Tizenöt év egy város életében egyszerre kevés és nagyon sok. A vár ugyanott magasodik, a Líceum és a Bazilika továbbra is meghatározza a városképet, a Dobó tér pedig ma is Eger egyik legfontosabb találkozóhelye. Közben azonban utcák, terek és épületek újultak meg, megváltozott a turizmus, átalakultak a város mindennapjai – és az is, ahogyan saját múltunkra tekintünk.
A Minden, ami Eger 2016-ban már közölte az „Eger tegnap és ma” című írást, amely eredetileg az Új Város folyóirat 2011. július–augusztusi számában jelent meg. Most érdemes ismét elővenni: nem egyszerűen újraközölni, hanem megnézni, mit mesél Eger múltjáról – és hogyan látjuk ugyanezt a várost 2026-ban.
Egy cikk 2011-ből, amely maga is történelemmé vált
Az Új Város 2011. július–augusztusi száma ma már teljes egészében elérhető a folyóirat digitális archívumában. A Fokoláre Mozgalom lapjának ebben a számában jelent meg Fábián Zsuzsanna „Eger tegnap és ma” című összeállítása. A kiadvány főszerkesztője Tóth Pál volt, címlapfotóját ifj. Erhardt Gyula készítette.
A 2011-es írás Eger történetét Szent István korától a közelmúltig vezette végig, majd egy másik, talán kevésbé ismert egri történetet is megőrzött: az 1970-es és 1980-as években kialakult helyi keresztény közösségek emlékeit. A Minden, ami Eger 2016-os közlése ezt az anyagot elevenítette fel, több, 2007-ben készült Sudár Balázs-fotóval együtt.
EGER TEGNAP ÉS MA – Minden, ami Eger, 2016
Eger történelmének rétegei ma is egymás mellett élnek
Eger különlegessége, hogy történetének korszakai nem csupán múzeumokban maradtak fenn. A középkori vár, a török emlékek, a barokk belváros, a 19. századi épületek és a 20. századi városfejlődés nyomai néhány kilométeren belül ma is egymás mellett láthatók.
A város kialakulása szorosan összekapcsolódik az államalapítással és az egri püspökség létrejöttével. Az 1552-es várvédelem Eger történetének legismertebb eseményévé vált, de a város mai megjelenését legalább ennyire meghatározta a török uralom utáni újjáépítés.
A ma ismert városszerkezet alapvetően a 17. század végétől és a 18. század elejétől formálódott. Eger hivatalos városfejlesztési dokumentumai szerint a középkori és török eredetű szerkezetbe illeszkedő barokk építészet teremtette meg azt a sajátos városképet, amelyet ma Eger egyik legnagyobb értékének tekintünk.
A 18. század nélkül nem létezne a ma ismert Eger
Ha valaki ma végigsétál a Kossuth Lajos utcán, átvág a Dobó téren, majd a Széchenyi utcán folytatja útját, tulajdonképpen Eger egyik legnagyobb építészeti korszakában jár.
A török kiűzését követően indult nagyszabású építkezések során alakult ki a barokk város, amelyhez többek között a Líceum, a Minorita templom, a Vármegyeháza, a Kispréposti és Nagypréposti palota, valamint számos kanonoki és polgárház tartozik. A város fejlődésében különösen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspöksége volt meghatározó.
A Kossuth Lajos utca különösen látványosan őrzi ezt az örökséget: a középkori eredetű út a várhoz vezető fontos tengely volt, később pedig paloták, rendházak és középületek sorával Eger egyik reprezentatív utcájává vált.
Ehhez csatlakozott a 19. század egyik legnagyobb egri építkezése: 1832 és 1837 között Hild József tervei alapján felépült a Bazilika, amely azóta is a város sziluettjének egyik meghatározó eleme.
És közben megszületett a modern Eger is
A régi Eger azonban nem kizárólag a barokk belvárost jelenti.
A 20. század második felében új lakóterületek épültek, régi városrészek alakultak át, megváltozott a közlekedés, és a korábban önállóbb karakterű peremterületek egyre szorosabban kapcsolódtak a városhoz.
A Minden, ami Eger korábbi írásában például már bemutattuk, miként változott meg Felnémet, Eger egykori északi kapuja. A régi falusias településből fokozatosan a várossal szervesen összenőtt városrész lett.
Felnémet régen – amikor még egészen más arcát mutatta Eger északi kapuja
Hasonlóan látványos átalakulást hozott a lakótelepek megjelenése. A mai Felsőváros jelentős része az 1970-es évektől épült ki, és az egriek nyelvében mindmáig tovább él a Csebokszári – vagy egyszerűen Csebox – elnevezés. Erről szintén részletesen írtunk korábban.
A városrész, amelynek nevét eltüntették a térképről – a Csebokszári története
A vasútállomás környéke és a mai Mátyás király út ugyancsak jó példája annak, mennyire átalakulhat egy város néhány évtized alatt. A hajdani Lenin út, a Vasúti kisvendéglő és az egykori vasutasvilág ma már elsősorban fényképeken és az idősebb egriek emlékeiben él tovább.
Régi nevek mögött egy másik Eger bújik meg
A változást néha nem az épületeken, hanem a térképen lehet a legjobban követni.
A város utcái évszázadokon keresztül változtatták nevüket. A mai Maczky Valér utca például egykor Sors utca, a mai Szent János utca környéke pedig Lutri köz néven is ismert volt. Ezekről a különös nevekről és eredetükről ugyancsak fennmaradtak történeti adatok.
Lutri köz és Sors utca a régi Egerben
Éppen ezért egy régi egri fénykép sokszor több egyszerű nosztalgiánál. Megmutathat egy eltűnt házat, más nyomvonalon futó utcát, régi üzletet, villanyoszlopot, autóbuszt vagy olyan városi részletet, amely mellett ma már nyom nélkül elsétálnánk.
Ami mégis ugyanaz maradt
Eger látványosan megváltozott, de a város történelmi alapszerkezete meglepően erősnek bizonyult.
A Dobó tér továbbra is a város egyik központja. A vár ma is fölé magasodik a belvárosnak. A Minorita templom tornyai ugyanúgy meghatározzák a tér látványát, ahogy a Bazilika kupolája és tornyai Eger távolabbról felismerhető sziluettjét. A Széchenyi és a Kossuth utca pedig évszázadok elteltével is a történelmi városmag legfontosabb tengelyei közé tartozik.
Talán ezért működnek annyira jól az „Eger tegnap és ma” típusú összehasonlítások.
Nem egyszerűen azt mutatják meg, mi tűnt el.
Azt is megmutatják, mi maradt velünk.
Egy kapuív, egy templomtorony, egy utca kanyarulata vagy a várfal vonala néha elegendő ahhoz, hogy egy százéves fényképen is azonnal felismerjük Egert.
És közben már a 2007-es vagy 2011-es fényképek is történelemmé váltak. A 2011-ben megjelent Eger tegnap és ma című írásra ma már ugyanazzal a kíváncsisággal tekinthetünk vissza, amellyel akkor szerzői a hetvenes-nyolcvanas évekre emlékeztek.
A város változik.
Eger története pedig éppen azért nem ér véget, mert minden nemzedék hozzáteszi a maga rétegét.
Források
Minden, ami Eger – EGER TEGNAP ÉS MA (2016)
Minden, ami Eger – Felnémet régen
Minden, ami Eger – A Csebokszári története
Minden, ami Eger – A sínek mentén született városrész emlékei
Minden, ami Eger – Lutri köz és Sors utca a régi Egerben
Új Város – 2011. július–augusztus, eredeti lapszám (PDF)
Fokoláre Mozgalom – Új Város, 2011. július–augusztus
Eger Megyei Jogú Város – Eger városszerkezete és épített öröksége
Eger.hu – Város, történeti és építészeti áttekintés
Borítókép: Új Város – 2011. július–augusztus. Címlapfotó: ifj. Erhardt Gyula.