A szüret kívülről nézve egyszerűnek tűnhet: amikor megérett a szőlő, leszedik. A valóság ennél jóval összetettebb. A megfelelő időpont kiválasztása, a szőlő egészségi állapota, cukor- és savtartalma, az időjárás, majd a gyors és kíméletes feldolgozás egyaránt meghatározza, milyen bor kerül később a pohárba.
Bálint gazda kertészeti oldalának szüreti összefoglalója ma is jól használható alapokat ad ehhez. Egerben pedig mindez nem pusztán kertészeti ismeret: az Egri borvidéken évszázadok óta az ősz egyik legfontosabb munkája a szüret.
2026 ráadásul ismét megmutatta, hogy nincs két egyforma évjárat.
Nem a naptár dönti el, mikor kell szüretelni
Az egyik legfontosabb szabály, hogy a szőlőt nem egyszerűen egy előre kijelölt napon kell leszedni.
Az optimális szüreti időpont meghatározásakor figyelembe kell venni a fajta sajátosságait, a fürtök egészségi állapotát, a cukortartalmat, a savakat, az időjárást és természetesen azt is, milyen bort szeretne készíteni a borász.
Bálint gazda összefoglalója szerint az optimális időben leszedett és feldolgozott egészséges szőlőből nyerhető megfelelő mennyiségű és minőségű must. Száz kilogramm egészséges szőlőből átlagos körülmények között nagyjából 72–75 liter must préselhető, miközben 25–28 kilogramm törköly marad vissza.
A cukortartalom mérésére refraktométert vagy mustfokolót használnak. Ez azonban csak az egyik adat: a modern borászatban a szüret időpontjáról ennél jóval összetettebb vizsgálatok alapján döntenek.
Egerben régen Szent Mihály napja volt fontos határpont
Az Egri borvidék történetében a szüretnek külön rendje volt.
A borvidék saját történeti összefoglalója szerint az egri szüret kezdetét hagyományosan szeptember 29-éhez, Szent Mihály napjához kötötték. Régen a kezdés időpontját a városi tanács határozta meg, és azt két héttel korábban dobossal hirdették ki a városban.
A szüretre előre készültek: megtisztították az eszközöket, kimosták és beáztatták a hordókat, majd amikor elérkezett a kijelölt időpont, szinte az egész közösség megmozdult.
A kisebb gazdáknál családtagok, rokonok és szomszédok segítettek, a nagyobb birtokokon pedig napszámosokat is alkalmaztak. A hagyományos munkamegosztásban általában több szedőhöz tartozott egy puttonyos, aki a leszedett termést a szüreti kádhoz vitte.
Erről a régi világról nemrég részletesen írtunk a Minden, ami Eger oldalán is:
Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket – ilyen volt a szüret Egerben a 60-as, 70-es években
Az archív felvételek egészen más léptékű kézi munkáról mesélnek. 1962 októberében például a Dobó István Termelőszövetkezet 520 hold közös művelésű szőlőjében 300 emberrel kezdték meg az egri leányka szüretelését.
2026-ban viszont már augusztusban megkezdődött a munka
Ha egymás mellé tesszük a régi Szent Mihály-napi hagyományt és a mostani helyzetet, látványos a különbség.
2026-ban az Egri borvidéken már augusztus közepén elkezdődött a szüret: elsőként az Irsai Olivér került sorra. Eger városának augusztus 17-i tájékoztatása szerint a rendkívül meleg és aszályos nyár kisebb szemeket és kevésbé telt fürtöket eredményezett.
Szeptember elején az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kísérleti Szőlőültetvényein is arról számoltak be, hogy az aszály erősen eltérően érintette az egyes fajtákat. A kékfrankos például az első tapasztalatok alapján viszonylag jól viselte a szélsőséges körülményeket.
Ez különösen jól mutatja Bálint gazda tanácsának lényegét: nem a naptárt kell nézni, hanem a szőlőt.
A szeptember 29-i hagyomány történeti emlék maradt, miközben egy meleg, száraz évben egyes fajták akár másfél hónappal korábban is szüretre érettek.
Az Egri borvidéken ráadásul nem mindenhol lehet gépekre hagyatkozni
A szüret technológiája rengeteget változott, de Eger környékén a kézi munka korántsem tűnt el.
Ennek egyik oka maga a táj.
A borvidék hegyes-völgyes területein vannak olyan meredek szőlők, ahol a nagy szüretelőgépek használata nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges. Ennek talán legismertebb példája a Nagy-Eged-hegy, ahol a jelentős szintkülönbségek miatt ma is komoly fizikai munkát jelent a szőlő betakarítása.
Így miközben a modern borászatban már precíziós műszerek, korszerű feldolgozók és szabályozott erjesztés segítik a munkát, bizonyos egri dűlőkben maga a szüret még mindig meglepően közel áll ahhoz, amit elődeink végeztek.
A leszedett szőlővel még csak elkezdődik a történet
A szüret után kulcsfontosságú, hogy az alapanyag megfelelő állapotban és lehetőleg gyorsan a feldolgozóba kerüljön.
A szőlőből kinyert must ezután indul el azon az úton, amelynek végén bor lesz belőle.
Bálint gazda összefoglalója szerint 15–17 Celsius-fokos pincében a must erjedése általában néhány napon belül intenzívvé válik. A folyamat során természetes veszteséggel is számolni kell, később pedig az első fejtésnél seprő keletkezik.
A korszerű pincészetekben természetesen ennél jóval pontosabban szabályozható az erjedés, de az alapelv ugyanaz maradt: jó bort csak megfelelő minőségű szőlőből lehet készíteni.
Ezért olyan meghatározó pillanat a szüret időpontjának kiválasztása.
Egerben a szüret ma is több mezőgazdasági munkánál
A szőlő betakarítása közben egy másik hagyomány is tovább él: a szüret közösségi esemény.
- szeptember 12-én a Szépasszony-völgyben szüreti felvonulással, szőlőkoszorúval, mustkóstolással, pincetúrákkal, néptánccal és családi programokkal idézték fel a régi hagyományokat. Szeptember 19-én pedig az egri Síkhegyen rendeztek szüreti pikniket és látványszüretet.
A Minden, ami Eger már a szezon elején összegyűjtötte a térség fontosabb szüreti rendezvényeit is:
Egerszóláttól Gyöngyösön át Egerig ma is számos rendezvény őrzi annak emlékét, hogy a szőlő betakarítása egykor egész településeket megmozgató esemény volt.
Az egri egyetem kőlyuktetői szőlőbirtokán pedig idén családi szüretet is tartottak, amely ismét megmutatta a munka közösségi oldalát. Erről szintén beszámoltunk:
Sok minden megváltozott, de a szőlő diktál
Régen Egerben dobos hirdette ki, mikor kezdődhet a szüret. Később puttonyosok százai járták a hatalmas szőlőterületeket. Ma már műszerekkel mérik az érettséget, korszerű gépek dolgoznak a szőlőkben és modern technológia várja a termést a pincészetekben.
Egy alapvető szabály azonban évszázadok alatt sem változott.
A szőlőt akkor kell leszedni, amikor elérkezett az ideje.
És hogy pontosan mikor érkezik el ez a pillanat, azt végső soron továbbra sem a naptár, hanem a fajta, a termőhely, az időjárás és maga a szőlő határozza meg.
2026 szélsőségesen száraz, meleg időjárása az Egri borvidéken különösen szemléletes példát adott erre.
Források
Minden, ami Eger:
Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket – ilyen volt a szüret Egerben a 60-as, 70-es években
Jönnek a vidám szüreti mulatságok – Egerben és Heves vármegyében is egymást érik a szeptemberi programok
Családi szüret az egri egyetem szőlőbirtokán
Külső források:
Bálint gazda kertje – Amit a szüretről fontos tudni!
Egri Borvidék – szüreti hagyományok és borvidéki magazin
Eger.hu – Elkezdődött a szüret az Egri Borvidéken
Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa – aktuális szakmai információk
Egri Borvidék – Szüret Magyarország egyik legmeredekebb dűlőjében
Magyar Bor – Szüreti piknik a Síkhegyen
Borítókép: egri szüret – Egri borvidék