Öt munkanap után már egészen más arcát mutatja a Nagy-Eged tetején rejtőző Szent Kereszt-kápolna. A szeptember 14-én folytatódott régészeti feltárás első hete szeptember 18-án zárult: az omladék alól egyre teljesebben bontakozik ki az évszázadokra elfeledett épület. A friss drónfelvételek pedig nemcsak a rom méreteit, hanem egészen különleges fekvését is megmutatják Eger és az Egri borvidék fölött.
Öt nap alatt hatalmasat változott a hegytető
Aki csak néhány nappal korábbi felvételeket látott a Nagy-Egedről, annak is feltűnő lehet a változás. A szeptember 18-án lezárt első munkahét végére a korábban földdel és omladékkal borított területen már egyre könnyebben értelmezhető az egykori Szent Kereszt-kápolna szerkezete.
Az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület első heti összefoglalójában Rákóczi Gergely feltárásvezető régész, a Dobó István Vármúzeum munkatársa és az egyesület alelnöke ismerteti az eddig elvégzett munkát. A beszámolót látványos drónfelvételek egészítik ki, amelyeken a kápolna romjai mellett a Nagy-Eged és az alatta elterülő táj is jól látható.
A légifelvételek különösen jól érzékeltetik azt, amit a földről nehéz átlátni: itt nem egy apró hegyi kápolna maradványairól van szó.
Inkább templom, mint egyszerű kápolna
A korábbi régészeti kutatások alapján az épület mintegy 22,5 méter hosszú, és méretei, valamint összetett alaprajza jóval meghaladják egy hagyományos fogadalmi vagy szőlőhegyi kápolna méreteit. A kutatók szerint inkább egy nagyobb falusi vagy mezővárosi templom léptékét idézi.
A feltárások során már sikerült azonosítani a kosáríves szentélyt, az északi oldalon kapcsolódó sekrestyét, a hajó falpillérei között kialakított négy oltárfülkét, valamint két csigalépcsőt. Különösen érdekes a nyugati homlokzat egykori homorúan hátraívelő kialakítása. Egyes felmenő falak több mint kétméteres magasságban maradtak meg.
A sekrestyében korábban összefüggő vakolt falszakasz is előkerült, amelybe 1780-as évszámot karcoltak. A régészeti értelmezés szerint ez az épület felhagyása előtti utolsó felújítás egyik fontos időbeli támpontja lehet.
Napról napra követtük, ahogy eltűnik a földhalom
A mostani összegzés egy olyan történet újabb állomása, amelyet a Minden, ami Eger az őszi munkák kezdete óta folyamatosan követ.
Már a feltárás első napjai után látványossá vált, milyen óriási változás zajlik a hegytetőn. Korábbi cikkünkben, az A halomból újra kápolna lett – napról napra bontakozik ki a Nagy-Eged elfeledett temploma című írásban bemutattuk, hogyan rajzolódott ki egyre határozottabban az épület alaprajza az omladék eltávolításával.
A negyedik nap újabb fordulatot hozott. Az egyesület szeptember 17-én már „szenzációs leletekről” és jelentős előrehaladásról számolt be. Erről a Szenzációs leletek kerültek elő a Nagy-Egeden – újabb titkokat fed fel a remetekápolna című cikkünkben írtunk részletesebben. Az egyesület akkori rövid közleménye még nem részletezte írásban valamennyi előkerült leletet, ezért azok pontos értelmezésében érdemes megvárni a régészek szakmai ismertetését.
Egy 280 éves történet is összeköti a jelent a múlttal
Az idei feltárás kezdőnapja sem véletlenül esett szeptember 14-re.
Ahogy korábban az Ezen a napon – 280 éve zarándokok lepték el a Nagy-Eged hegyét című cikkünkben bemutattuk, 1746. szeptember 14-én Felsőtárkányból egyházi körmenet indult a Nagy-Egeden álló Szent Kereszt-kápolnához. A zarándoklat hagyománya ezt követően még legalább két évtizedig fennmaradt.
Pontosan 280 évvel később, 2026. szeptember 14-én régészek és önkéntesek tértek vissza a hegyre, hogy folytassák az egykori szakrális hely feltárását.
A szeptemberi munkák előzményeiről már augusztusban beszámoltunk az Újra életre kel a Nagy-Eged legendás remetekápolnája – szeptemberben folytatódik az egri közösségi régészeti feltárás című cikkben. A kutatás a tavaszi eredményekre épül, és az őszi ásatási időszak a tervek szerint szeptember 25-ig tart.
A leletek már korábban is különleges történetről meséltek
A Nagy-Eged régészeti kutatása nem 2026-ban kezdődött. Már a 2020-as fémkeresős felderítések során gazdag leletanyag került elő.
A kutatók többek között 17–18. századi ezüstpénzeket, könyvvereteket, kegyérmeket és kis kereszteket találtak. Az érmék között I. Lipót, VI. Károly és II. Miksa Emánuel 1676 és 1724 között vert egykrajcárosai is szerepelnek. A kegyérmek és keresztek különösen fontosak, mert összhangban állnak azokkal a történeti forrásokkal, amelyek a hely búcsújáró és zarándokjellegéről tanúskodnak.
A területről ráadásul egy, a kápolnánál jóval korábbi tárgy, egy késő bronzkori tokos balta is előkerült. Ez arra figyelmeztet, hogy a Nagy-Eged régészeti története messze túlmutat a 18. századi remetekápolna korszakán.
A magasból érthető meg igazán, mi került elő
A most közzétett drónfelvételek egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy egyszerre mutatják meg az épületet és annak környezetét.
Az erdőből kibontakozó rom mögött feltárul az Egri borvidék szőlőkkel tagolt tája, távolabb pedig Eger és környéke. Innen válik igazán érzékelhetővé, milyen különleges helyre építették egykor a Szent Kereszt-kápolnát.
Néhány éve ezen a helyen még jórészt egy fákkal, bokrokkal és omladékkal borított halmot lehetett látni. Ma már falak, helyiségek, oltárfülkék, lépcsők és egy nagyméretű szentély részletei mesélnek arról az épületről, amely hosszú időre szinte teljesen eltűnt Eger emlékezetéből.
És mindez még csak az őszi feltárás első hetének eredménye.
A Nagy-Eged továbbra is őrzi a titkait – de most már napról napra kevesebbet.
Források
Minden, ami Eger – Ezen a napon: 280 éve zarándokok lepték el a Nagy-Eged hegyét
Minden, ami Eger – Újra életre kel a Nagy-Eged legendás remetekápolnája
Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – Régészet, a feltárások eredményei
Borítókép: A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna régészeti feltárása az első hét végén, 2026 szeptemberében. Fotó: remetekapolna.hu.