a Magyarországi Eszperantó Szövetség Heves Megyei Bizottsága is.
1980-ra Heves megyében tíz eszperantó csoport működött, ezek közül három Egerben. Vagyis amikor az 1981-es fénykép készült, az eszperantó nem csupán egy régebbről megmaradt utcanév volt: a városban aktív közösség kapcsolódott hozzá.
A névadás évében viszont van egy érdekes ellentmondás
Itt érdemes óvatosnak lenni, mert még az Egri Eszperantó Centrum saját történeti anyagai sem ugyanazt az évszámot közlik.
A helyi eszperantó kultúra történetét feldolgozó összeállítás szerint 1972-ben kapta nevét a Dobó tér és a strand közötti Eszperantó sétány.
Az ugyanezen szervezet által közölt, az egri eszperantó emlékhelyeket bemutató összeállítás viszont 1976-ot jelöli meg a névadás éveként.
Ezért egyik évszámot sem érdemes teljes bizonyossággal tényként kezelni addig, amíg az eredeti korabeli városi – akkori tanácsi – névadási dokumentum nem tisztázza a kérdést. Az azonban biztos, hogy 1981-ben már Eszperantó sétányként ismerték a patakpartnak ezt a szakaszát.
1983-ban Zamenhof-emléktábla is került ide
A fénykép készítése után mindössze néhány évvel újabb emlékkel gazdagodott a sétány.
- augusztus 7-én avatták fel itt Ludwik Lejzer Zamenhof, az eszperantó megalkotójának emléktábláját. Az Egri Eszperantó Centrum adatai szerint a magyar és eszperantó nyelvű tábla a sétány egyik épületének falára került.
A név tehát nem pusztán megmaradt a várostérképen. Az eszperantó kulturális hagyománya napjainkig jelen van Egerben: a helyi közösség belvárosi eszperantó sétát is szervez, amelynek egyik állomása természetesen maga az Eszperantó sétány.
Sok minden megváltozott, de a patakpart szerepe megmaradt
A régi fotót a mai sétánnyal összevetve könnyű csak a különbségeket keresni. Pedig legalább ilyen érdekesek a folytonosságok.
A virágok például nem csupán az 1980-as évek sajátosságai voltak. A sétány ma is virágos, gondozott belvárosi terület, így a régi fénykép inkább annak bizonyítéka, hogy a növényekkel kísért patakparti séta hangulata hosszú ideje hozzátartozik ehhez az egri helyhez.
Az épített környezet viszont többször jelentősen átalakult.
A történelmi belváros nagyszabású rehabilitációja során az Eszperantó sétány is kiemelt helyszín lett. A város tájékoztatása szerint 2014 januárjában teljes körű munkák kezdődtek itt: közműépítés, díszburkolat kialakítása és új közösségi tér létrehozása szerepelt a programban.
A fejlesztés során a Dobó tér 6/A előtti területen 742,61 négyzetméternyi közterület újult meg, ebből több mint 191 négyzetméter zöldfelületként.
Maga a sétány tehát nem „tűnt el”, hanem folyamatosan változott és megújult – miközben eredeti szerepének jelentős részét megőrizte.
A régi fotó értéke éppen ebben rejlik
Az ilyen archív fényképek azért különlegesek, mert nem feltétlenül Eger legismertebb műemlékeit mutatják.
Nincs rajtuk várpanoráma, Bazilika vagy ünnepi Dobó tér. Helyettük azt láthatjuk, hogyan nézett ki egy hétköznapi séta Egerben 1981 körül.
A támfalon virágok sorakoznak, a fák között ott húzódik az Eger-patak, előttünk pedig emberek mennek a belváros, a strand vagy az Érsekkert irányába. A hely ma is felismerhető – mégis rengeteg apró részlet mesél arról, milyen volt Eger több mint négy évtizeddel ezelőtt.
Talán éppen ez teszi igazán szerethetővé ezt a fényképet: nem egy elveszett Egerre emlékeztet, hanem egy ma is velünk élő egri hely korábbi arcát mutatja meg.
Források
Egri Eszperantó Centrum – Az egri eszperantó kultúra története
Egri Eszperantó Centrum – Eszperantáliák Egerben
Egri Eszperantó Centrum – Egri belvárosi eszperantó séta
Eger.hu – A történelmi belváros rehabilitációja
Eger.hu – Eljött a nagy bontás ideje
Cronobook – Eszperantó sétány az Eger-patak mellett, 1980-as évek
Cronobook – Eszperantó sétány, Eger, 1981
Borítókép: Eszperantó sétány az Eger-patak mellett, Eger, 1980-as évek. Fotó: Cronobook.