1596 szeptemberének első felében Eger ismét egy nagy török támadás árnyékában élt. III. Mehmed szultán hadjárata Magyarországon zajlott, Hatvan nem sokkal korábban keresztény kézre került, és egyre valószínűbbé vált, hogy Eger lesz az oszmán had következő nagy célpontja. Szeptember 12-én az ostrom még nem kezdődött el – nyolc nappal később azonban már teljes volt az ostromzár Eger körül.
Hatvan után Eger következett
1596 a tizenöt éves háború egyik meghatározó esztendeje volt. A harcok során III. Miksa főherceg háromhetes ostrom után elfoglalta Hatvant. A vár elfoglalását vérengzés követte, amelyben az egri külföldi zsoldosok egy része is részt vett.
A történet hamarosan Egerben folytatódott.
A királyi hadvezetés számított arra, hogy az oszmán had Eger ellen fordulhat, ezért az egri vár védőinek létszámát mintegy 7000 főre egészítették ki.
Ez fontos pontosítás a korábbi változathoz képest: nem 3400 fővel számolunk, hanem ennél a cikknél a megadott forrás körülbelül hétezer fős véderőt közöl.
Szeptember 12. – még volt idő készülni
- szeptember 12-én még nem állt teljes ostromzár Eger körül.
Nem dörögtek az ostromágyúk, nem indult meg a falak módszeres rombolása, és a városért folyó háromhetes küzdelem még a jövő volt.
De már csak nyolc nap volt hátra.
Eger védelmének helyzete ráadásul korántsem volt megnyugtató.
A várat az előző évtizedekben jelentősen átépítették. Francesco Pozzo, Martino Remiglio, Paolo Mirandola, majd Ottavio Baldigara neve is összekapcsolódott az erődítések korszerűsítésével. Az 1570-es években Baldigara tervei alapján új-olasz rendszerű fülesbástyák építésébe kezdtek.
A nagyszabású munkák azonban elakadtak.
A belső várban csak a délkeleti és az északkeleti fülesbástya készült el, és egy korabeli várvizsgáló bizottság kritikán alul gyengének minősítette a védelmet. Gondot jelentett a zsoldfizetés elmaradása és a katonaság rossz helyzete is.
Vagyis Eger papíron korszerűbb erőd volt, de korántsem volt sebezhetetlen.
Nyáry Pálra várt a nehéz feladat
A vár kapitánya Nyáry Pál volt.
Neki kellett felkészítenie Egert arra a támadásra, amelynek nagyságrendjét már az is jelezte, hogy az oszmán sereget maga III. Mehmed szultán vezette.
A szeptember 12-i Eger történetének éppen ez adja a feszültségét.
A csata még nem kezdődött el.
De a városnak már készülnie kellett rá.
Szeptember 20-án bezárult a gyűrű
Nyolc nappal később már egészen más kép fogadta volna azt, aki Eger környékére érkezik.
1596. szeptember 20-án teljessé vált az ostromzár a város körül.
Ezzel kezdetét vette Eger 1596-os ostroma. A török támadást személyesen III. Mehmed irányította.
A vár védőire körülbelül háromhetes küzdelem várt.
Az oszmánok először a várost támadták. Kétheti tartós ostrom után, október 4-én a védők feladták a várost és visszahúzódtak a várba.
A török tüzérség még aznap megkezdte a vár ágyúzását.
A külső várban egyre súlyosabb lett a helyzet
A külső vár védelmét teljes egészében zsoldosokra bízták.
Az ostrom egyik tragikus mozzanata akkor következett be, amikor a katonák bort követeltek Nyáry Páltól. Egy részeg katona miatt az ágyúpor lángra lobbantotta a várárokban előkészített rőzsét.
A tűz idő előtt tört ki.
Pánik keletkezett.
A külső vár védői rendezetlenül menekültek a belső vár bejárata, a Sötét-kapu felé, miközben az oszmán csapatok egyre erősebben szorították őket.
Közben a törökök aknákat vezettek a falak alá. A délkeleti fülesbástya alá ásott akna elhárítására önkéntesek indultak – közöttük Stella építész –, de az akna felrobbanásakor életüket vesztették.
További robbanások rongálták meg a falakat.
A védők helyzete egyre reménytelenebbé vált.
Eger végül elesett
Előbb a zsoldosok, majd a magyar védők is úgy döntöttek, hogy szabad elvonulás fejében feladják a várat.
A történet azonban tragikus véget ért.
A következő napon kivonuló katonákra a janicsárok rátámadtak. A külföldi zsoldosokat – a hatvani vérengzés megtorlásaként – megölték, míg a magyar védőket fogságba hurcolták.
Eger török kézre került.
Közel egy évszázados korszak kezdődött
A törökök a vár elfoglalása után hamar hozzákezdtek az erődítések kijavításához.
Az Alsó-kapu elé megépítették a Törökkertnek nevezett kapuvédőművet, a belső vár déli oldalán pedig két ágyúdombot alakítottak ki. Ezek közül a keleti a ma is ismert Szépbástya.
Eger ezt követően fontos oszmán katonai központ lett, ahonnan Felső-Magyarország települései és várai ellen indultak portyák.
A török uralom csak évtizedekkel később ért véget.
1687 decemberében Eger ismét keresztény kézre került.
Szeptember 12-én mindez még a jövő volt
Éppen ezért érdekes visszatérni 1596. szeptember 12-éhez.
Eger még szabad volt.
A vár falai álltak.
Nyáry Pál még készülhetett a védelemre.
Az ostrom még nem kezdődött el.
De a hadjárat eseményeiből már egyre világosabban kirajzolódott, hogy Eger következhet.
Nyolc nappal később bezárult az ostromgyűrű.
Néhány héttel később pedig Eger történetének egy teljesen új, közel egy évszázadon át tartó fejezete kezdődött el.
1596 őszén már sejteni lehetett, mi következik.
Kapcsolódó cikk
Források
Eger ostroma (1596) – Wikipédia
Eger vára – Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái
Borítókép: Eger és vára 1596-ban. Wilhelm Dilich ábrázolása az 1600-ban megjelent könyvéből. A metszet különösen értékes forrás, mert mindössze néhány évvel Eger 1596-os török elfoglalása után készült.