Egerben egy utcanévtábla sokszor jóval többet jelent egyszerű eligazításnál. Vannak nevek, amelyek évszázadokon át fennmaradtak, másokat politikai korszakok írtak át, megint mások egy régi mesterség, fogadó, piac vagy a város történetének valamely nevezetes alakja emlékét őrzik. Ha egymás mellé tesszük a régi térképeket és a mai utcanévjegyzéket, szinte Eger története rajzolódik ki előttünk.
Különösen érdekes ebből a szempontból az 1887-es egri kataszteri térkép. Ezen már számos olyan név olvasható, amelyet közel 140 évvel később is használunk.
Egy 1887-es térképen sok mai utca már felismerhető
Az 1887-es térkép egyik legnagyobb érdekessége, hogy Eger utcahálózatának jelentős része ma is azonosítható rajta. Megtaláljuk többek között a Kertész, Maklári, Almagyar, Diófakút, Kisvölgy, Malom és Árpád utcát, valamint a Torok közt, Árva közt és Tündérpartot.
Ugyanakkor a térkép egy egészen más várost is mutat. Az Egrinapok korábbi összeállítása például felhívta a figyelmet arra, hogy akkor még létezett Sors utca, másként nézett ki a mai Klapka utca környéke, az Eszperantó sétány még nem alakult ki, és a mai Reményi Ede tér környezetében nagy parkok terültek el.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég külön is foglalkoztunk az egyik legkülönösebb eltűnt névvel: a Lutri köz és a Sors utca elnevezése a szerencsejáték világához kötődött. Ez remek példája annak, hogyan őrizhette meg egy utcanév a város hétköznapi életének egy ma már elfeledett részletét.
Lutri köz és Sors utca a régi Egerben – Minden, ami Eger
A Dobó térnek sem mindig Dobó tér volt a neve
Talán a legismertebb példa a mai Dobó István tér.
A tér történetéről már 2018-ban írtunk a blogon. Legkorábbi elnevezései a piachoz kapcsolódtak: az 1720-as évektől „váras piacza” néven is említették, az 1802-es összeírásban „Piatz” szerepel, más régi források pedig Forum, Theatrum vagy Pyaach alakban jelölték. Később Városház tér, majd Dobó tér lett, egy időszakban pedig Kossuth Lajos térként ismerték.
A Dobó István tér elnevezésének története – Minden, ami Eger
Ez azért is érdekes, mert a mostani cikk borítóképének helyszíne éppen ez a tér. A felvétel az 1920-as évek Egerét idézi, amikor a mai belváros üzleteinek, piacainak és kis kereskedéseinek világa még egészen más képet mutatott.
Volt, hogy maga a környék adott nevet az utcának
A régi utcanevek nem feltétlenül híres emberektől származtak. Sokkal természetesebb módon alakultak ki.
Egy fogadó, templom, mesterség, piac, híd vagy az utca valamely jellegzetessége elegendő lehetett ahhoz, hogy az egriek elnevezzenek róla egy helyet.
Erre jó példa a mai Zalár József utca, amelyet korábban Oroszlán utcának neveztek. A név egy egykori Oroszlán nevű fogadó emlékét őrizte. Az utca északi végén pedig ott volt a régi Halaspiac. Erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben is.
Oroszlán utcától a Zalár József utcáig – Minden, ami Eger
Hasonló történetet őriz a Harangöntő utca. Itt nem egy később kitalált romantikus elnevezésről van szó: a környéken valóban működtek harangöntők, és a mesterség olyan erősen összeforrt a hellyel, hogy az utcanév máig fennmaradt.
Ahol a harangok születtek – az egri Harangöntő-ház története
Egyetlen utca, fél tucat név
Eger egyik legszebb példája a mai Kossuth Lajos utca.
A város történetének különböző korszakaiban több elnevezése is volt. Ismerték Hatvani utcának, Urak utcájának, Barátok utcájának, Hosszúpince utcának, Kaszárnya utcának és Káptalan utcának is. Az elnevezések szinte mindig az utca éppen aktuális szerepéről vagy jellegzetes épületeiről árulkodtak.
A Barátok utca például a ferencesekhez kötődött, a Káptalan utca pedig arra emlékeztetett, hogy itt sorakoztak a kanonokok rezidenciái.
Kossuth Lajos utca, amelyben régen a kanonokok rezidenciái voltak – Minden, ami Eger
Várvédők, honvédek és híres egriek kerültek az utcatáblákra
A történelmi emlékezet egy másik rétege akkor jelent meg, amikor egyre több közterületet neveztek el személyekről.
Eger esetében természetesen különösen erős az 1552-es várvédelem emlékezete. Dobó István mellett Mekcsey István és más, a vár történetéhez kapcsolódó személyek neve is bekerült a város térképére.
Az 1848–49-es szabadságharc emlékezete ugyancsak erősen jelen van. Klapka György, Knézich Károly és Lenkey János neve ma is része Eger földrajzi névrendszerének. A korábbi összefoglalások szerint a várvédelemhez kötődő elnevezések között olyan nevek is megjelentek, mint a Bástya vagy a Janicsár.
De Eger saját nagy alakjairól sem feledkezett meg.
Utcanevek őrzik többek között Csiky Sándor, Grónay Sándor, Rózsa Károly, Breznay Imre, Markhot Ferenc és Szvorényi József emlékét is. Így a várostérkép egyfajta szabadtéri helytörténeti lexikonná vált.
Az elveszített országrészek nevei is megjelentek
Külön csoportot alkotnak azok az egri utcák, amelyek magyar történelmi városok nevét viselik.
A déli városrészen találjuk például az Aradi, Brassói, Kassai, Pozsonyi és Szabadkai utcát. Ezek a nevek a 20. századi magyar történelem emlékezetének sajátos lenyomatai. Az utcanévrendszer tehát nemcsak Eger helyi történetét, hanem az ország történelmi változásait is tükrözi.
A politika is újra és újra átírta a térképet
Az utcanevek változásának egyik legerősebb mozgatója a 19–20. században a politika lett.
Rendszerváltások után korábbi személyek és fogalmak kerültek le a táblákról, mások pedig fel. Így fordulhatott elő, hogy ugyanaz az egri utca egy emberöltő alatt több különböző nevet is viselt.
Ez néha komoly fejtörést okoz a régi fényképek, képeslapok és újsághírek azonosításakor. Ha egy száz évvel ezelőtti képaláírásban Kossuth tér, Káptalan utca vagy Oroszlán utca szerepel, a mai olvasónak már tudnia kell, melyik mai közterületet keresse.
Éppen ezért különösen értékes az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem könyvtárának Beszélő utcanevek helytörténeti adatbázisa, amelyet az egyetem Eger történetének elektronikus forrásai között is ajánl.
E-források Eger történelméhez – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Egy utcanév néha többet őriz meg, mint egy emléktábla
Talán ez teszi igazán izgalmassá Eger utcaneveit.
Harangöntő – egy mesterség.
Oroszlán – egy régi fogadó.
Halaspiac – egy eltűnt kereskedelmi hely.
Barátok – egy szerzetesrend.
Káptalan – az egyházi város emléke.
Dobó, Mekcsey, Knézich, Lenkey – Eger és Magyarország történelmének alakjai.
És vannak olyan nevek – Kertész, Maklári, Almagyar, Kisvölgy vagy Tündérpart –, amelyek már az 1887-es térképen is ott vannak, és ma is ugyanúgy eligazítják az egrieket.
Eger utcanevei ezért nem pusztán címek. A város történetének apró, mindennap használt emlékei. Olyan múltbeli történeteket őriznek, amelyek mellett naponta elmegyünk – csak fel kell néznünk az utcatáblákra.
Kapcsolódó cikkek
A Dobó István tér elnevezésének története
Lutri köz és Sors utca a régi Egerben
Oroszlán utcától a Zalár József utcáig
Kossuth Lajos utca, amelyben régen a kanonokok rezidenciái voltak
Ahol a harangok születtek – az egri Harangöntő-ház története
Források
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – E-források Eger történelméhez
Egrinapok – Várostérkép 1887-ből
Qulto – Eger helyismereti digitális gyűjtemény
HEOL – Ideológiák és rendszerváltások az egri utcanevekben – háttérforrásként felhasználva.
Borítókép
A Kalapház a Dobó téren az 1920-as években. A régi egri utcakép nemcsak az eltűnt épületeket és üzleteket idézi fel: maga a tér is több nevet viselt története során, Piac térként, Városház térként és Kossuth térként is ismerték. Fotó: Nagy Ádám / Facebook