Ahogy rövidülnek a nappalok, színesednek a fák és megérkezik a szüret illata, a Szépasszony-völgy hangulata is megváltozik. Eger legismertebb boros negyedében ilyenkor különösen jólesik végigsétálni a pincesorok között, betérni egy pohár egri borra, beszélgetni a borásszal – vagy egyszerűen csak élvezni az őszi Völgy hangulatát.
A Szépasszony-völgyet nyáron aligha kell bemutatni az Egerbe érkezőknek. Ősszel azonban egészen más világ fogad bennünket. A lombok lassan sárgára, vörösre és barnára váltanak, a pincék előtt csendesebb lesz az élet, miközben a szőlőhegyeken éppen az év egyik legfontosabb munkája, a szüret zajlik.
Helló ősz! Helló Völgy! – talán nincs is jobb időszak arra, hogy újra felfedezzük Eger egyik legismertebb részét.
Nem egyszerűen pincesor, hanem egy egész bornegyed
A Szépasszony-völgy különlegességét nem egyetlen pince vagy borászat adja. Egymás mellett sorakoznak a riolittufába vájt pincék, és ugyanazon a területen egészen különböző egri boros világokkal találkozhatunk.
Van, ahol komoly, palackos tételeket kóstolhatunk, máshol a közvetlen, hagyományos pincehangulat dominál, és olyan helyeket is találunk, ahol a bor mellé étel, zene vagy külön program társul. A Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesülete is Egri Bornegyedként mutatja be a területet, ahol borászatok, pincetulajdonosok és vendéglátóhelyek működnek együtt.
Ez az egyik oka annak, hogy a Völgyet nem lehet egyszer „kipipálni”. Más élményt ad egy nyári estén, mást szüret idején, és megint mást egy csendes októberi délutánon.
De ki volt valójában a Szépasszony?
A név eredete máig Eger egyik érdekes rejtélye.
Nemrég a Minden, ami Eger oldalán külön is utánajártunk annak, ki lehetett a Szépasszony, akinek nevét a völgy őrzi. A történeti források alapján érdemes óvatosan bánni a jól ismert legendákkal: nincs bizonyíték arra, hogy egyetlen, valóban élt asszonyról nevezték volna el a helyet.
Az egyik magyarázat a régi magyar hiedelemvilág „szépasszony” alakjához köti az elnevezést. Más hagyomány szerint egy feltűnően szép asszony mérte itt az egri bort, egy harmadik történet pedig egy környékbeli villa szép asszonyáról mesél.
Ami biztosabb: a területet a 18. században Koháry-völgyként is emlegették, a Szépasszony-völgy elnevezés első ismert írásos előfordulása pedig 1843-ból származik.
Több mint két évszázada készülnek itt a pincék
A Völgy története természetesen sokkal régebbi a mai vendéglátóhelyeknél.
Az Öregsor kialakítása 1774-ben kezdődött püspök-földesúri engedéllyel, és egy 1781-es összeírás már 32 borospincét említett. Az ezt követő évszázadokban egyre több pince készült, és fokozatosan kialakult az a különleges pincés táj, amely ma Eger egyik legismertebb jelképe.
A blogon már korábban is részletesen foglalkoztunk a pincesor történetével. A Szépasszony-völgy pincesorainak kialakulását bemutató korábbi cikkünkben többek között a Koháry-völgy elnevezés eredetéről és az Öregsor múltjáról is olvashatunk.
Ősszel kerül igazán közel egymáshoz a szőlő és a bor
Egerben az ősz nem egyszerűen egy új évszak kezdete. A borvidéken ez a szüret ideje, amikor egy egész éves munka eredménye kerül a pincékbe.
Régen puttonyosok, lovas kocsik és szüreti munkások népesítették be az egri szőlőhegyeket. Erről a világról nemrég régi fényképek segítségével is megemlékeztünk a Minden, ami Eger szüreti összeállításában. A hatvanas és hetvenes évekből fennmaradt felvételeken a Szépasszony-völgy is egészen más arcát mutatja: jóval kevésbé beépített környezetet látunk, miközben a pincék és az egri bor már akkor is meghatározták a hely karakterét.
A módszerek, az eszközök és maga a Völgy sokat változott, de az ősz jelentősége megmaradt.
2026-ban is a szürettel kezdődött az ősz a Völgyben
Az idei ősz is eseményekkel indult. 2026. szeptember 12-én rendezték meg a Szüret a Szépasszony-völgyben programot, amelyen nyitott pincék, vezetett pincetúrák, mustkóstolás, szüreti finomságok, kézműves foglalkozások, koncertek és családi programok várták a látogatókat.
A rendezvény ugyan már mögöttünk van, de a Völgy őszi szezonja ezzel természetesen nem ér véget. A pincék és vendéglátóhelyek saját nyitvatartás szerint várják a vendégeket, ezért indulás előtt érdemes az adott pince aktuális információit ellenőrizni. Az Egri Bornegyed honlapján a részt vevő pincészetek és vendéglátóhelyek mellett programnaptár is elérhető.
Egy pohár boron túl
Talán éppen ezt érdemes újra felfedezni a Szépasszony-völgyben.
Nem feltétlenül az a cél, hogy minél több pincét végigjárjunk. Lehet választani egy-két helyet, megkóstolni egy Egri Csillagot vagy Bikavért, beszélgetni arról, milyen lett az évjárat, majd sétálni egyet a már színesedő pincesorok között.
A Völgy azoknak is tud újat mutatni, akik sokszor jártak már itt. Érdemes néha letérni a legismertebb útvonalról, megnézni az Öregsort, felfedezni a kisebb pincéket, és nemcsak turistalátványosságként, hanem Eger több évszázados szőlő- és borkultúrájának ma is élő részeként tekinteni rá.
Mert a Szépasszony-völgy története végső soron nemcsak a borról szól. Szól azokról az emberekről is, akik generációkon keresztül pincéket vájtak a tufába, szőlőt műveltek az Eger környéki dombokon, bort készítettek – és továbbadták mindazt, amit az előző nemzedékektől megtanultak.
Ősszel pedig talán még könnyebb megérezni ebből valamit.
Helló ősz!
Helló Völgy!
Források
Minden, ami Eger:
Ki volt a Szépasszony? – egy 1981-es egri írás nyomában
Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket – ilyen volt a szüret Egerben a 60-as, 70-es években
A mai Szépasszony-völgyi pincesorok mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezik
Eger, a legendák városa – titkok, történetek és évszázados rejtélyek a falak között
További források:
Egri Bornegyed – Szépasszony-völgy
Szüret a Szépasszony-völgyben – 2026
EVAT Zrt. – Eger 2026-os rendezvényei
Borítókép: Szépasszony-völgy, Eger. Fotó: Shutterstock.