1944. szeptember 20. Hatvan történetének egyik legsötétebb napja. Nem sokkal délután egy óra előtt amerikai bombázók jelentek meg a város felett, majd súlyos légitámadást mértek az ország egyik fontos vasúti csomópontjára. Az állomás és a rendezőpályaudvar csaknem teljesen megsemmisült, az emberáldozatok pontos számát pedig több mint nyolc évtized elteltével sem ismerjük.
Hatvan fejlődésében a vasút a 19. század második felétől meghatározó szerepet játszott. A település fokozatosan olyan vasúti csomóponttá vált, amelyen keresztül több fontos irány forgalma haladt át.
Erről nemrég a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk a Hatvan – ahol a barokk örökség, a vasút és a cukorgyár története találkozik című cikkben. A vasút azonban nemcsak Hatvan fejlődését alapozta meg: a második világháború idején éppen a vasúti csomópont jelentősége tette a várost katonai célponttá.
1944-re Magyarország vasúthálózata egyre fontosabb szerepet kapott a német és magyar katonai szállításokban, miközben a szövetséges légierő mind nagyobb erővel támadta a közlekedési infrastruktúrát.
1944. szeptember 20. – közel 300 tonna bomba Hatvanra
A hatvani légitámadásban az amerikai 15. légi hadsereg kötelékei vettek részt. A helytörténeti kutatások szerint az 55. bombázóosztály 460., 464., 465. és 485. bombázóezrede kapcsolódott a bevetéshez.
A célpontra ledobott bombák mennyiségét 291,5 tonnában adják meg.
Nem elszigetelt épületet támadtak: a hatalmas vasúti terület, a rendezőpályaudvar, a vágányok, szerelvények és az állomás környéke került a bombaszőnyeg alá.
A támadás időpontját a városi emlékezet is pontosan őrzi. A későbbi megemlékezéseket 12 óra 50 perckor tartották, arra az időpontra emlékezve, amikor 1944-ben bekövetkezett a katasztrófa.
Szinte eltűnt a régi pályaudvar
A bombázás előtti hatvani állomásépület 1895-ben készült. A hosszú, fedett peronos épület egészen más képet mutatott, mint a ma ismert hatvani pályaudvar.
A szeptember 20-i támadás után ebből alig maradt valami.
Az állomásépület, a rendezőpályaudvar és a vágányhálózat szinte teljesen megsemmisült. A pusztítás mértékét különösen jól érzékeltetik a fennmaradt légi felvételek: a korábban sűrű vasúti területet bombatölcsérek, romok és szétszaggatott vágányok borították.
Emberek százai voltak a pályaudvaron
A tragédia azonban nem elsősorban az épületekről szólt.
A pályaudvaron és környezetében rengeteg ember tartózkodott. Vasutasok, utasok, civilek és a háborús közlekedés miatt ott lévők kerültek a támadás közvetlen közelébe.
A bombázás halálos áldozatainak pontos száma máig nem ismert. A Hatvani Hírlap összefoglalója 300 és 500 közé teszi a halottak számát. Ezért egyetlen pontos számot történelmi tényként ma sem érdemes megadni.
A légoltalmi óvóhelyek sem jelentettek minden esetben menedéket. A támadás ereje olyan nagy volt, hogy a vasútállomás közelében lévő óvóhelyek közül is több megsemmisült.
A fekete füstöt kilométerekről lehetett látni
Különösen megrázó egy fennmaradt visszaemlékezés.
Egy jászsági tanítónő 1944. szeptember 20-án éppen munkahelyére kerékpározott, amikor Hatvan irányában hatalmas fekete füstfelhőt látott. Mire a tanyavilágba ért, az ott dolgozó emberek már tudták: a hatvani vasútállomást bombázták.
Ez a néhány mondat talán többet elmond a támadás méreteiről, mint bármely statisztika. A pusztítás füstje messziről jelezte, hogy valami rendkívüli történt Hatvanban.
Az archív fotó, amely megmutatja a támadást
A tragédiáról szerencsére fennmaradt egy különösen értékes fényképfelvétel.
A Fortepan gyűjteményében megtalálható 15924-es archív felvétel a hatvani vasúti pályaudvar 1944-es bombázását ábrázolja. A kép adatlapja egészen pontos dátumot is közöl: 1944. szeptember 20. Az eredeti digitális változat 3723×2814 pixeles, tehát borítóképhez is megfelelő felbontású.
Hatvan bombázása 1944-ben – Fortepan archív felvétel
Ez lenne szerintem a legerősebb borítókép a cikkhez, mert nem illusztráció és nem egy általános háborús fotó: magát a hatvani pályaudvar elleni támadást dokumentálja.
A Hatvan története helytörténeti oldal ezen kívül egy egész archív galériát közölt a bombázásról. Az anyag jelentős része a Hatvany Lajos Múzeum Fényképtárából származik, és a romba dőlt állomásról, a vasúti területről, valamint a támadás következményeiről is találhatók benne felvételek.
Archív fotógaléria az 1944. szeptember 20-i hatvani bombázásról
A város nem felejtette el szeptember 20-át
A háború után teljesen új pályaudvar épült a megsemmisült állomás helyén. A ma ismert épület ezért nem egyszerűen egy másik korszak vasúti emléke: közvetve az 1944-es pusztítás következménye is.
Az állomás csarnokában emléktábla őrzi a bombázás során életüket vesztett vasutasok emlékét.
Hatvanban szeptember 20. azóta is az emlékezés napja. A tragédia évfordulóján a város rendszeresen megemlékezik az áldozatokról.
- szeptember 20-án 82 év telt el a bombázás óta.
Az egykori állomás eltűnt, a vasutat újjáépítették, a vonatok ismét elindultak. Az archív fényképek azonban megőriztek valamit abból a szeptemberi napból, amikor néhány perc alatt romhalmazzá változott Hatvan egyik legfontosabb része – és emberek százai nem tértek többé haza.
Források
Minden, ami Eger – Hatvan: ahol a barokk örökség, a vasút és a cukorgyár története találkozik
Hatvan története – 1944. szeptember 20.
Hatvan története – Galéria az 1944. szeptemberi bombázásról
Fortepan/Wikimedia Commons – Hatvan bombázása 1944-ben, Fortepan 15924
Hatvani Hírlap – 75 éve bombázták le a vasútállomást
Debreceni Egyetem – Hatvan város története a II. világháború idején
Jászsági Évkönyv – visszaemlékezés 1944. szeptember 20-ra
Borítókép: A hatvani vasúti pályaudvar bombázása, 1944. szeptember 20. Fotó: Fortepan, 15924.