A 2026-os esztendő újabb rendkívül nehéz év lett a magyar mezőgazdaság számára. A tartós csapadékhiány és a hőség után szeptember végére már több mint 1,5 millió hektárra jelentettek be aszálykárt Magyarországon, miközben a növénytermesztés veszteségét 600–800 milliárd forintra becsülik. Heves vármegye sem maradt ki a rendkívüli szárazságból: különösen a kukorica és a napraforgó sínylette meg az időjárást.
A magyar gazdák több könnyítést és előrehozott kifizetést kapnak, az érdekképviseletek azonban úgy látják, hogy az idei károk nagysága miatt további forrásokra lesz szükség.
Heves vármegyében a kukorica kapta az egyik legnagyobb csapást
A szeptemberi betakarítás már megmutatta, milyen nyomot hagyott a nyár a Heves vármegyei földeken. A napraforgó aratása a megszokottnál korábban kezdődött, a kukoricánál pedig egyes területeken olyan súlyos volt a vízhiány, hogy cső sem fejlődött megfelelően, illetve a termést silóként kellett hasznosítani. A napraforgónál nemcsak a termés mennyisége, hanem az olajtartalom is megsínylette a szárazságot.
Mindez különösen érzékenyen érinti a vármegye déli, síkvidéki mezőgazdasági térségeit, ahol a szántóföldi növénytermesztésnek komoly szerepe van.
A probléma ráadásul nem ér véget a betakarítással. A kieső termés bevételkiesést jelent, miközben az üzemanyag, az energia, a műtrágya, a vetőmag és a következő évi munkák költségeit továbbra is finanszírozni kell.
Már a 2022-es aszályos területet is meghaladta az idei kárbejelentés
A szeptember 23-i Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően ismertetett adatok szerint az aszálykárral bejelentett magyarországi terület meghaladta az 1,5 millió hektárt. Ez mintegy 100 ezer hektárral több a rendkívül aszályos 2022-es év hasonló adatánál. Emellett körülbelül 65 ezer hektárra fagykárt is jelentettek.
A Világgazdaság szeptember 24-i összefoglalója szerint a növénytermesztés idei veszteségét 600–800 milliárd forintra becsülik.
Az idei helyzet tehát már nem egyszerűen arról szól, hogy egyes növényekből kevesebb terem. A gazdaságok likviditása, az őszi munkák finanszírozása és végső soron a következő gazdasági év elindítása is kérdésessé válhat a legsúlyosabban érintett termelőknél.
Előbb érkezik a pénz, és magasabb lehet az előleg
A kormány augusztusban jelentette be az agrár-mentőcsomagot. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a támogatási előlegek kifizetését előrehozták, a maximálisan folyósítható előleg arányát pedig 70-ről 75 százalékra emelték.
A program a kormány közlése szerint mintegy 106 milliárd forintnyi korábbi kifizetést jelent 150 ezer gazdálkodónak.
Fontos azonban a különbség: ennek jelentős része nem új támogatási összeg, hanem a gazdáknak egyébként is járó támogatások korábbi folyósítása. Éppen ezért sürgetnek az érdekképviseletek további forrásokat a tényleges károk enyhítésére.
Újabb könnyítés érkezett szeptember 24-én
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium az országos aszályhelyzet miatt általános vis maior mentességet vezet be az egységes kérelemben igényelhető érintett agrártámogatásoknál.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy gazdálkodó az aszály következtében nem tud teljesíteni valamely támogatási feltételt, emiatt nem kell automatikusan támogatáscsökkentéstől vagy más jogkövetkezménytől tartania. Az érintett eseteket a Magyar Államkincstár hivatalból kezeli, így külön vis maior kérelemre és az aszály külön igazolására sincs szükség ezeknél az eseteknél.
Ez ugyanakkor nem azonos az aszálykár bejelentésével. A 2026-ban elszenvedett aszálykárok bejelentésének határideje szeptember 30., a kárenyhítési rendszerben szükséges kárbejelentést az adminisztrációs könnyítések nem helyettesítik.
Az érdekképviselet további pénzt kér
A gazdák képviselői szerint az eddigi intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendők.
A Világgazdaság beszámolója szerint a MAGOSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárenyhítési alapban jelenleg rögzített hazai forrás 28,4 milliárd forint, miközben az idei veszteségek ennél nagyságrendekkel nagyobbak. Ezért további költségvetési források átcsoportosítását kérik a kárenyhítési alapba.
Magyarország emellett mintegy 16,7 millió eurós uniós válságkeretre jogosult a megnövekedett termelési költségek enyhítésére. Az uniós szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy ezt nemzeti forrásból további összeggel egészítsék ki.
Európa több országában már jelentős összegeket mozgósítottak
Az aszály nem kizárólag magyar probléma. Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és több más európai országban is különböző támogatási, hitel- és kárenyhítési konstrukciókkal próbálják életben tartani az érintett gazdaságokat.
Franciaország például egymilliárd eurót meghaladó programot indított, Németország pedig egyebek mellett kedvezményes likviditási eszközökkel reagált. Az egyes országok intézkedései azonban nehezen hasonlíthatók össze közvetlenül, mert van, ahol közvetlen kártérítésről, máshol hitelről, adókedvezményről vagy előrehozott támogatásról van szó.
Heves vármegyében nem ez az első figyelmeztetés
A Minden, ami Eger szeptember 13-án már foglalkozott azzal, hogy a 2025-ös gyenge év után az aszály, a hőség és a kedvezőtlen piaci folyamatok egyszerre nehezednek Heves vármegye gazdálkodóira. Akkor azt is kiemeltük, hogy a probléma nemcsak a szántóföldeket érinti: a gyümölcstermesztés, a szőlészet és még a méhészet is érzékeli a szélsőséges időjárás következményeit.
A vízhiány nagyságát jól mutatja a Zagyva és a Tarna vízrendszerének állapota is. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a rendkívüli szárazság miatt a Zagyva vízhozama egyes időszakokban szélsőségesen alacsony értékre zuhant.
A 2026-os esztendő így Heves vármegye mezőgazdaságában is jóval többről szól egy gyenge termésű évnél. A kérdés egyre inkább az, hogyan lehet úgy felkészülni a következő szezonra, hogy közben az idei veszteségeket is túléljék a gazdaságok.
Források
Világgazdaság – Aszály: rekordkárok után jön a számla, a magyar gazdák további segítséget kérnek
Mezőhír – Aszálykár: szeptember 30. a kritikus határidő
Borítókép
Borítókép: A 2026-os aszály súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságban, Heves vármegye földjeit sem kímélte. Fotó: Karnok Csaba