Olyan helyiségek ajtaja is megnyílt a hétvégén Egerben, amelyekbe a hétköznapokon ritkán pillanthat be a nagyközönség. A Kulturális Örökség Napjai szeptember 19–20-i programjai között az egri gyógyítás története is főszerepet kapott: a látogatók megismerhették az egykori irgalmasrendi kórház refektóriumát, gyógyszertárát és kápolnáját. A hétvége más egri műemlékeket is közelebb hozott az érdeklődőkhöz.
Eger múltjának vannak olyan rétegei, amelyek mellett nap mint nap elhaladhatunk anélkül, hogy tudnánk, milyen történeteket rejtenek az épületek falai. A Kulturális Örökség Napjai éppen ezeket a kevésbé ismert értékeket igyekeznek közelebb hozni az emberekhez.
A 2026-os országos programsorozatot szeptember 19-én és 20-án rendezték meg, központi témája pedig a „Veszélyben lévő örökség – Megújulás, Újragondolás, Élettel való megtöltés” volt. Egerben több helyszín kapcsolódott a kezdeményezéshez.
Markhot Ferenc és az egri gyógyítás nyomában
A Dobó István Vármúzeum és az Egyesület Eger Idegenforgalmáért szeptember 19-én „Gyógyítók – az irgalmas rend és Markhot Ferenc Egerben” címmel rendezett városi és épülettörténeti sétát.
A program a Tourinform Iroda elől indult. A belvárosi séta során Angyalné Dobos Virág idegenvezető kalauzolta a résztvevőket azokon a helyszíneken, amelyek Markhot Ferenc életéhez, az irgalmas rendhez és az egri gyógyítás történetéhez kapcsolódnak.
A séta azonban nem ért véget a város utcáin.
A résztvevők ezután a Markhot Ferenc Kórház történelmi épületegyüttesében folytathatták az időutazást, ahol H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum művészettörténésze mutatta be az épület különleges tereit.
Kinyílt a refektórium, a gyógyszertár és a kápolna
A TV Eger szeptember 21-i beszámolója szerint a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a látogatók előtt megnyitották a refektóriumot, a kórház területén található gyógyszertárat és a kápolnát is.
Különösen érdekes helyszín az egykori refektórium, vagyis a rend ebédlőterme. A terem ma is őrzi annak a korszaknak az emlékét, amikor az irgalmasok nem csupán betegeket ápoltak Egerben, hanem a város egészségügyi és gyógyszerészeti kultúrájának alakításában is fontos szerepet játszottak.
Az irgalmasok egri jelenléte a 18. század első feléig vezethető vissza. Az egykori rendház, templom és kórház története szorosan összefonódott Eger fejlődésével, később pedig itt bontakozott ki a város orvostörténetének egyik legfontosabb fejezete.
Eger és a magyar orvosképzés kezdetei
A történelmi épületegyüttes jelentősége messze túlmutat a város határain.
1769. november 25-én az irgalmasok egri kórházában kezdte meg működését a Schola Medicinalis, amelynek megszervezése és vezetése Markhot Ferenc nevéhez kapcsolódik. A korabeli iskola első tanévében tíz hallgató tanult, és az oktatás egyik fontos sajátossága az volt, hogy az elméleti ismeretek mellett a hallgatók kórházi gyakorlati képzésben is részesültek.
Markhot később sebészek és bábák oktatásával is foglalkozott. Az egri intézmény ezért nem egyszerűen egy helyi történeti érdekesség: fontos fejezete a magyarországi szervezett orvosképzés történetének.
Éppen ezért különleges élmény lehetett most belépni azokba a terekbe, ahol több mint két és fél évszázaddal ezelőtt az orvoslás, a betegápolás és az oktatás egymással szorosan összekapcsolódott.
Egy korábbi cikkünkben már beharangoztuk a különleges sétát
A Minden, ami Eger szeptember 8-án már részletesen beszámolt a készülő programról. Akkor bemutattuk az irgalmas rend egri megtelepedésének történetét, a Schola Medicinalis jelentőségét és azokat a különleges történelmi tereket is, amelyeket a hétvégi rendezvényen megnyitottak.
A mostani hétvége így tulajdonképpen életre keltette mindazt, amiről a beharangozóban még jövő időben írtunk: az érdeklődők személyesen is bejárhatták Eger orvos- és gyógyszerészettörténetének különleges helyszíneit.
Nem csak az irgalmasok öröksége tárult fel
A Kulturális Örökség Napjai egri kínálata ennél is gazdagabb volt. A TV Eger beszámolója szerint a Bródy Sándor Könyvtár bemutatta a Nagypréposti Palotát, az Érseki Palotában pedig a főpásztor magánkápolnája is látogathatóvá vált.
Ez jól mutatja az örökségnapok lényegét: nem feltétlenül új látnivalókat kell keresni, hanem olykor azokat az épületeket kell más szemmel megnézni, amelyek régóta hozzátartoznak Eger városképéhez.
Egy refektórium, egy régi patika vagy egy kápolna önmagában is műemléki érték. Ha azonban mellé tesszük azoknak az embereknek a történetét, akik évszázadokkal ezelőtt ezekben a helyiségekben dolgoztak, tanultak, gyógyítottak vagy éppen betegeket ápoltak, a falak mögött egyszerre kirajzolódik a város múltjának egy kevésbé ismert világa.
A Kulturális Örökség Napjai idei egri programjai éppen ezt tették láthatóvá.
Források
TV Eger – Ingyenes vezetett séta a Kulturális Örökség Napjain
Dobó István Vármúzeum – Kulturális Örökség Napjai
Dobó István Vármúzeum – beszámoló a szeptemberi programokról
Kulturális Örökség Napjai – Gyógyítók: az irgalmas rend és Markhot Ferenc Egerben
Markhot Ferenc Kórház – Kórháztörténet
Borítókép: Az egykori egri irgalmasrendi épületegyüttes történelmi belső tere a Kulturális Örökség Napjain. Fotó: Dobó István Vármúzeum.