1851. szeptember 13-án sorsfordító döntés született Csiky Sándor életében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik meghatározó egri alakját korábban kötél általi halálra ítélték, ezen a napon azonban büntetését hatévi várfogságra változtatták. Kufstein következett – majd a hazatérés. Tíz évvel később az egykori halálraítéltet Eger polgármesterévé választották. Nevét ma is utca őrzi a belvárosban.
Egy egri fiú, akinek más pályát szántak
Csiky Sándor 1805-ben született Egerben. Családja székelyföldi eredetű volt, a Csikyek a 18. század közepén telepedtek le Egerben, és a római katolikus egyház szolgálatába álltak.
A családi hagyomány kezdetben Sándor életútját is meghatározta. Tanulmányainak nagy részét Egerben végezte, majd 1822-ben a Líceum Jogakadémiáján szerzett jogi végzettséget.
Joggyakornoki éveit Aradon és Pesten töltötte. Pesten Vitkovits Mihály ügyvédi irodájában dolgozott, ahol Deák Ferenccel is megismerkedett. Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést már fiatal jurátusként figyelte, 1826-ban pedig ügyvédi vizsgát tett.
Apja 1828-as halála után az egri főkáptalan szolgálatába került. Úgy tűnhetett, hogy biztos, nyugodt egyházi hivatalnoki pálya áll előtte.
Csiky azonban más utat választott.
Szembekerült az érseki hatalommal
Az 1830-as években Eger meghatározó politikai személyisége Pyrker János László érsek volt, aki egy személyben volt főpap, Heves vármegye főispánja és Eger földesura.
Csiky ahelyett, hogy az érsek politikai táborához csatlakozott volna, a vármegye liberalizálódó ellenzékét támogatta. Az 1832-es alispánválasztáson nyíltan az érsek jelöltjével szemben foglalt állást.
Ennek következménye lett: elbocsátották az egyházi szolgálatból.
Politikai pályája azonban éppen ekkor kezdett igazán kibontakozni. Ügyvédként ellenzéki politikusok pereiben vállalt szerepet, népszerűsége pedig Egerben egyre nőtt.
1836 januárjában Eger városa tiszti ügyészévé választotta.
Ez különösen fontos állomás volt, mert Eger régóta küzdött azért, hogy megszabaduljon az egyházi földesúri függéstől és elérje a szabadabb városi jogállást. Csiky a következő években ennek a küzdelemnek egyik meghatározó helyi alakjává vált.
1848-ban Eger egyik vezetője lett
Amikor 1848 márciusában Pestről elindult a forradalom híre, Csiky már nem ismeretlen ügyvéd volt Egerben, hanem tekintélyes közéleti személyiség.
A március 19-i egri népgyűlésen tagja lett annak a küldöttségnek, amelynek feladata a cenzúra helyi eltörlésének elérése volt. Az érseki nyomdában ekkor kinyomtatták a 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dalát is.
Csiky az egri nemzetőrség megszervezésében ugyancsak meghatározó szerepet vállalt.
Ő lett az egri nemzetőrség első vezetője, ezredese, míg a gyakorlati katonai vezetésben Lenkey Károly és Miklósy Antal játszott fontos szerepet.
- június 26-án pedig újabb történelmi pillanat következett.
Egerben megtartották az első népképviseleti országgyűlési választást. Csikynek nem akadt ellenjelöltje, így közfelkiáltással választották meg.
Csiky Sándor lett Eger első népképviseleti országgyűlési képviselője.
Még a Líceum egyetemi rangjáért is harcolt
Képviselőként sem feledkezett meg Egerről.
Az egyik legérdekesebb, ma kevésbé ismert kezdeményezése közvetlenül a Líceumhoz kapcsolódik. Eger városának felvetésére a vallás- és közoktatási minisztériumnál kezdeményezte, hogy az egri Líceumot emeljék egyetemi rangra.
A terv akkor nem valósult meg.
Mégis érdekes belegondolni: a mai Eszterházy Károly Katolikus Egyetem történetének egyik korai előzményében ott találjuk Csiky Sándor nevét is.
Kossuth kormánybiztosa lett Hevesben
1848 végén az események egyre súlyosabb fordulatot vettek. Az országgyűléssel együtt Csiky is Debrecenbe távozott.
Kossuth Lajos 1849 januárjában kormánybiztossá nevezte ki, és azt a feladatot kapta, hogy szervezze meg a Heves megyei ellenállást.
Január végén Gyöngyösön és Egerben próbálta megszervezni a védekezést. Amikor Windisch-Grätz csapatai a kápolnai csata után, 1849. március 1-jén megszállták Egert, Csiky vagyonát is elkobozták.
Ő eközben továbbra is az országgyűlés munkájában vett részt.
A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadását követően pedig külön engedélyt kért arra, hogy annak szövegét személyesen vihesse haza Egerbe. A városban 1849. május 1-jén népünnepélyt tartottak.
A szabadságharc személyes tragédiát is hozott
Csiky számára a szabadságharc nemcsak politikai küzdelmet jelentett.
1849 júniusának elején Komáromban értesült arról, hogy Árpád nevű fia április 26-án elesett a Komárom környéki harcokban.
Miközben saját gyermekét gyászolta, tovább követte az országgyűlést.
Ott volt annak utolsó, 1849. augusztus 11-én Aradon megtartott ülésén is. Ekkor már mindössze tizenegy képviselő vett részt az ülésen.
Csiky ezután Aulich Lajos tábornoknál jelentkezett katonai szolgálatra. Guyon Richárd hadtestébe osztották be századosi rangban.
A szabadságharc azonban ekkor már a végéhez közeledett.
Szökés, bujkálás és elfogás
A világosi fegyverletétel híre Facseten érte. Arad felé indult, Soborsinnál azonban elfogták.
Sikerült megszöknie.
Ezt követően hónapokig bujkált, előbb Nagyrév környékén, majd – miután feljelentették – ismét menekülnie kellett. A Szatmár megyei Nagykároly környéki erdőkben húzta meg magát.
Végül Joó Mihállyal együtt elhatározták, hogy Törökországba menekülnek.
Nem sikerült.
1850. augusztus 5-én Orsován elfogták Csiky Sándort.
Mivel országos körözés alatt állt, Pestre vitték, ahol megkezdődött ellene a haditörvényszéki eljárás.
Kötél általi halál
A vizsgálat idején kezesség ellenében rövid időre még visszatérhetett családjához Egerbe, később azonban ismét letartóztatták.
1850. december 19-én a haditörvényszék vagyonelkobzás mellett kötél általi halálra ítélte.
A vádirat rendkívül keményen fogalmazott róla. A hatóságok azt is súlyosbító körülménynek tekintették, hogy Csiky mindvégig kitartott az országgyűlés mellett.
Az ítélet ellen fellebbeztek.
Hónapok teltek el.
Aztán elérkezett 1851. szeptember 13.
Ezen a napon menekült meg a haláltól
1851. szeptember 13-án a halálos ítéletet hatévi várfogságra változtatták.
A vagyonelkobzás érvényben maradt, a vizsgálati fogságban eltöltött időt viszont beszámították büntetésébe.
Csiky Sándor tehát ezen a napon nem nyerte vissza szabadságát.
De visszakapta az életét.
Ezután a hírhedt kufsteini várbörtönbe szállították.
A fogság évei sem törték meg. 1853 októberében feleségéhez írt levelében arról vallott, hogy tetteiben hazája és családja érdekei vezérelték.
Végül nem kellett letöltenie a teljes büntetést: 1854 februárjában amnesztiával szabadult Kufsteinből. Rendőri felügyelet alatt maradt, amelyet csak 1857-ben szüntettek meg.
Tíz évvel később Eger polgármestere lett
Talán ez Csiky Sándor életének egyik legkülönösebb fordulata.
1850 decemberében még kötél általi halálra ítélték.
1861. január 15-én pedig Eger polgármesterévé választották.
A közben eltelt években fokozatosan visszatért a közéletbe. 1856-tól ismét ügyvédi munkát vállalhatott, 1860-ban városi főbíró lett.
Polgármesterré választását követően egyik első intézkedése volt 1848-as társainak rehabilitálása.
Még ugyanabban az évben ismét Eger országgyűlési képviselőjévé választották. A város később 1865-ben, 1869-ben és 1872-ben is bizalmat szavazott neki.
Az egykori politikai fogoly tehát ismét Eger egyik legfontosabb közéleti személyisége lett.
Ma egy egri utca őrzi a nevét
Csiky Sándor 1892-ben hunyt el Egerben.
Nevét ma is őrzi a belvárosi Csiky Sándor utca.
A Minden, ami Eger korábbi cikkeiben már bemutattuk ennek az utcának a különleges történetét. A mai utca helyén a 18. század elején még vízmosás húzódott, később Baktai útnak, majd Speciális utcának nevezték.
Utóbbi elnevezés mögött valószínűleg Spetz József egri gyógyszerész neve rejtőzik.
A Csiky Sándor és a Széchenyi utca találkozásánál álló Dobó István Gimnázium környéke ugyancsak évszázados történeteket őriz. A régi jezsuita gimnázium épületében már a 18. században iskolai színjátszás folyt.
Ma azonban maga az utcanév is történelmi emlékmű.
Sokan végigsétálnak rajta anélkül, hogy tudnák, ki volt az a Csiky Sándor, akinek nevét a tábla őrzi.
Egy utcanév mögött egy egész élet
Ha csak egyetlen dátumot választanánk ki Csiky Sándor hosszú életéből, 1851. szeptember 13. mindenképpen ezek közé tartozna.
Eger egykori tiszti ügyésze, a város első népképviseleti országgyűlési képviselője, az egri nemzetőrség első ezredese, Kossuth kormánybiztosa és a szabadságharc katonája ezen a napon tudhatta meg, hogy nem hajtják végre rajta a halálos ítéletet.
Kufstein még előtte állt.
A hazatérés is.
És aligha sejthette, hogy egyszer majd Eger polgármestere lesz – és hogy jóval halála után is ott marad a neve szülővárosa térképén.
Ma, amikor végigsétálunk a Csiky Sándor utcán, egy olyan egri ember nevét olvassuk az utcanévtáblán, akit egyszer halálra ítéltek azért az ügyért, amely mellett a szabadságharc végéig kitartott.
- szeptember 13-án azonban másként fordult a történelem.
Kapcsolódó cikkek
Csiky Sándor utca – egy egri utca, amely egy vízmosás helyén született | Minden, ami Eger
Csiky Sándor utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült | Minden, ami Eger
Források
Pap József: Csiky Sándor – érseki szolgálattól a forradalomig | A múltnak kútja
Csiky Sándor élete | Egertörténeti Ismerettár
Ki volt a „hét cinkotai magyar”? | Honismeret – EPA/OSZK
Felhasznált szakirodalom: Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892). Heves megyei Levéltár, Eger, 1981; valamint Berecz Anita – Kristóf Ilona: Eger a polgárosodás útján, in: Eger ezer éve, Eger, 2020.
Borítókép: Csiky Sándor emléktáblája Egerben, a Csiky Sándor utca 2. szám alatt. Az 1848–49-es szabadságharc egri alakját halálra ítélték, később Eger polgármestere lett.