Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: HOLNAP:
FRISS HÍREK ➜

A Sajó völgye jóval több egy folyó menti tájnál. Régi várak, huszita történetek, gömöri emlékek, betyárlegendák és évszázados zarándokhagyományok sorakoznak egymás mellett. A vidék történetének ráadásul Egerhez is több szála vezet: egykor vasút kötötte össze Egert Putnokkal, Sajópálfala híres könnyező Mária-képe pedig hosszú időn keresztül az egri minorita templomban volt.

A Sajó a Felvidéken, a mai Szlovákia területén ered, majd északkelet-magyarországi útja során Putnok, Kazincbarcika és Sajószentpéter térségét érintve halad tovább a Tisza felé.

sajó 3

A folyó völgye évszázadokon át természetes közlekedési folyosó volt. Kereskedők, katonák és vándorok jártak erre, települések és erődítések alakultak ki mellette. A táj története ezért szinte minden néhány kilométerén tartogat valamilyen érdekességet.

Putnok – Gömör magyarországi kapuja

A Sajó mente felfedezésének egyik legjobb kiindulópontja Putnok.

A város története szorosan összekapcsolódik az egykori Gömörrel és a Serényi családdal. Ennek a múltnak ma is fontos őrzője a Gömöri Múzeum, amely 1987-ben nyílt meg Putnok egyik legrégebbi épületében.

A múzeum jelenlegi állandó kiállítása a „Változó társadalom Gömörben” címet viseli. Külön részt szentel a Serényi családnak, de a régi gömöri mesterségek, a népi élet, a fazekasság, a szövés, valamint Putnok hely- és iskolatörténete is megjelenik a kiállításon.

A múzeum 2026-ban is látogatható, vagyis az egy évvel ezelőtti cikkhez képest ez ma is valódi, felkereshető úti cél.

Aktuális információ: Gömöri Múzeum – Putnok

Egerből egykor közvetlenül el lehetett jutni Putnokra

Putnoknak van egy különösen érdekes egri kapcsolata is.

Ma már nehéz elképzelni, de Eger és Putnok között egykor közvetlen vasúti kapcsolat működött. Az Eger–Putnok helyiérdekű vasút 1908-ban nyílt meg, és a Bükk nyugati oldalán haladva kötötte össze a két várost.

A vonal létrehozásában a putnoki gróf Serényi László is fontos szerepet játszott.

A Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen bemutattuk ennek a különleges hegyi vasútnak a történetét:

Kapcsolódó cikkünk: A Bükk legendás vasútja – A szilvásváradi Kispiros története: Egerből egykor Putnokig zakatolt a vonat

A Szilvásvárad és Putnok közötti személyszállítás végül 2009 decemberében szűnt meg. Az egykori pálya maradványait és állapotát 2026-ban külön cikkben is bemutattuk:

Előzmény: Az enyészet nyomában – A 87-es vasútvonal utolsó évei és a Szilvásvárad–Putnok szakasz eltűnése

Érdekesség, hogy az Eger–Putnok vasút egri várhoz fűződő kapcsolatáról is írtunk már:

Kapcsolódó helytörténet: Múlt és jelen: Magyar vár, amelyen vasútvonal megy keresztül

Sajónémeti – ahol a husziták emléke máig él

Putnoktól északra, a Sajó völgyében találjuk Sajónémeti Várhegyét.

A környék történetének egyik legizgalmasabb fejezete a XV. századhoz kapcsolódik. A Felvidék jelentős részén ekkor cseh és huszita zsoldoscsapatok jelentek meg, amelyek több régebbi erődítést is felhasználtak és megerősítettek.

gömörszőlős

A Sajó völgyében számos várhelyet kapcsolt hozzájuk a helyi emlékezet.

Sajónémeti esetében azonban nem csupán legendáról beszélünk.

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa szerint a Várhegy nyilvántartott régészeti lelőhely, amelyet sáncként, várként, erődítésként és földvárként is számon tartanak. A területen több alkalommal folyt régészeti kutatás, többek között a Herman Ottó Múzeum szakembereinek részvételével.

A lelőhely kutatásához Szörényi Gábor András régész neve is kapcsolódik, aki külön foglalkozott a Sajó-völgyi huszita várakkal.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Sajónémeti, Várhegy

Mátyás király és a Sajó-völgyi zsoldosok

A hagyomány szerint a Sajó völgyének huszita erősségei Mátyás király hadjáratai során kerültek ismét királyi ellenőrzés alá.

A történet egyik legérdekesebb része, hogy a korábbi ellenfelekből később akár királyi katonák is lehettek. A cseh és más zsoldosok katonai tapasztalata ugyanis értékes volt, és egy részük Mátyás szolgálatába állhatott.

sajó 2

Ez az a történelmi háttér, amelyből később a fekete sereghez kapcsolódó Sajó-völgyi legendák is táplálkoztak.

A régészet azonban fontos árnyalatot tesz hozzá a történethez: Sajónémeti esetében nem egy hatalmas kővárról kell gondolkodnunk, hanem egy olyan erődített helyről, amelynek sáncai és védelmi rendszere alkalmazkodott a Várhegy adottságaihoz.

Gömörszőlős – egy falu, amely a jövő felé fordult

A történelmi emlékek mellett a Sajó tágabb környékének egyik legkülönlegesebb települése Gömörszőlős.

A kis zsákfalu azért vált országosan ismertté, mert az 1990-es évektől a fenntartható vidéki élet egyik magyarországi mintaterületévé vált.

A program lényege nem egyszerűen a régi paraszti élet utánzása volt. Sokkal inkább annak vizsgálata, hogyan lehet a hagyományos tudást és a modern ökológiai szemléletet egymással összekapcsolni.

A település így különös ellenpontja a Sajó-völgy ipari múltjának: miközben a folyó alsóbb szakaszain hosszú időn keresztül gyárak és nehézipari üzemek határozták meg a tájat, itt a természethez alkalmazkodó életforma került előtérbe.

Sajószentpéter és Lévay József

A Sajó mentén dél felé haladva Sajószentpéter következik, amelynek egyik legismertebb szülötte Lévay József költő, műfordító és politikus.

Lévay a XIX. századi magyar irodalmi élet fontos alakja volt. Kapcsolatban állt többek között Arany Jánossal, Tompa Mihállyal és Gyulai Pállal, miközben Borsod közéletében is jelentős szerepet vállalt.

A település története azonban nemcsak az irodalomhoz kötődik.

Angyal Bandi – az úri betyár

Sajószentpéter környékéhez kapcsolódik Angyal Bandi, eredeti nevén Ónody András legendája is.

Nem a népmesékből ismert szegény pásztorfiúból lett betyár volt. Nemesi családból származott, művelt embernek számított, mégis összeütközésbe került a törvénnyel.

Alakját hamar körbevették a történetek, amelyekben a valóság és a népi fantázia mára szinte elválaszthatatlan egymástól.

Ezért vált a magyar betyárvilág egyik különleges alakjává: az „úri betyár” vagy „selyembetyár” figurájává.

Sajópálfala könnyező Máriája – itt kapcsolódik össze igazán a Sajó mente és Eger

A Sajó mente talán legkülönlegesebb egri vonatkozása azonban Sajópálfalához kötődik.

A település görögkatolikus templomának Mária-képéről a hagyomány szerint 1717. január 6. és február 16. között véres könnyeket láttak hullani.

sajó

Az eset híre messzire eljutott.

A kegyképet még 1717-ben Egerbe vitték, ahol a minoriták templomában őrizték.

A sajópálfalai hívek ezt követően hosszú időn át gyalogosan zarándokoltak át a Bükkön Egerbe, hogy felkeressék Mária-képüket.

Vagyis a Sajó vidéke és Eger között nem csupán kereskedelmi utak és később vasút teremtett kapcsolatot: évszázadokon keresztül zarándokok is járták a Bükkön át vezető utat.

1950-ben azonban a hívek már nem találták a kegyképet Egerben. A szerzetesrendek feloszlatásának időszakában egy minorita szerzetes vitte magával, és végül Magyarürögre került.

A kép hosszú távollét után, 1973-ban tért vissza Sajópálfalára.

A kegykép visszatéréséről ma is megemlékeznek: a település tájékoztatása szerint az október harmadik vasárnapján tartott zarándokbúcsú ennek az eseménynek állít emléket.

Forrás: Sajópálfala – a görögkatolikus egyház és a könnyező kegykép története

Egy vidék, ahol a történelem még ott van a tájban

A Sajó mente nem tartozik Magyarország legismertebb turisztikai vidékei közé – talán éppen ezért érdemes felfedezni.

Putnokon Gömör emlékei, Sajónémetiben egy középkori erődítés nyomai, Sajószentpéteren költők és betyárlegendák, Sajópálfalán pedig egy több mint háromszáz éves zarándokhagyomány mesél a múltról.

Egerből nézve pedig ez a vidék egyáltalán nem olyan távoli, mint elsőre gondolnánk.

Vasút, történelmi családok és zarándokutak kötötték össze Egert a Sajó vidékével – olyan kapcsolatok ezek, amelyeknek nyomai ma is felfedezhetők.

Források

 
Top