Aki Egerben jár, aligha megy el úgy a Frank Tivadar út mellett, hogy ne figyeljen fel a különös formájú épületre. A Bitskey Aladár Uszoda azonban jóval több egy fedett sportlétesítménynél. Makovecz Imre egyik különleges alkotása, az egri úszó- és vízilabdasport fontos otthona, 2025 óta pedig hivatalosan is műemlék.
Az uszodát szinte minden egri ismeri. Történetében azonban akad néhány olyan részlet, amelyről valószínűleg már jóval kevesebben hallottak.
A történet jóval 2000 előtt kezdődött
A mai épületet 2000-ben adták át, de Makovecz Imre már 1993-ban elkészítette a terveket. A Makovecz Imre Alapítvány dokumentációja szerint a megrendelő Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala volt.
Az új fedett uszodára nagy szüksége volt Egernek. A város korábbi, az 1960-as években épült fedett uszodáját szerkezeti problémák miatt 1988-ban lebontották, így hosszú éveken át hiányzott a megfelelő fedett létesítmény. A mostani uszoda alapkövét 1998-ban helyezték el, az épület pedig 2000 végére készült el.
A Minden, ami Eger egyik régi, 2014-es írása még külön kiemelte, mennyire türelmetlenül várta a város a fedett uszoda elkészültét. A létesítményt 2000. december 3-án nyitották meg.
Korábbi cikkünk: Bitskey Aladár Uszoda – Minden, ami Eger
Egy kevéssé ismert történet a tető fölött
Az épület leglátványosabb része kétségtelenül hatalmas faszerkezete. A medencetér fölött húzódó szerkezet nem egyszerű dekoráció: az épület egészének meghatározó szerkezeti és építészeti eleme.
A Makovecz Imre Alapítvány által közölt visszaemlékezésből egy különösen érdekes részlet is kiderül.
Pongor László statikus szerint a tervek két részletben készültek, a munka pedig évekre leállt, majd később indult újra. Makovecz első vázlataiban már megjelentek a földről induló hatalmas ívtartók.
És itt jön az a részlet, amit valószínűleg kevés egri ismer:
a tetőszerkezet egyetlen rácseleme mintegy 9×20 méteres volt.
Egy ekkora fa szerkezeti elem beemelése komoly technológiai feladatnak számított. Pongor László később az első rácselem téli estén történt beemelését pályafutása egyik különleges pillanataként idézte fel.
Maga a csarnok 54 méter hosszú, szerkezete pedig mindkét végén kontyolt.
Miért néz ki ennyire másképp?
Fotó: eger.hu
Makovecz Imre építészetében a ház nem egyszerűen falakból és tetőből álló tárgy volt. Épületeit gyakran élő szervezetként képzelte el.
A Nemzeti Archívum összefoglalója szerint munkáiban az organikus formák, a magyar népi építészeti hagyományok és a természetes anyagok találkoztak. A fát nem pusztán burkolatként vagy díszként, hanem valódi szerkezeti anyagként alkalmazta. Az egri Bitskey uszodát is Makovecz jellegzetes későbbi alkotásai között tartják számon.
Ezért érezheti úgy az ember a medencetérben, mintha nem egy hagyományos sportcsarnokban lenne. A hatalmas ívelt faelemek bordázatra, egy óriási élőlény vázára vagy akár egy fordított hajótestre is emlékeztethetnek.
Éppen ez Makovecz építészetének egyik sajátossága: az épületet nemcsak használni, hanem érzékelni és értelmezni is lehet.
Az óratoronyra is érdemes egyszer más szemmel felnézni
Az épület Frank Tivadar út felőli részének egyik legkülönösebb eleme az óratorony.
Sokan naponta elhaladnak mellette, mégis ritkán állunk meg megnézni. A fehér, ívelt torony és a fölé magasodó, szárnyra vagy árbocra emlékeztető szerkezet ugyanannak az organikus építészeti gondolkodásnak a része, amely az egész uszodát meghatározza.
Nem véletlen, hogy a Nemzeti Archívum Makovecz Imréről készült összeállításában éppen az egri Bitskey uszoda óratornyáról készült fényképet is bemutatja.
De ki volt Bitskey Aladár?
Az épület neve mögött Eger úszósportjának egyik meghatározó alakja áll.
Bitskey Aladár egri úszó és később úszóoktató volt, magyar bajnoki címeket szerzett és Európa-bajnokságokon is eredményesen szerepelt. A sportolói pályafutását követően generációkat tanított úszni Egerben. Az NSÜ mai ismertetője is a város híres úszójaként és edzőjeként emlékezik rá.
Az ő neve így nem egyszerűen felkerült az épület homlokzatára: összeköti a modern sportuszodát Eger jóval régebbi úszóhagyományaival.
Egy uszoda 1500 emberrel
Az épület méretei sem hétköznapiak.
A jelenlegi hivatalos adatok szerint a Bitskeyben található:
- egy 50×21 méteres, nyolcpályás, 2,2 méter mély versenymedence,
- egy 16×8,5 méteres, 0,9 méter mély tanmedence,
- pezsgőmedence,
- szaunák és infrakabin,
- valamint edzőterem és további szolgáltatások.
Az épület egyidejű maximális befogadóképessége 1500 fő.
Az uszoda az elmúlt negyedszázadban úszóversenyek, vízilabda-mérkőzések, diákolimpiai események, búvárversenyek és nemzetközi tornák egész sorának adott otthont.
2026 márciusában például az 5. Eger Város Kupájára 440 versenyző érkezett, húsz ország képviseletében.
Huszonöt évesen műemlék lett
Az épület történetének egyik legfontosabb új fejezete 2025-ben kezdődött.
A mindössze negyedszázados Bitskey Aladár Uszodát nemzeti emléknek minősülő műemlékké nyilvánították. A védelem 2025. június 6-tól hatályos, az épület pedig az I. kategóriába került.
Erről korábban a Minden, ami Eger is részletesen beszámolt:
Műemlék a Bitskey uszoda – közelebb az állami átvétel
Ez különösen érdekes helyzet: nem egy több száz éves egri palotáról vagy templomról beszélünk, hanem egy 2000-ben átadott, ma is eredeti funkcióját betöltő sportépületről, amelynek építészeti értékét már most hivatalos műemléki védelem óvja.
2026-ban új korszak kezdődött
Az uszoda története napjainkban is változik.
A kormány 2025 decemberében döntött az állami tulajdonba vételhez szükséges intézkedésekről, és 2026. január 1-jétől a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség vette át az üzemeltetést.
A háttérben komoly műszaki problémák is álltak. Az önkormányzat tájékoztatása szerint többek között a légtechnikai rendszer, a vízgépészet és a belső faszerkezet állapota miatt vált szükségessé a beavatkozás.
A felújítás előkészítésére bruttó 370 millió forintos egyedi támogatás nyílt meg; az önkormányzati dokumentumok szerint a támogatás folyósítása is megtörtént.
Vagyis a Bitskey története korántsem lezárt történet: 2026-ban egyszerre zajlik a műemléki érték megőrzése, az üzemeltetés új rendszerének kialakítása és a szükséges korszerűsítés előkészítése.
Az egri úszósport történetének újabb rétege
A Bitskeyt igazán akkor lehet megérteni, ha nem önmagában nézzük.
A közelben áll a legendás Bárány uszoda, és ezen a városrészen több mint száz éve egymást követik Eger úszósportjának fontos helyszínei.
Korábbi cikkeinkben már több alkalommal foglalkoztunk ezzel a különleges örökséggel:
1920 áll a hátoldalán – egy különleges régi fotó nyomában az egri strandon
Bárány István Sportuszoda rövid története
Eltűnt Eger – helyek, amelyek már csak az emlékeinkben élnek
A régi Férfi uszodától és a Báránytól a mai Bitskeyig ugyanaz a történet folytatódik: Egerben az úszás nem egyszerűen sportág, hanem több generáción át öröklődő városi hagyomány.
Legközelebb érdemes felfelé is nézni
A Bitskey Aladár Uszodába legtöbben természetesen úszni, edzésre vagy mérkőzésre érkeznek.
Pedig érdemes egyszer másként is körülnézni.
Megfigyelni a hatalmas faíveket, a bordázott tetőt, az óratornyot, a különös vonalakat és azt, hogyan próbált Makovecz Imre egy alapvetően funkcionális sportcsarnokból saját karakterrel rendelkező épületet létrehozni.
Talán éppen ez a Bitskey egyik legérdekesebb tulajdonsága.
Eger egyik legismertebb épülete – amelyben még mindig vannak olyan részletek, amelyeket sok egri sem ismer.
Források
Minden, ami Eger – korábbi cikkeink
Bitskey Aladár Uszoda – 2014
Műemlék a Bitskey uszoda – közelebb az állami átvétel
1920 áll a hátoldalán – egy különleges régi fotó nyomában az egri strandon
Bárány István Sportuszoda rövid története
Eltűnt Eger – helyek, amelyek már csak az emlékeinkben élnek
További források
Visit Eger – Bitskey Aladár Uszoda
Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség – Bitskey Aladár Uszoda
Makovecz Imre Alapítvány – Sportuszoda, Eger
Eger.hu – Az államhoz kerül és megújul a Bitskey uszoda
Magyar Közlöny – az uszoda állami tulajdonba vételéről
Nemzeti Archívum – 90 éve született Makovecz Imre
TV Eger – 20 ország válogatott úszói versengtek a Bitskeyben