Pétervására azok közé a Heves vármegyei kisvárosok közé tartozik, amelyek mellett könnyű úgy elhaladni, hogy közben csak egy töredékét látjuk annak, amit valójában rejtenek. A Tarna völgyében fekvő település története évszázadokra nyúlik vissza, városképének meghatározó eleme a messziről felismerhető kéttornyú Szent Márton-templom, de itt találjuk a Keglevich-kastélyt, a barokk körkápolnát és az 1848–49-es szabadságharc egyik különleges emlékét is.
Pétervásárával korábban már kétszer is foglalkoztunk a Minden, ami Eger oldalán. 2015-ben a település történetét és fekvését mutattuk be, 2026 tavaszán pedig külön cikkben jártuk körül a római katolikus templom és harangjainak történetét. Most ezekből kiindulva nézzük meg, mi mindenért érdemes közelebbről is megismerni a várost.
Ősidők óta lakott vidék
Pétervására környéke már évezredekkel ezelőtt lakott volt. Régészeti leletek bizonyítják az újkőkori, késő rézkori, bronzkori és vaskori megtelepedést is. A honfoglalás után az Aba nemzetséghez kapcsolódó népesség jelent meg a térségben.
A város hivatalos történeti összefoglalója szerint a település első írásos említése 1247-ből származik, „Peturwasara” alakban. A 15. század közepére már vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. A név tehát nem véletlen: a vásárok hosszú időn keresztül meghatározó szerepet játszottak a település életében.
A török hódoltság idején Pétervásárát felégették, de a település nem néptelenedett el. Különösen érdekes, hogy a város történeti ismertetője szerint az Eged, Varga, Sály, Bátka és Szántó családnevek már a török kor előtti jobbágylistákon is szerepeltek, és később is jelen voltak a településen.
Korábbi összeállításunkban részletesebben is bemutattuk ezt a hosszú történetet:
Pétervására története és fekvése | Minden, ami Eger
A Keglevichek nyomában
Pétervására történetéből kihagyhatatlan a Keglevich család. A város 1699-ben került teljes egészében a horvát eredetű família birtokába, amely egészen 1945-ig meghatározó szerepet játszott a település életében.
Ennek egyik legfontosabb emléke a Keglevich-kastély.
A ma ismert barokk kastély kialakítása a 18. században történt. A város helytörténeti anyaga szerint Keglevich gróf az itáliai származású, Gyöngyösön működő Quadri Kristófot bízta meg az építkezéssel az 1750-es évek végén, és a munkálatokat 1762-ben fejezték be. Az oldalszárnyakat és az udvart lezáró gazdasági épületet 1803-ban építették hozzá.
A kastély belseje is tartogat különlegességeket. A dísztermet freskók ékesítik, a kovácsoltvas munkák egy része pedig Egerhez kapcsolja az épületet: a lépcsőkorlát és más vasmunkák Fazola Henrik, Eger híres lakatosmesterének munkái.
A kastély tehát nem csupán Pétervására történetének fontos darabja, hanem az egri barokk iparművészet egyik vidéki kapcsolódási pontja is.
A város jelképe: a kéttornyú templom
Ha messziről közelítünk Pétervására felé, az egyik első épület, amely magára vonja a figyelmet, a Tours-i Szent Márton római katolikus plébániatemplom.
A helyén már jóval korábban templom állt. A településképi kézikönyv szerint 1696-ban már kőtemplomot említenek Pétervásárán, az 1811-es egyházlátogatási jegyzőkönyv pedig egy régi, részben gótikus eredetű épületet írt le. Ezt 1812-ben bontották el, hogy helyén megkezdődhessen a ma látható templom építése.
Az új templomot Keglevich Károly építtette 1812 és 1817 között, az építkezést Povolni Ferenc egri mester vezette. A kéttornyú épület a magyar romantikus építészet egyik korai alkotása, miközben erőteljes gótizáló részleteket is mutat.
A környéken régen tréfásan, mégis büszkén „a palócok péterkei székesegyházának” nevezték.
A templom alatt található a Keglevich család kriptája, ahol az építtető, Keglevich Károly is nyugszik. A régi templom emlékei sem tűntek el teljesen: faragott tölgyfa padok is fennmaradtak belőle.
A templom történetével és harangjaival 2026 áprilisában külön cikkben is foglalkoztunk:
Harangszó múltból a jelenbe – Pétervására római katolikus templom | Minden, ami Eger
A több mint háromszáz éves körkápolna
Kevésbé feltűnő, de Pétervására egyik legérdekesebb műemléke a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor út találkozásánál álló körkápolna.
A kis barokk épület 1722-ben készült, vagyis már több mint három évszázada része Pétervására városképének.
A templom, a kastély és a kápolna együtt különösen jól érzékelteti, milyen gazdag épített örökséget őriz egy viszonylag kis észak-hevesi város. Mindhárom épület műemléki védelem alatt áll; a védett emlékek közé tartozik a két kőoroszlán is.
Egy ágyúgolyó az 1848–49-es szabadságharcból
Pétervására történetének egyik legkülönlegesebb emléke nem múzeumi vitrinben található.
1849. február 24-én, néhány nappal a kápolnai csata előtt ütközet zajlott Pétervásárán. A korabeli leírás szerint Máriássy János mintegy 1200 főnyi magyar csapata négy ágyúval harcolt a Schlick hadosztályához tartozó császári erőkkel. A túlerő végül visszaszorította a honvédeket, a császári csapatok pedig megszállták Pétervásárát, majd Sirokon keresztül Verpelét felé vonultak tovább.
Az összecsapásnak máig látható emléke maradt: a Petőfi út egyik házának falába egy ágyúgolyó fúródott. Az önkormányzat 1995-ben emléktáblát helyezett el mellette.
Ez talán Pétervására egyik legkevésbé ismert érdekessége: a szabadságharc történetének egy apró darabja szó szerint ott maradt a város egyik falában.
Egy város Eger és az északi hegyvidék között
Pétervására fekvése is különleges. A település a Pétervásárai-dombság egyik központja, olyan tájon, ahol Heves vármegye északi része már egészen más arcot mutat, mint Eger környéke.
A dombokkal, erdőkkel és kisebb falvakkal övezett város jó kiindulópont a környék felfedezéséhez is. Innen nincs messze Ivád, Erdőkövesd, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Kisfüzes vagy éppen a Mátra északi vidéke.
Pétervására 1989-ben kapott városi rangot, de településszerkezetében és hangulatában ma is sokat őriz egy régi észak-hevesi mezőváros világából.
Pétervására, ahol érdemes megállni
Pétervására nem a tömegturizmus célpontja. Talán éppen ettől érdekes.
Egy hely, ahol egymás mellett találjuk a középkorig visszanyúló településtörténetet, a Keglevichek barokk örökségét, Egerhez kötődő mesterek munkáit, a kéttornyú templomot, egy háromszáz éves kápolnát és az 1849-es harc máig látható nyomát.
Aki tehát Egerből észak felé indul, annak Pétervására nem csupán egy település az út mentén. Érdemes megállni, körülnézni, és felfedezni azt az észak-hevesi kisvárost, amelynek utcái jóval több történetet őriznek, mint első pillantásra gondolnánk.
Források
Minden, ami Eger – Harangszó múltból a jelenbe: Pétervására római katolikus templom
Minden, ami Eger – Pétervására története és fekvése
Pétervására Online – Település történet
Pétervására településképi arculati kézikönyve
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Pétervására
Mátrainfo – Pétervására története és látnivalói
XpatLoop – Top 7 Underrated Towns Worth Visiting in Hungary
Borítókép: Pétervására látképe a kéttornyú Tours-i Szent Márton római katolikus templommal. Fotó: XpatLoop.com. Fotó forrása: XpatLoop.com