Belváros, Cifra hóstya, Rác hóstya, Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Károlyváros, Csákó, Tihamér, Almagyar, Merengő, Vécsey-völgy, Sánc, Hajdúhegy, Lajosváros, Kanada, Felsőváros, Csebox, Felnémet, Berva, Pásztorvölgy, Tetemvár, Nagylapos, Szépasszony-völgy… Eger térképe tele van olyan nevekkel, amelyek mögött évszázados történetek rejtőznek.
Az egriek számára ezek a nevek természetesek. Azt mondjuk, hogy valaki „a Hajdúhegyen”, „a Csákóban”, „a Vécsey-völgyben” vagy éppen „Cseboxban” lakik, és mindenki nagyjából tudja, merre kell keresni.
Pedig ezek a nevek nagyon különböző időkből származnak.
Van közöttük középkori településnév, 18. századi hóstya, egykori önálló falu, szőlőhegy, katonai eredetű területnév, 20. századi kertváros, lakótelep, sőt olyan név is, amely hivatalosan már régen megszűnt, az egriek azonban továbbra is használják.
Eger hivatalos településrendezési dokumentumai ma többek között Almagyar–Merengő, Belváros, Cifra hóstya–Tetemvár, Csákó, Felnémet, Felsőváros, Hajdúhegy, Hatvani hóstya, Károlyváros, Lajosváros, Maklári hóstya, Nagylapos, Rác hóstya, Sánc, Szent Miklós, Szépasszonyvölgy, Tihamér és Vécseyvölgy területeivel külön is számolnak.
De a helyiek fejében létező Eger ennél is részletesebb.
Belváros – Eger történelmi magja
Eger központja évszázadok alatt alakult ki a vár, az egyházi központ és az Eger-patak környezetében.
Dobó tér, Széchenyi utca, Eszterházy tér, Kossuth Lajos utca, a vár környéke – ma ezeket tekintjük leginkább a történelmi Belvárosnak.
A középkori településszerkezetet a török korszak, majd különösen a 18. századi barokk újjáépítés jelentősen átalakította. A mai belvárosi városkép meghatározó része ebből a korszakból származik.
Szent Miklós – régi név a mai városban
A mai hivatalos szabályozási tervekben ismét önállóan megjelenik a Szent Miklós városrész neve.
A név a középkori Szent Miklós-templom és környezetének történetét őrzi. A terület szorosan kapcsolódik a későbbi Rác hóstyához is: a mai Rác-templom a középkori Szent Miklós-templom helyén épült.
Mit jelent az, hogy „hóstya”?
Eger egyik legjellegzetesebb várostörténeti szava a hóstya.
A történelmi városmagon kívül kialakuló külvárosi településrészeket nevezték így. A 18. század közepétől jelentős paraszti, szőlőművelő és iparos népesség élt ezeken a területeken.
Eger négy klasszikus történelmi hóstyája a Cifra, Rác, Maklári és Hatvani hóstya.
A város hivatalos történeti összefoglalója szerint ezek a 18. században épültek ki.
Cifra hóstya – ahol sokáig tovább élt a régi Eger
A Belvárostól északra alakult ki a Cifra hóstya, amely Eger egyik legkarakteresebb hagyományos városrésze.
A régi hóstyai házak kis telkeken álltak, jellegzetes nagy fakapukkal. A városrészben földművesek, szőlőművelők és iparosok éltek, lakossága pedig igen sokszínű volt: magyarok mellett németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök is megtelepedtek itt.
A környék népi kultúrája erősen kapcsolódott a palóc hagyományokhoz.
Tetemvár – Eger egyik legkülönösebb helyneve
A Cifra hóstya fölötti terület neve Tetemvár.
A név eredetéhez több hagyomány is kapcsolódik. Az egyik legismertebb szerint az 1552-es ostrom után elesett török katonák temetkezési helyével függhet össze. A városi településfejlesztési dokumentum is ezt a helyi hagyományt említi.
Biztosabban állítható, hogy a Tetemvár régi egri helynév, amely máig fennmaradt, és jelenleg a Cifra hóstyával együtt alkot szabályozási egységet.
Rác hóstya – szerbek és görögök öröksége
A Rác hóstya nevét az itt megtelepedett délszláv – korabeli szóhasználattal rác – lakosság emléke őrzi.
Ennek leglátványosabb emléke ma is az egri Rác-templom.
Egerben jelentős rác és görög közösség élt, és a szőlőtermesztésben is szerepet játszottak. A Rác hóstya környezetében található Verőszala és Árnyékszala pincés területe is.
Hatvani hóstya – a város nyugati kapuja
A Hatvani hóstya a Hatvan felé vezető út mentén fejlődött.
Nevét tehát alapvetően földrajzi helyzete és az útirány magyarázza.
A város növekedésével a történelmi hóstya egyre inkább összenőtt a Belvárossal, Károlyvárossal és a délebbi területekkel, de neve ma is hivatalos városrésznév.
Maklári hóstya – dél felé vezetett innen az út
Hasonló logikát követ a Maklári hóstya elnevezése.
Eger déli, Maklár felé vezető útja mellett fejlődött ki. A történelmi városrész az évszázadok során szinte teljesen összenőtt a Belvárossal.
Ma már sokan nem is érzékelik, hogy amikor a Kertész utca és környékén járnak, egy régi egri hóstya területén haladnak.
Károlyváros – Eszterházy korának tervezett városrésze
Károlyváros Eger egyik különösen érdekes városszerkezeti egysége.
A Belvárostól nyugatra fekvő terület Eszterházy Károly püspök idején épült ki. Szabályosabb utcaszerkezete már tudatos várostervezés eredménye.
A városrész történetileg a székesegyház mögötti területektől nyugat felé fejlődött tovább.
Szépasszony-völgy – pincékből lett önálló városrész
A Szépasszony-völgy egészen más karakterű.
Nem klasszikus lakónegyedként vált híressé, hanem Eger legnagyobb összefüggő borpincés területeként. Közel kétszáz pincéjével évszázadok óta összekapcsolódik az egri szőlő- és borkultúrával.
Ma már hivatalosan is önálló városrész.
Hajdúhegy – katonai múltból kertváros
A Belvárostól nyugatra magasodó Hajdúhegy a 20. században vált jelentős lakóterületté.
A név ennél régebbi. Eger 1687-es visszafoglalásakor Koháry István katonái a város nyugati oldalán alakítottak ki megerősített állásokat. A helyi hagyomány a hajdúk jelenlétéhez köti a terület nevét.
Ma Eger egyik legnagyobb kertvárosias része.
Almagyar – egy középkori falu emléke
Almagyar sokkal régebbi, mint a rajta kialakult mai városrész.
A név már a középkori oklevelekben felbukkan, amikor Almagyar Eger melletti település volt.
A falu eltűnt, neve azonban túlélte.
Almagyar-domb, Almagyar utca, Almagyar-dűlő – ugyanannak a több évszázados helynévnek a továbbélő változatai.
Merengő – Eger peremének külön világú kertvárosa
Almagyarhoz kapcsolódik Merengő.
A város keleti szélén kialakult kertvárosias terület sokáig lazábban beépített, szőlős-kertes vidék volt. A mai hivatalos szabályozás Almagyarral közös egységként, Almagyar–Merengő néven kezeli.
Sánc – ahol egykor a külső vár állt
A Sánc neve szinte maga elmondja a történetét.
A városi történeti összefoglaló szerint a városrész a külső vár felrobbantása után felszabadult területen alakult ki, és elsősorban iparosok telepedtek meg itt.
Utcaszerkezetét részben a terep és az egykori vár erődítéseinek nyomai határozták meg.
Vagyis amikor valaki ma azt mondja, hogy „a Sáncban”, egy eltűnt egri erődítmény emlékét őrző nevet használ.
Vécsey-völgy – 1687 emléke
A vár keleti oldalán húzódó Vécsey-völgy neve Eger török uralom alóli felszabadításának történetéhez vezet.
1687-ben Vécsey Sándor katonái az Almagyar-domb térségében foglaltak állást az Egert körülzáró keresztény csapatok részeként.
A hajdani katonai térségből később szőlős, kertes, majd egyre inkább kertvárosias terület lett.
Csákó – 20. századi kertváros
A Csákó a város hivatalos történeti összefoglalója szerint azok közé az egri városrészek közé tartozik, amelyek elsősorban a 20. században épültek ki.
Az Érsekkerttől délre, a vasút és az Eger-patak környezetében létrejött kertváros ma is jól elkülönülő karaktert mutat.
Régebbi neve Szent István-város is volt.
Tihamér – ahol Eger dél felé tovább növekedett
Tihamér a város délkeleti terjeszkedésének fontos területe.
Lakó-, intézményi és gazdasági területek keverednek itt, miközben a név a környező régi dűlő- és szőlőterületek elnevezéseiben is tovább él – gondoljunk csak a Tihaméri szőlőkre.
Lajosváros – de előtte Kanada
A mai Lajosváros kiépülése nagyobb ütemben a 20. század első felében indult.
A környék egyik legendás régi neve azonban Kanada.
A helyi hagyomány a kivándorlással, illetve a városközponttól való egykori nagy távolsággal hozza kapcsolatba az elnevezést. A városrész később Szmrecsányi Lajos érsekről kapta a Lajosváros nevet.
Kanada azonban nem tűnt el teljesen az egri nyelvből.
Nagylapos – egykori kertek helyén nőtt város
A mai Felsőváros környékének egy része valaha Nagylapos néven ismert mezőgazdasági terület volt.
Eger egyik zöldségtermelő körzeteként működött, mielőtt a 20. századi városfejlődés fokozatosan elérte.
A Nagylapos név ma is hivatalosan használt területi elnevezés.
Felsőváros – az egykori Északi városrész
Eger nagy északi lakótelepe a szocialista korszak városépítésének eredménye.
Négy- és tízemeletes házak, intézmények, üzletek és közterületek egész rendszere jött létre.
A területet korábban Északi városrészként is emlegették, majd egy másik név vált legendássá.
Csebokszári, vagy ahogy mindenki ismeri: Csebox
Az Északi lakótelep egy időben Eger szovjet testvérvárosa, Csebokszári nevét viselte.
Az egriek természetesen lerövidítették:
Csebokszári → Csebox.
A rendszerváltás után a hivatalos név eltűnt, a Csebox azonban megmaradt a köznyelvben.
Erről korábban részletesen írtunk a Minden, ami Eger oldalán is: A városrész, amelynek nevét eltüntették a térképről, de az egriek emlékezetéből nem lehetett kitörölni – a Csebokszári titkos története.
Felnémet – egy falu, amely Eger része lett
Felnémet egészen más történet.
Nem Eger külvárosaként született, hanem önálló település volt.
Nevét a középkorban itt megtelepedett német–flamand népességgel hozzák összefüggésbe. A középkorban jelentős településnek számított, később pedig Egerhez csatolták.
Falusias településszerkezete részben ma is felismerhető.
Berva – ipari Eger emléke
Felnémethez kapcsolódik Berva.
A Berva-lakótelep elsősorban az egri Finomszerelvénygyár történetéhez kötődik. A gyár dolgozóinak épített lakóterület külön kis világot alkotott, és a Berva név máig erősen él az egri köztudatban.
Pásztorvölgy – Eger egyik fiatalabb kertvárosa
Felnémet nyugati oldalán alakult ki Pásztorvölgy.
Ez már a modernebb Eger története: a korábbi külterületeken és kerteken fokozatosan családi házas, kertvárosi lakónegyed fejlődött.
Ma Felnémet és a város északnyugati részei között képez átmenetet.
Ráchegy, Szala, Bikalegelő és a kisebb egri területnevek
Eger helyi földrajza természetesen nem áll meg a hivatalosan meghatározott városrészeknél.
Az egriek ma is használnak kisebb területneveket: Ráchegy, Verőszala, Árnyékszala, Szala, Bikalegelő, Rózsásdűlő, Kőlyuktető, Donát, Tihaméri szőlők, Kőkút, Farkasvölgy és számos más név tartozik ehhez a réteghez.
Ezek között vannak dűlőnevek, szőlőhegyek, völgyek, kisebb lakóterületek és olyan történelmi nevek is, amelyek jóval idősebbek a körülöttük kialakult mai utcahálózatnál.
Ezért nincs egyetlen olyan lista sem, amely minden „egri városrészt” maradéktalanul felsorolna: mást mutat a hivatalos szabályozási térkép, és mást az egriek fejében élő helynévtérkép.
Egy város – sok kis Eger
Talán éppen ez Eger egyik kevésbé észrevehető különlegessége.
A Belvárostól néhány kilométeren belül eljuthatunk egy középkori falu nevét őrző Almagyarra, az 1687-es hadműveleteket idéző Vécsey-völgybe és Hajdúhegyre, a vár erődítéseire emlékeztető Sáncba, a régi paraszti világot őrző hóstyákra, az egykori önálló Felnémetre, majd a 20. században kialakult Kanadába, végül az egykori Csebokszáriba – vagyis Cseboxba.
Eger térképe ezért valójában történelmi térkép is.
A városrészek neveiben középkori falvak, török ostromok, szőlőművelők, rác kereskedők, hajdúk, érsekek, iparosok, gyári munkások, kivándorlók és panelépítők története rakódott egymásra.
És talán ez magyarázza azt is, miért ragaszkodnak az egriek annyira ezekhez a nevekhez.
A hivatalos térképet időnként át lehet rajzolni.
A város lakóinak fejében élő térképet már sokkal nehezebb.
Források
Minden, ami Eger:
A városrész, amelynek nevét eltüntették a térképről, de az egriek emlékezetéből nem lehetett kitörölni – a Csebokszári titkos története
Eger Megyei Jogú Város:
Eger – a város története és városrészei
Eger hatályos szabályozási tervei – városrészek
Eger településfejlesztési koncepciója – városrészek története és jellemzői
Eger városrészeinek térképe
Településterv – megalapozó munkarész
Harmadik séta: a Rác hóstya felé – Rác hóstya, Nagylapos és Felnémet
Második séta: a Cifra hóstya
Kapcsolódó egri területek:
Hetedik séta: a Hatvani hóstya és Lajosváros felé