Szeptember közepétől látványosan változtak a tűzifaárak az EGERERDŐ Zrt.-nél. A 2026. szeptember 15-én életbe lépett áfacsökkentés után a keménylombos tűzifa erdei rakodói bruttó ára 35 ezer forintról 28 900 forintra mérséklődött köbméterenként. Eger-Felnémeten konyhakész, darabolt és hasított tűzifát is vásárolhatunk, de van egy jóval kevésbé ismert lehetőség is: engedéllyel akár magunk is gyűjthetünk tüzelőt az erdőben.
Az ősz beköszöntével a Mátra és a Bükk környékén sok család számára ismét előtérbe kerül a téli tüzelő beszerzése. Éppen ezért különösen aktuális az EGERERDŐ Zrt. tűzifa-kínálata, amely nemcsak az árak miatt érdekes: a társaságnál az erdei rakodón átadott méteres fa mellett Egerben már feldolgozott, kályhába készíthető tűzifához is hozzá lehet jutni.
Szeptember 15-től jóval alacsonyabbak a bruttó árak
A legfontosabb változás 2026. szeptember 15-én történt. Ettől a naptól a jogszabályban meghatározott tűzifa áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent. A NAV tájékoztatása szerint a kedvezmény többek között a hasáb, tuskó, rőzse és köteg formájában értékesített tűzifára, illetve meghatározott feltételekkel a fűtési célú pelletre és brikettre is vonatkozik.
Ennek hatása az EGERERDŐ aktuális árlistáján is azonnal megjelent. Január 1-jén a keménylombos tűzifa bruttó ára még 35 000 forint volt erdei köbméterenként, szeptember 15-től viszont 28 900 forint. A lágylombos és a fenyő tűzifa bruttó ára ugyanekkor 22 000 forintról 18 180 forintra változott.
Ez azt jelenti, hogy például öt erdei köbméter keménylombos tűzifa esetében – azonos nettó árszint mellett – a bruttó vételár több mint 30 ezer forinttal lehet alacsonyabb, mint az év eleji ár alapján.
Fontos azonban, hogy az erdei rakodón meghirdetett ár nem tartalmazza a házhoz szállítást. A fa elszállításáról a vásárlónak kell gondoskodnia, az értékesítés pedig mindig a rendelkezésre álló készlet függvényében történik.
Tölgy, bükk, akác, gyertyán – széles a választék
Az EGERERDŐ keménylombos tűzifaként többek között tölgyet, csertölgyet, bükköt, akácot, kőrist és gyertyánt kínál. A hengeres, feldolgozatlan fa jellemzően egy- vagy kétméteres hosszban kerül a vásárlóhoz, de egyedi hosszúságú tételek is előfordulhatnak.
A lágylombos választékban éger, hárs és fűz, a fenyők között pedig luc-, erdei és fekete fenyő szerepel.
A fafaj kiválasztásánál nem csak az ár számít. A nagyobb sűrűségű kemény lombos fafajok általában hosszabban égnek, ezért hagyományosan keresettebbek a háztartási tüzelésben. A megfelelően kiszárított fa használata ugyanakkor legalább ilyen fontos: a nedves fa égése rosszabb hatásfokú, több füsttel és lerakódással járhat.
Egerben konyhakész tűzifát is lehet vásárolni
Aki nem szeretne méteres fával, darabolással és hasítással foglalkozni, annak különösen érdekes az Eger-Felnémeti Tűzifaudvar a Tulipán téren.
Itt 25 és 33 centiméteres darabokban kínálnak vegyes keménylombos tűzifát. Szeptember 15-től a darabolt fa bruttó ára 4700 forint mázsánként, a darabolt és hasított változaté pedig 4950 forint mázsánként. Január elején ugyanezek bruttó ára még 5690, illetve 5990 forint volt.
A felnémeti telephelyen faapríték is kapható. Az aktuális készletről vásárlás előtt mindenképpen célszerű érdeklődni, hiszen az EGERERDŐ is hangsúlyozza, hogy az értékesítés a rendelkezésre álló mennyiség függvénye.
Eger-Felnémeti Tűzifaudvar: 3300 Eger-Felnémet, Tulipán tér 1., telefon: +36 36 421-397.
Van egy kevésbé ismert lehetőség: saját gyűjtés az erdőben
Az EGERERDŐ lehetőséget biztosít lakossági tűzifagyűjtésre is, ez azonban nem azt jelenti, hogy bárki szabadon összeszedheti az erdőben található fát.
A gyűjtéshez az adott erdészeti egység által kiállított, névre szóló engedély szükséges. A kerületvezető erdész jelöli ki azt a területet, ahol dolgozni lehet, és kizárólag a földön fekvő faanyag gyűjthető össze.
A munkát alapvetően magának az engedélyesnek kell elvégeznie: a fát darabolnia és rakatolnia kell, majd az erdész felméri annak mennyiségét és minőségét. Az engedély meghatározott ideig érvényes, egy személy pedig egy naptári év alatt legfeljebb 20 köbméter tűzifát gyűjthet. Az elszállításhoz szabályos szállítójegy szükséges.
Ez tehát nem ingyenes „fagyűjtés”: a kitermelt faanyagot meg kell vásárolni, az ár pedig többek között a fa vastagságától, a terepviszonyoktól és az adott területen rendelkezésre álló mennyiségtől függ.
Miért van ennyi tűzifa az EGERERDŐ erdeiben?
Érdekes adat, hogy az EGERERDŐ által kitermelt faanyag legnagyobb része végül éppen tűzifaként hasznosul.
A társaság adatai szerint a fakitermelés során keletkező faanyag körülbelül 12–14 százaléka fűrészrönk, 3–4 százaléka egyéb ipari fa, 10–11 százaléka rostfa, míg mintegy 70 százaléka tűzifa. Az értékesített fa több mint 80 százaléka belföldön talál vevőre.
Az EGERERDŐ hangsúlyozza azt is, hogy az általa kezelt erdők élőfakészlete gyarapszik, mert az éves fakitermelés nem haladja meg az erdők éves növedékét. A faértékesítésből származó bevételek pedig részben visszakerülnek az erdőkbe: ebből finanszírozzák többek között az erdőfelújítást, a fiatal állományok ápolását és egyes közjóléti, turisztikai feladatokat.
A fakitermelés régen egészen más világ volt a Bükkben
A tűzifa története szorosan összefonódik a Bükk településeinek múltjával. Jóval a motorfűrészek, erdészeti traktorok és darus közelítőgépek megjelenése előtt a fakitermelés kemény fizikai munkát jelentett. A fát kézi fűrészekkel és fejszékkel döntötték, majd állati erővel, szekerekkel, csúsztatókon és később erdei vasutakon juttatták el a feldolgozás vagy felhasználás helyére.
Különösen érdekes archív forrás az 1964-ben készült Barangolás a kékúton IV. – Bükk című filmes anyag dokumentációja. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum leírása szerint a film külön fejezetet szentelt a Bükk fakitermelésének, vagyis már több mint hat évtizeddel ezelőtt is a hegység egyik jellegzetes gazdasági tevékenységeként mutatták be az erdőgazdálkodást.
Egy még korábbi, 1951-es film, a Képek a Mátra és a Bükk vidékéről szintén megörökítette a térség erdős tájait és ipari-gazdasági világát. Ezek az archív anyagok azért értékesek, mert jól érzékeltetik, mennyit változott az erdei munka technikája az elmúlt háromnegyed évszázadban.
Régen hónapokkal korábban kezdődött a téli tüzelő előkészítése
A tűzifával kapcsolatban egy régi szabály ma is érvényes: nem érdemes az első hideg napokig várni a beszerzéssel.
A frissen kitermelt fa jelentős nedvességet tartalmaz. A megfelelő tárolás – fedett, ugyanakkor jól szellőző helyen – időt igényel. Aki tehát valóban száraz fával szeretne fűteni, annak ideális esetben jóval a fűtési szezon előtt érdemes beszereznie és felhasogatnia a következő télre szánt mennyiséget.
A régi falusi porták hosszú, szellős farakásai ezért nem pusztán látványelemek voltak: a tüzelő kiszárításának nagyon is gyakorlati szerepe volt.
Mire figyeljünk vásárlás előtt?
A tűzifa árának összehasonlításakor különösen fontos megnézni, milyen mértékegységre vonatkozik az ár. Az EGERERDŐ erdei rakodói kínálatában köbméterben, a feldolgozott felnémeti tűzifánál pedig tömeg alapján, mázsában adják meg az árakat. A kettőt ezért nem lehet egyszerűen egymás mellé tenni.
Szintén számolni kell a feldolgozás és a fuvar költségével. Egy olcsóbb, erdei rakodón megvásárolt méteres tétel végső költsége magasabb lehet, ha messziről kell hazaszállítani, majd még darabolni és hasítani is kell.
Az EGERERDŐ tájékoztatása alapján a készletek változhatnak, ezért nagyobb mennyiség megvásárlása vagy személyes indulás előtt érdemes közvetlenül az adott erdészetnél vagy a felnémeti tűzifaudvarnál érdeklődni.
Régi és mai fotó a cikkhez
Régi képhez én mindenképpen bükki vagy mátrai fakitermelési archív fotót választanék. A legjobb nyom jelenleg a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban található 1964-es Barangolás a kékúton IV. (Bükk) anyag, amelynek dokumentációjában külön szerepel a bükki fakitermelés. Barangolás a kékúton IV. – Bükk, 1964 – MaNDA
Mai képhez viszont a legjobb és legpontosabb választás az EGERERDŐ saját tűzifaoldalán található valamelyik felvétel lenne – különösen a farakatról vagy a pétervásárai rakodóról készült kép –, mert így biztosan a cikkben szereplő erdőgazdaság jelenlegi tevékenységét mutatjuk, nem egy másik erdészet illusztrációját.
Források
EGERERDŐ Zrt. – Tűzifa, aktuális árak és vásárlási lehetőségek
EGERERDŐ Zrt. – Erdőgazdálkodás és fakereskedelem
NAV – A tűzifa értékesítésének 5 százalékos adómértéke
NAV – Öt százalékra csökkent a tűzifa áfája
MaNDA – Barangolás a kékúton IV. (Bükk), 1964
MaNDA – Képek a Mátra és a Bükk vidékéről, 1951