Ma már csak egy szélesebb erdei út, egy feltűnően egyenletes töltés, bevágás vagy néhány régi műtárgy árulkodik róluk. Pedig a Bükkben alig néhány emberöltővel ezelőtt olyan kiterjedt erdei vasúti hálózat működött, amelynek sínpárjai a hegység magasabb részeire is felkapaszkodtak. A régi pályák jelentős része eltűnt, de nyomvonaluk sok helyen ma is járható – így különleges ipar- és erdészettörténeti túraútvonalakká váltak.
A Turista Magazin az ország egykori erdei vasútjainak nyomába eredő összeállítása jó apropót ad arra, hogy közelebbről is megnézzük a Heves vármegyéhez szorosan kötődő bükki kisvasutak világát. A Szilvásvárad feletti Nagy-fennsíkon ugyanis valaha ott zakatoltak a favonatok, ahol ma turisták járják az erdőt.
A Bükk-fennsík erdejében ma is felismerhető a vasút helye
A cikk borítóképén látható erdei út nem egyszerű turistaösvény: a Bükk-fennsíki kisvasút egykori nyomvonalának egyik szakasza.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság történeti összefoglalója szerint a Szalajka-völgy–Tótfalu-völgy kisvasútja már 1910-ben működött. A vonal a mai Szilvásvárad térségében kapcsolódott az Eger–Szilvásvárad–Putnok nagyvasúthoz. A hegyek között azonban ennél sokkal összetettebb rendszer alakult ki.
A fennsíkon megépült egy 600 milliméter nyomtávú kisvasút, amely többek között a Káposztáskert-lápa és az Őserdő térségét érintette. Az alsó és felső hálózat közötti jelentős szintkülönbséget egy kettős vágányú siklópályával hidalták át. Az 1930-as évek környékén Bánkút felé is újabb szárnyvonal épült.
A mai békés erdőt járva nehéz elképzelni, milyen komoly szállítási rendszer működött itt.
Nem turistáknak építették
Az erdei kisvasutak eredeti feladata egyáltalán nem a kirándulók szállítása volt.
Az Eger–Putnok helyiérdekű vasút 1908-as megnyitása új lehetőséget teremtett a Bükk erdeinek gazdasági hasznosítására. Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos keskeny nyomtávú erdei vasutakkal kívánta összekapcsolni Szilvásvárad és Nagyvisnyó erdőségeit a nagyvasúttal. Az engedélyezéshez kapcsolódó közigazgatási bejárást 1908. július 29-én tartották.
A vasutakon elsősorban fát, mészkövet és más nyersanyagokat mozgattak.
Ez kapcsolódik ahhoz a történethez is, amelyet korábban a Minden, ami Eger oldalán az Eger–Putnok vasútvonal történetét bemutatva felidéztünk: a nagyvasút és a keskeny nyomtávú erdei hálózat valójában egymást kiegészítő közlekedési rendszerként működött.
A fennsíki vasút különleges világa
Az első világháború után még fontosabbá vált a bükki fa.
1920-tól a MÁV szilvásváradi erdőüzemi kirendeltsége mintegy 78 ezer köbméter fa feldolgozására rendezkedett be. A korábbi lóvasút és facsúszda már nem tudta kiszolgálni ezt a mennyiséget, ezért 1920–21-ben újabb pályaszakasz és sikló épült.
Az államosítást követően, 1948-ban újabb jelentős változás történt. A fennsíki 600 milliméteres hálózatot 760 milliméter nyomtávú rendszer váltotta fel. A későbbi vonal Hármaskút és Csurgókút térségén keresztül egészen Bánkút közeléig, a Csalános nevű területig vezetett, ahol körülbelül 875 méteres tengerszint feletti magasságot ért el.
Ez már valóban hegyi vasút volt.
Ráadásul a pálya lejtését is kihasználták: a rakott kocsik mozgatásánál a gravitációnak is szerepe lehetett, miközben a fennsíki vonalon dízelmozdony dolgozott.
Az erdei út lassan legyőzte a vasutat
A kisvasút sorsát részben éppen az pecsételte meg, ami korábban a fejlődést jelentette: megjelentek a korszerű erdészeti utak és a teherautók.
A fennsíki feltáróút építése 1949-ben kezdődött, 1953-ban pedig megnyitották. Ettől kezdve a fa egyre nagyobb részét közúton lehetett elszállítani. Az 1960-as évekre folyamatosan csökkent a vasút kihasználtsága.
1967 lett a döntő év.
Ekkor szállított utoljára fát a fennsíki kisvasút, novemberben pedig az utolsó kőszállítmány is elindult. Ezután a felső vasutat és több kapcsolódó pályaszakaszt felszedtek.
A MÁV történeti összefoglalója szintén 1967-től számítja a környék keskeny nyomtávú hálózatának nagyarányú megszüntetését.
A sínek eltűntek.
A nyomvonal azonban nem mindenütt.
Felsőtárkányban is egész vasúti hálózat bújt meg az erdőben
Heves vármegye másik különösen érdekes kisvasúti emléke Felsőtárkányhoz kötődik.
Az itteni hálózat története az első világháborúig vezethető vissza. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerint az egri érseki uradalom erdeiben a növekvő faigény miatt 1915-ben épült lóvontatású vasút a Hidegkúti-völgyben.
Később újabb pályák épültek többek között a Vörös-kő-völgy, a Kós-völgy, a Mellér-völgy, a Barát-völgy és a Vár-hegy térségében. Az egykor jóval nagyobb rendszerből napjainkra a Felsőtárkány–Stimecz-ház közötti mintegy 5 kilométeres vonal maradt fenn, immár turisztikai céllal.
A Minden, ami Eger korábbi kisvasutas összeállításában is bemutattuk Felsőtárkányt, Szilvásváradot és a Mátravasutat – vagyis Heves vármegye ma is működő erdei vasútjait.
Szilvásváradon sikerült túlélni
A bükki vasutak történetének egyik legérdekesebb fordulata, hogy miközben a hálózat nagy része eltűnt, egy kis szakasz új szerepet kapott.
A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút teherforgalmának visszaesésével egyre fontosabbá váltak a turisták. 1967-ben az Eger–Putnok vonalon külön Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhelyet is létrehoztak az erdei vasút jobb elérhetősége érdekében. 1968-ban már 59 327 utast szállított a kisvasút.
Ma a Fatelep állomástól a Gloriett-tisztásig vezető, közel öt kilométeres pálya maradt meg. A település hivatalos turisztikai oldala szerint a vasút évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállít.
Ami egykor fát és követ vitt lefelé a hegyről, ma kirándulókat visz a Szalajka-völgybe.
A Mátrában is hasonló történet játszódott le
Heves vármegye kisvasúti öröksége természetesen nem ér véget a Bükkben.
Gyöngyös és a Mátra térségében ugyancsak kiterjedt gazdasági vasúthálózat működött, amelynek megmaradt vonalai ma Mátravasút néven szolgálják a kirándulókat. Korábbi összeállításunkban ezt is bemutattuk a Heves vármegyei kisvasutak között.
Így Heves vármegye különleges helyzetben van: Szilvásváradon, Felsőtárkányban és a Mátrában ma is működnek olyan erdei vasutak, amelyek egy jóval nagyobb, mára nagyrészt eltűnt gazdasági vasúti világ emlékeit őrzik.
Túra a sínek helyén
Talán éppen ez teszi izgalmassá az eltűnt erdei vasutak nyomvonalait.
Nem látványos romokról van szó. Sokszor nincs állomásépület, mozdony vagy akár egyetlen méter sín sem. Egy széles, szokatlanul egyenletes erdei út, egy bevágás vagy töltés azonban elárulhatja, hogy itt valaha vasút haladt.
A Bükk-fennsíkon járva ezért néha érdemes nemcsak az erdőt nézni, hanem az utat is a lábunk alatt.
Lehet, hogy ugyanazon a nyomvonalon gyalogolunk, ahol évtizedekkel ezelőtt keskeny nyomtávú szerelvények vitték a Bükk fáját Szilvásvárad felé.
És ettől egy egyszerű erdei ösvény egyszerre történelmi emlékhellyé válik.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek:
Kisvonatok nyomában – Szilvásvárad, Felsőtárkány és a Mátravasút
Kisvasúttal a Bükk és a Mátra csodái között – 5 különleges kirándulás Eger környékén
Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkig
A bámulatos Szilvásváradi Erdei Vasút
További források:
Turista Magazin – Különleges túrahelyszínek: Magyarország eltűnt erdei vasútjainak nyomában
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Vasolvasztók és a Bükk egykori kisvasútjai
Bükki Magazin – A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút története, I. rész
Bükki Magazin – A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút története, II. rész
MÁV – Az Eger–Szilvásvárad vasútvonal története
Szilvásvárad – Szilvásváradi Állami Erdei Vasút
Kisvasut.hu – A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút története
Borítókép: A kisvasút egykori nyomvonala a Bükk-fennsíkon. Fotó: Pálvölgyi Krisztina / MTSZ.